balog mn, fn és hsz 

I. mn 13A

1. (/nyj) ’olyan 〈személy〉, akinek a bal keze az ügyesebb; balkezes’ ❖ én balog vagyok (1805 Verseghy Ferenc C4436, 406) | Scaeva […] bal, sete, balog, a’ ki jobbkeze helyett balkezének veszi hasznát (1818 Márton József¹ C3044, 1131. hasáb) | oda tette a villát és kést a tányér mellé bal felől, – mert ő figyelmes lány volt, s még azt sem felejtette el, hogy Nemere András született balog (1856 Vasárnapi Újság CD56) | akiknek a balkezűségre való diszpoziciója oly nagy és erős, hogy minden nevelés, szoktatás dacára is megmaradnak balogoknak (1911 RévaiNagyLex. C5698, 505) | balkezes: balkezü: balog (1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C1504, 277).

1a. (/nyj) ’bal oldali 〈testrész〉’ ❖ balog válban Bessny sértette Leventát (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 398) | a balog lábam a jobbik, mert a jobbikat sántára verték (1867 Rákosi Jenő C3595, 31) | „Úgy de, monda Lőrincz, az én kezem balog!” Felelt arra Miklós: „no azt vettem észre! Nem is vivok jobbra, hanem csak balkézre […]” (1879 Arany János C0657, 19) | a két dalia egyszerre egy pillanatban kiejté jobbjából a kardot, hirtelen megragadta egymást mind a kettő, s elkezdődött a tusa puszta kézzel, balog kézzel (1886 Jókai Mór CD18) | Csönög e balok fülem (1960 Magyar Nyelvőr C6011, 362).

1b. (ritk) ’bal oldali, bal oldalon levő 〈dolog〉’ ❖ A jobbról álló ládikának felirása: Igen, – a balogé Nem (1855 Vasárnapi Újság CD56).

1c. (ritk) ’bal oldali irányba tartó’ ❖ a lerajzolt kagyló azok közé tartozik, melyeket a conchiologia [= kagyló- és csigahéjakkal foglalkozó tudományág] balszájuaknak (bouche à gauche) s csavarjaikat (spira) balogoknak (sénestre) nevez (1882 Kossuth Lajos CD32).

2. (rég, irod) ’szerencsétlen, ügyetlen, félszeg 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, magatartás〉’ ❖ sete, mellyet itt [ti. a Dunántúlon] balognak [mondanak] (1815 Pálóczi Horváth Ádám C4107, 49) | Sándor szerencsére nem járt ilyen balog módon [ti. hogy férfi létére előbb lesz rosszul a hajón, mint a felesége]. Ha kóválygott is a feje, de azért ráért vigasztalni a feleségét (1882 Tóth Béla¹ C4259, 13) | nagy mezők fölött […] megrabolt, Balog utasként ballag át a hold (1918 Ady Endre C0537, 215) | hócipőben topogtok, kecsesen, de balogul is, mint az albatroszok (1925 Kosztolányi Dezső 9359353, 20).

3. (/irod) ’együgyű, balga, buta 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, magatartás stb.〉’ ❖ balogúl Szent Ursuláról beszéllik, hogy tizen-egy ezer Szzet vélle a’ Hunnusok meg-öltek (1803 Perecsényi Nagy László C3475, 13) | vakmerőségnek ’s igen balog számitásnak tetszett nekem (1844 Életképek C0101, 435) | csak az bánt most, ha szerettem, Hogy balog volt minden tettem. Néha bárgyú képpel álltam, Hogy szavakra nem találtam (1922 József Attila CD01) | [Glück Laci] megjelenésében is rejlett valami vigasztaló. Nem azokban a balog kijelentésekben, melyet tett, hanem hangsúlyában (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 198) | együgyű és balog ember (1947 Rónay György ford.–Claudel 9573019, 122).

4. (rég, ritk) ’rosszindulatú, gonosz, ill. kedvezőtlen, szerencsétlen’ ❖ balog nézése van a sátán leányának, kit a minap a nép dühe ellen védelmeztél (1858 Kemény Zsigmond C2610, 96) | [a grófnő megtudta] Ágota nehéz helyzetének s balog állásának gyámanyja házánál okát (1859 Jósika Miklós C2427, 91).

5. (rég, ritk) ’törvényes házasságkötés nélkül létesített kapcsolatból származó 〈gyermek〉’ ❖ [Baldacci államtanácsos] a’ megholt Balassának baloggyermeke (1808 Kazinczy Ferenc C2559, 22).

II. fn 3A1

1. (ritk/nyj) ’balkezes személy’ ❖ a vérerek ezen rendellenes lefutása balogoknál relative gyakrabban fordul elő s ez esetleg balkezűséget okozhat (1911 RévaiNagyLex. C5698, 505) | Van olyan hiedelem is, hogy a púposok és a balkezesek (balogok, seték) rontást hoznak környezetükre (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, ritk) ’bal kéz’ ❖ balogára paizst fzvén bajfélre rohanni, És a szembeszökt fentvel [= szöges dárdával] dönteni (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 9).

III. hsz 0 (ritk, nyj)

’bal kézzel(, ezért ügyetlenül, sután)’ ❖ A nagyapád szakálla, Balog addig tépegeted, Mig nem birod kezedet (1862 Vadrózsák C2827, 342) | balogol: balog üt (1862 Kriza János C2827, 492).

Vö. CzF. balog¹; ÉrtSz.; TESz. bal, sete; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

balog melléknév, főnév és határozószó
I. melléknév 13A
1. (/nyj)
olyan 〈személy〉, akinek a bal keze az ügyesebb; balkezes
én balog vagyok
(1805 Verseghy Ferenc)
Scaeva […] bal, sete, balog, a’ ki jobbkeze helyett balkezének veszi hasznát
(1818 Márton József¹)
oda tette a villát és kést a tányér mellé bal felől, – mert ő figyelmes lány volt, s még azt sem felejtette el, hogy Nemere András született balog
(1856 Vasárnapi Újság)
akiknek a balkezűségre való diszpoziciója oly nagy és erős, hogy minden nevelés, szoktatás dacára is megmaradnak balogoknak
(1911 RévaiNagyLex.)
balkezes: balkezü: balog
(1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények)
1a. (/nyj)
bal oldali 〈testrész〉
balog válban Bessny sértette Leventát
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
a balog lábam a jobbik, mert a jobbikat sántára verték
(1867 Rákosi Jenő)
„Úgy de, monda Lőrincz, az én kezem balog!” Felelt arra Miklós: „no azt vettem észre! Nem is vivok jobbra, hanem csak balkézre […]
(1879 Arany János)
a két dalia egyszerre egy pillanatban kiejté jobbjából a kardot, hirtelen megragadta egymást mind a kettő, s elkezdődött a tusa puszta kézzel, balog kézzel
(1886 Jókai Mór)
Csönög e balok fülem
(1960 Magyar Nyelvőr)
1b. (ritk)
bal oldali, bal oldalon levő 〈dolog〉
A jobbról álló ládikának felirása: Igen, – a balogé Nem
(1855 Vasárnapi Újság)
1c. (ritk)
bal oldali irányba tartó
a lerajzolt kagyló azok közé tartozik, melyeket a conchiologia [= kagyló- és csigahéjakkal foglalkozó tudományág] balszájuaknak (bouche à gauche) s csavarjaikat (spira) balogoknak (sénestre) nevez
(1882 Kossuth Lajos)
2. (rég, irod)
szerencsétlen, ügyetlen, félszeg 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, magatartás〉
sete, mellyet itt [ti. a Dunántúlon] balognak [mondanak]
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
Sándor szerencsére nem járt ilyen balog módon [ti. hogy férfi létére előbb lesz rosszul a hajón, mint a felesége]. Ha kóválygott is a feje, de azért ráért vigasztalni a feleségét
(1882 Tóth Béla¹)
nagy mezők fölött […] megrabolt, Balog utasként ballag át a hold
(1918 Ady Endre)
hócipőben topogtok, kecsesen, de balogul is, mint az albatroszok
(1925 Kosztolányi Dezső)
3. (/irod)
együgyű, balga, buta 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, magatartás stb.〉
balogúl Szent Ursuláról beszéllik, hogy tizen-egy ezer Szzet vélle a’ Hunnusok meg-öltek
(1803 Perecsényi Nagy László)
vakmerőségnek ’s igen balog számitásnak tetszett nekem
(1844 Életképek)
csak az bánt most, ha szerettem, Hogy balog volt minden tettem. Néha bárgyú képpel álltam, Hogy szavakra nem találtam
(1922 József Attila)
[Glück Laci] megjelenésében is rejlett valami vigasztaló. Nem azokban a balog kijelentésekben, melyet tett, hanem hangsúlyában
(1925 Kosztolányi Dezső)
együgyű és balog ember
(1947 Rónay György ford.Claudel)
4. (rég, ritk)
rosszindulatú, gonosz, ill. kedvezőtlen, szerencsétlen
balog nézése van a sátán leányának, kit a minap a nép dühe ellen védelmeztél
(1858 Kemény Zsigmond)
[a grófnő megtudta] Ágota nehéz helyzetének s balog állásának gyámanyja házánál okát
(1859 Jósika Miklós)
5. (rég, ritk)
törvényes házasságkötés nélkül létesített kapcsolatból származó 〈gyermek〉
[Baldacci államtanácsos] a’ megholt Balassának baloggyermeke
(1808 Kazinczy Ferenc)
II. főnév 3A1
1. (ritk/nyj)
balkezes személy
a vérerek ezen rendellenes lefutása balogoknál relative gyakrabban fordul elő s ez esetleg balkezűséget okozhat
(1911 RévaiNagyLex.)
Van olyan hiedelem is, hogy a púposok és a balkezesek (balogok, seték) rontást hoznak környezetükre
(1999 Magyar Hírlap)
2. (rég, ritk)
bal kéz
balogára paizst fzvén bajfélre rohanni, És a szembeszökt fentvel [= szöges dárdával] dönteni
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
III. határozószó 0 (ritk, nyj)
bal kézzel(, ezért ügyetlenül, sután)
A nagyapád szakálla, Balog addig tépegeted, Mig nem birod kezedet
(1862 Vadrózsák)
balogol: balog üt
(1862 Kriza János)
Vö. CzF. balog¹; ÉrtSz.; TESz. bal, sete; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások