befordít ts ige 4a4

1. ’vmit úgy helyez el, hogy vmihez képest merőlegesen, ill. vmi felé álljon’ ❖ A szászok kőházakban laknak, még falukon is, s cseréppel fedettekben, befordítva hosszában udvaraikra (1816 Kazinczy Ferenc 8228111, 141) | A’ tojások igen ügyesen vagynak elrendelve a’ hézak’ kímélésére ’s a’ melegség’ megtartására; a’ kis vagy hegyes vég közép felé van be fordítva, a’ másik pedig széle’ felé (1834 Fillértár 8623002, 156) | Az asszony elhúzta a kezét és újra elaludt… azaz befordította az arcát a kupé párnája felé… (1897 Mikszáth Kálmán CD04) | A befordított tálalópult is három, 60 cm-es alsó egységből áll (1998 Lakáskultúra CD39).

1a. ’〈járművet, ill. személyt〉 elejével, ill. arccal vmi felé irányít’ ❖ Ha a kegyes Egek egyszer Bihar Vármegyéböl szekerem rudját bé forditanák a’ hegyes Erdélbe (1799 Pyber Benedek CD40) | A’ tengerre hajóikat orrokkal bé-fordítják (1804 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2779, 71) | Megyünk, megyünk, se hátraarc, se be nem fordítanak balfelé valamelyik mellékutcába (1945 Szép Ernő 9665040, 50) | A rohamegység – morogja Molnár, és hirtelen mozdulattal befordítja motorja orrát két facsoport közé (1965 Dobozy Imre 9110002, 46).

2. ’〈járművet, tárolóeszközt〉 úgy irányít, ill. mozgat, hogy egyensúlyát vesztve feldőljön(, és tartalma kiömöljön)’ ❖ Látnivaló volt az embereken is, hogy talán rögtön befordítják a két kocsit a patakba (1924 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | – Megyek, – mondja önmagának Angelov s fölemeli a nagy klóros ládát a hordó peremére és befordítja (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 166) | Derűs arcunk akkor sötétül csak komorrá, ha gyanútlan autósként hótorlaszba futunk, ha egy szál ingben bőrig ázunk, vagy befordítja csónakunkat a Balatonba a vihar (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈jármű, ill. tárolóeszköz tartalmát〉 ilyen módon vminek a belsejébe v. mélyére dönti, juttatja’ ❖ Ott voltam akkor is, midőn temették […], Beforditák az árokfélbe ott (1860 Jókai Mór C2349, 22) | a huszárló nem igen kereste, hogy merre egyenesebb s a czigány-ármádiát befordította egy árokba (1888 Szabó Endre C3766, 155) | [A szekéren] majd a falun túl viszem magukat, a folyóra, ahol segítenek magukon! Én azt értettem, hogy tán a falun túl befordít minket a Láposba (1921–1941 Tersánszky Józsi Jenő C5091, 329).

3. ’vmit, kül. ruhadarabot külső részével befelé fordít’ ❖ a ruhát ki- ’s bé-forditva hordozzák (1783 Magyar Könyvház C0292, 85) | Az özvegy befordítja [a táblát], akkor nincsen kiadó lakás (1894 Malonyay Dezső C3022, 147) | A népdal csinálója bizonyosan a subára gondolt, amit csakugyan kifordítanak s befordítanak (1912 Malonyay Dezső CD07).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, befordított; ÚMTsz.

befordít tárgyas ige 4a4
1.
vmit úgy helyez el, hogy vmihez képest merőlegesen, ill. vmi felé álljon
A szászok kőházakban laknak, még falukon is, s cseréppel fedettekben, befordítva hosszában udvaraikra
(1816 Kazinczy Ferenc)
A’ tojások igen ügyesen vagynak elrendelve a’ hézak’ kímélésére ’s a’ melegség’ megtartására; a’ kis vagy hegyes vég közép felé van be fordítva, a’ másik pedig széle’ felé
(1834 Fillértár)
Az asszony elhúzta a kezét és újra elaludt… azaz befordította az arcát a kupé párnája felé…
(1897 Mikszáth Kálmán)
A befordított tálalópult is három, 60 cmcentiméter-es alsó egységből áll
(1998 Lakáskultúra)
1a.
〈járművet, ill. személyt〉 elejével, ill. arccal vmi felé irányít
Ha a kegyes Egek egyszer Bihar Vármegyéböl szekerem rudját bé forditanák a’ hegyes Erdélbe
(1799 Pyber Benedek)
A’ tengerre hajóikat orrokkal bé-fordítják
(1804 Kováts József¹ ford.Vergilius)
Megyünk, megyünk, se hátraarc, se be nem fordítanak balfelé valamelyik mellékutcába
(1945 Szép Ernő)
A rohamegység – morogja Molnár, és hirtelen mozdulattal befordítja motorja orrát két facsoport közé
(1965 Dobozy Imre)
2.
〈járművet, tárolóeszközt〉 úgy irányít, ill. mozgat, hogy egyensúlyát vesztve feldőljön(, és tartalma kiömöljön)
Látnivaló volt az embereken is, hogy talán rögtön befordítják a két kocsit a patakba
(1924 Tersánszky Józsi Jenő)
– Megyek, – mondja önmagának Angelov s fölemeli a nagy klóros ládát a hordó peremére és befordítja
(1931 Gelléri Andor Endre)
Derűs arcunk akkor sötétül csak komorrá, ha gyanútlan autósként hótorlaszba futunk, ha egy szál ingben bőrig ázunk, vagy befordítja csónakunkat a Balatonba a vihar
(1995 Magyar Hírlap)
2a.
〈jármű, ill. tárolóeszköz tartalmát〉 ilyen módon vminek a belsejébe v. mélyére dönti, juttatja
Ott voltam akkor is, midőn temették […], Beforditák az árokfélbe ott
(1860 Jókai Mór)
a huszárló nem igen kereste, hogy merre egyenesebb s a czigány-ármádiát befordította egy árokba
(1888 Szabó Endre)
[A szekéren] majd a falun túl viszem magukat, a folyóra, ahol segítenek magukon! Én azt értettem, hogy tán a falun túl befordít minket a Láposba
(1921–1941 Tersánszky Józsi Jenő)
3.
vmit, kül. ruhadarabot külső részével befelé fordít
a ruhát ki- ’s bé-forditva hordozzák
(1783 Magyar Könyvház)
Az özvegy befordítja [a táblát], akkor nincsen kiadó lakás
(1894 Malonyay Dezső)
A népdal csinálója bizonyosan a subára gondolt, amit csakugyan kifordítanak s befordítanak
(1912 Malonyay Dezső)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, befordított; ÚMTsz.

Beállítások