belerő fn 6C (rég)

1. ’vmely állam védelmét ellátó belső haderő’ ❖ [A török ellen] a belerő kifejtése mellett az idegen forrásokból is kell meriteni (1854 Szathmáry Károly C3869, 183) | elég erősek volnánk a védelemre, mert belerőnk compact [= teljes] volna és szövetségeseknek sem volnánk hijával (1894 e. Kossuth Lajos összes munkái CD32).

2. ’vkit, es. vmely közösséget céljai elérésére, ill. nehézségek elviselésére képessé tevő erkölcsi, jellembeli szilárdság, belső tartás, lelkierő’ ❖ Erény: tökéllet. Lelki er, bel’ er, virtus (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 49) | Nyilt szemmel vonni nyavalyát magadra, melly […] bel erődet emészti (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Goethe C2527, 168) | [a politikus] az embert a társaságos élet viszonyaiban tekinti, s azon kül- és bel-ereje után méregeti, mikkel a társaságra hat, vagy hatni bírhat (1825 Fáy András¹ 8139002, 328) | mi a helyett, hogy a magyart szabadon, büszkén s belső ereje és nemzetisége teljes érzetében léptetnők fel, inkább sánczok mögé vonulunk, mi nem mutat bizodalmat a nemzet belerejéhez (1842 Kossuth Lajos CD32) | Jeles és nagy tettek végbeviteléhez, szintolly szükséges az önbizalom, mint a bel-erő (1853 Fáy András¹ C1714, 128).

2a. (ritk) ’tehetség, képesség’ ❖ nem minden gyermeknek van bel-ereje a’ muzsikához (1832 Fáy András¹ C1703, 103) | az emlékeken és műalkotásaikon is épen ugy mint nemzetünk egész társadalmi és államéletén[…] meglátszik többször a magasba feltörő irány, a fellengős érzet, a dúslakodó fényes izlés; de melynek nem felel meg mindig az alkotó belerő (1878 Ipolyi Arnold CD57).

2b. (ritk) ’indulat, szenvedély, ösztön’ ❖ az elfojtott belerők kitörésének lesz martaléka (1872 Asbóth János C0668, 442).

3. ’vmely élőlény szervezetéből magától fejlődő v. ható, belső eredetű működés’ ❖ Az állatok és növények magokhoz hasont nemzenek, ’s belerők által tápláltatnak, azért is életmüves (organicus) testeknek neveztetnek. De a’ kövek csak külerők által támadnak és nagyobbodnak, annakokáért életműtelen testeknek mondatnak (1846 Táncsics Mihály ford.–Raff C6616, 3).

3a. (ritk) ’vmely tárgynak, dolognak tulajdonított természetfölötti hatás, varázserő’ ❖ a Drága köveknek Belerejökrl gyakran igen babonás Vélekedéssel vala (1801 Sándor István C1532, 64).

Vö. CzF.

belerő főnév 6C (rég)
1.
vmely állam védelmét ellátó belső haderő
[A török ellen] a belerő kifejtése mellett az idegen forrásokból is kell meriteni
(1854 Szathmáry Károly)
elég erősek volnánk a védelemre, mert belerőnk compact [= teljes] volna és szövetségeseknek sem volnánk hijával
(1894 e. Kossuth Lajos összes munkái)
2.
vkit, es. vmely közösséget céljai elérésére, ill. nehézségek elviselésére képessé tevő erkölcsi, jellembeli szilárdság, belső tartás, lelkierő
Erény: tökéllet. Lelki er, bel’ er, virtus
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Nyilt szemmel vonni nyavalyát magadra, melly […] bel erődet emészti
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Goethe)
[a politikus] az embert a társaságos élet viszonyaiban tekinti, s azon kül- és bel-ereje után méregeti, mikkel a társaságra hat, vagy hatni bírhat
(1825 Fáy András¹)
mi a helyett, hogy a magyart szabadon, büszkén s belső ereje és nemzetisége teljes érzetében léptetnők fel, inkább sánczok mögé vonulunk, mi nem mutat bizodalmat a nemzet belerejéhez
(1842 Kossuth Lajos)
Jeles és nagy tettek végbeviteléhez, szintolly szükséges az önbizalom, mint a bel-erő
(1853 Fáy András¹)
2a. (ritk)
tehetség, képesség
nem minden gyermeknek van bel-ereje a’ muzsikához
(1832 Fáy András¹)
az emlékeken és műalkotásaikon is épen ugy mint nemzetünk egész társadalmi és államéletén[…] meglátszik többször a magasba feltörő irány, a fellengős érzet, a dúslakodó fényes izlés; de melynek nem felel meg mindig az alkotó belerő
(1878 Ipolyi Arnold)
2b. (ritk)
indulat, szenvedély, ösztön
az elfojtott belerők kitörésének lesz martaléka
(1872 Asbóth János)
3.
vmely élőlény szervezetéből magától fejlődő v. ható, belső eredetű működés
Az állatok és növények magokhoz hasont nemzenek, ’s belerők által tápláltatnak, azért is életmüves (organicus) testeknek neveztetnek. De a’ kövek csak külerők által támadnak és nagyobbodnak, annakokáért életműtelen testeknek mondatnak
(1846 Táncsics Mihály ford.Raff)
3a. (ritk)
vmely tárgynak, dolognak tulajdonított természetfölötti hatás, varázserő
a Drága köveknek Belerejökrl gyakran igen babonás Vélekedéssel vala
(1801 Sándor István)
Vö. CzF.

Beállítások