beszélget ige 5b

1. tn (kissé rég) ’gyakran v. rendszeresen beszél (vmiről, vkihez v. vkinek stb.)’ ❖ Meg mutatom Martonosi Uramnak mit tehet égy elmes Aszszony okossága, a’ kinek  kegyelme tsak a vállárol beszélgete (1791 Soos Márton C3755, 39) | A házasság ellen azért beszélgettél, De hidd el, hogy engem te el nem hitettél (1846 Népdalok és mondák C2981, 116) | a juhot ápolja, kényezteti, gyógyitja, gondosan eteti és itatja, félti és óvja a mételytől, […] beszélget hozzájuk, furulyál nekik (1895 Bartha Miklós 8615001, 103) | ehhez az elveszendőben lévő lófejhez beszélgettem ott a badeni országúton (1915 Krúdy Gyula C2845, 98).

1a. ts (kissé rég) ’〈vmilyen közlendőt〉 gyakran elmond v. kifejt, ill. 〈vmilyen információt〉 terjeszt, itt-ott híresztel’ ❖ hamarjában Vezérit gyüjteti, Boſzſzúsága okát kiknek beſzélgeti (1777 Kónyi János 7190025, 2) | beszélgetik, hogy még mikor kicsin valék, oda igérted egy fiúnak jobbomat (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 45) | szentek történetét, martiriumát beszélgetik (1896 Horváth Cyrill² CD44) | régen beszélgetik már, hogy elveszik a Lippát, de mink csak itt felejtettük magunkot (1930 Móricz Zsigmond CD10).

1b. tn ’〈növény, természeti jelenség v. képződmény〉 mozgás közben tartósan az emberi beszédre emlékeztető monoton hangot ad’ ❖ Tán csak a szél beszélgetett (1905 Petelei István 8361005, 32) | Az ablakban ott a tó s körül a hegyek, a fák, az éjjeli táj bűvöletes képe, a levegő mintha ezüstszürke, átlátszó köd lenne, a víz bugyborékolva, mintha minden bugyborékában boldogan élne, a fák beszélgetnek (1918 Kádár Endre CD10) | csobogott, beszélgetett a víz a lábunk alatt (1964 Cseres Tibor 9088001, 99) | Mögöttem halkan beszélget az erdő (1968 Fekete István 9142006, 109).

2. tn (tárgyragos határozóval is) (átv is) ’váltogatott beszélő-hallgató szereposztásban, gyakr. közvetlen hangon (vmiről, vmilyen sajátos helyzetben v. céllal stb.) diskurzust folytat, társalog (vkivel), ill. ezt szokásosan teszi’ ❖ én az én Barátommal való beſzélgetésben el-merültem vala, egéſz éjtſzakán által. Mi beſzélgettünk, mi rtunk (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 183) | Mi is lehet kellemesebb, mint családaink tagjaival, barátokkal, ismerőkkel, vagy nevezetes idegenekkel beszélgetni, véleményt cserélni, olykor vitatkozásba is bocsátkozni (1863 Jósika Júlia 8210001, 59) | napi teendőjük felől beszélgettek (1927 Kassák Lajos 9314009, 51) | Benke Valériával, az MSZMP PB tagjával, a rádió egykori elnökével beszélget Zeley László (1981 Lévai Béla 1094002, 65) | Laci sokat beszélgetett telefonon a válogatott Németországban élő másodedzőjével (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. tn ’az ilyen helyzetben való megnyilatkozásra emlékeztető módon beszél, szól’ ❖ magával illyenkép beszélgete: Ki az, ki ott olly kényesen tanyáz? Kié a’ kert, kié az úri ház? (1830 Vörösmarty Mihály 8524186, 72) | Bolond asszony! beszélgetett tovább magában az öreg (1867 Tolnai Lajos 8483017, 8) | Ment az öreg, mendegélt a kegyetlen éjszakában, és a kutyájával beszélgetett (1906 Krúdy Gyula CD54) | Beszélget mama a tésztával, töltelékkel, lábassal, fazékkal (1947 Rónay György 9573129, 44).

2b. ts ’társalgás során taglal, megbeszél, (meg)tárgyal vmit’ ❖ most annyian vagyunk, hogy ha nem teszünk is egyebet csak a nyelvet beszélgetjük, meg vagyunk mentve! (1856 Vas Gereben C4376, 421) | Mikor az este összeültek néhányan a kocsmában, ezt beszélgették: „Előbbre haladt az a furcsa Péter.” „Én bizony nem irigylem.” „Én sem. Mért is dolgozik az olyan lelkeszakadva.” (1908 Balázs Béla CD10) | Tud nekem ígéretet tenni, hogy amit most beszélgetünk, szigorúan kettőnk között marad? (1937 Zilahy Lajos 9799002, 56).

2c. ts (tbsz-ban) ’〈több ugyanolyan állat〉 a fajra jellemző sajátos hangot adva kommunikál’ ❖ A hold sütött, a nádban beszélgetnek a békák (1908 Bródy Sándor C1191, 9) | [az erdőben] nyúlfiak beszélgetnek, öreg baglyok huhognak, hollógyerekek sivalkodnak, rigók fütyürésznek (1978 Török Sándor 1157004, 192) | Február közepére a többiek [ti. a kormoránok] is megérkeznek, a fekete madarak ilyenkor nyomban a fészkeiket igazgatják, és közben röfögő hangon beszélgetnek egymással (1995 Magyarország állatvilága CD14).

ÖU: át~, el~, ki~, meg~, végig~.

ÖE: beszélgetnivaló.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. beszéd; ÉKsz.; SzT. ~, beszélgethet; ÚMTsz.

beszélget ige 5b
1. tárgyatlan (kissé rég)
gyakran v. rendszeresen beszél (vmiről, vkihez v. vkinek stb.)
Meg mutatom Martonosi Uramnak mit tehet égy elmes Aszszony okossága, a’ kinek  kegyelme tsak a vállárol beszélgete
(1791 Soos Márton)
A házasság ellen azért beszélgettél, De hidd el, hogy engem te el nem hitettél
(1846 Népdalok és mondák)
a juhot ápolja, kényezteti, gyógyitja, gondosan eteti és itatja, félti és óvja a mételytől, […] beszélget hozzájuk, furulyál nekik
(1895 Bartha Miklós)
ehhez az elveszendőben lévő lófejhez beszélgettem ott a badeni országúton
(1915 Krúdy Gyula)
1a. tárgyas (kissé rég)
〈vmilyen közlendőt〉 gyakran elmond v. kifejt, ill. 〈vmilyen információt〉 terjeszt, itt-ott híresztel
hamarjában Vezérit gyüjteti, Boſzſzúsága okát kiknek beſzélgeti
(1777 Kónyi János)
beszélgetik, hogy még mikor kicsin valék, oda igérted egy fiúnak jobbomat
(1824–1825 Vörösmarty Mihály)
szentek történetét, martiriumát beszélgetik
(1896 Horváth Cyrill²)
régen beszélgetik már, hogy elveszik a Lippát, de mink csak itt felejtettük magunkot
(1930 Móricz Zsigmond)
1b. tárgyatlan
〈növény, természeti jelenség v. képződmény〉 mozgás közben tartósan az emberi beszédre emlékeztető monoton hangot ad
Tán csak a szél beszélgetett
(1905 Petelei István)
Az ablakban ott a tó s körül a hegyek, a fák, az éjjeli táj bűvöletes képe, a levegő mintha ezüstszürke, átlátszó köd lenne, a víz bugyborékolva, mintha minden bugyborékában boldogan élne, a fák beszélgetnek
(1918 Kádár Endre)
csobogott, beszélgetett a víz a lábunk alatt
(1964 Cseres Tibor)
Mögöttem halkan beszélget az erdő
(1968 Fekete István)
2. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (átv is)
váltogatott beszélő-hallgató szereposztásban, gyakr. közvetlen hangon (vmiről, vmilyen sajátos helyzetben v. céllal stb.) diskurzust folytat, társalog (vkivel), ill. ezt szokásosan teszi
én az én Barátommal való beſzélgetésben el-merültem vala, egéſz éjtſzakán által. Mi beſzélgettünk, mi rtunk
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
Mi is lehet kellemesebb, mint családaink tagjaival, barátokkal, ismerőkkel, vagy nevezetes idegenekkel beszélgetni, véleményt cserélni, olykor vitatkozásba is bocsátkozni
(1863 Jósika Júlia)
napi teendőjük felől beszélgettek
(1927 Kassák Lajos)
Benke Valériával, az MSZMPMagyar Szocialista Munkáspárt PBPolitikai Bizottság tagjával, a rádió egykori elnökével beszélget Zeley László
(1981 Lévai Béla)
Laci sokat beszélgetett telefonon a válogatott Németországban élő másodedzőjével
(1999 Magyar Hírlap)
2a. tárgyatlan
az ilyen helyzetben való megnyilatkozásra emlékeztető módon beszél, szól
magával illyenkép beszélgete: Ki az, ki ott olly kényesen tanyáz? Kié a’ kert, kié az úri ház?
(1830 Vörösmarty Mihály)
Bolond asszony! beszélgetett tovább magában az öreg
(1867 Tolnai Lajos)
Ment az öreg, mendegélt a kegyetlen éjszakában, és a kutyájával beszélgetett
(1906 Krúdy Gyula)
Beszélget mama a tésztával, töltelékkel, lábassal, fazékkal
(1947 Rónay György)
2b. tárgyas
társalgás során taglal, megbeszél, (meg)tárgyal vmit
most annyian vagyunk, hogy ha nem teszünk is egyebet csak a nyelvet beszélgetjük, meg vagyunk mentve!
(1856 Vas Gereben)
Mikor az este összeültek néhányan a kocsmában, ezt beszélgették: „Előbbre haladt az a furcsa Péter.” „Én bizony nem irigylem.” „Én sem. Mért is dolgozik az olyan lelkeszakadva.”
(1908 Balázs Béla)
Tud nekem ígéretet tenni, hogy amit most beszélgetünk, szigorúan kettőnk között marad?
(1937 Zilahy Lajos)
2c. tárgyas (tbsz-ban)
〈több ugyanolyan állat〉 a fajra jellemző sajátos hangot adva kommunikál
A hold sütött, a nádban beszélgetnek a békák
(1908 Bródy Sándor)
[az erdőben] nyúlfiak beszélgetnek, öreg baglyok huhognak, hollógyerekek sivalkodnak, rigók fütyürésznek
(1978 Török Sándor)
Február közepére a többiek [ti. a kormoránok] is megérkeznek, a fekete madarak ilyenkor nyomban a fészkeiket igazgatják, és közben röfögő hangon beszélgetnek egymással
(1995 Magyarország állatvilága)
ÖU: átbeszélget, elbeszélget, kibeszélget, megbeszélget, végigbeszélget
ÖE: beszélgetnivaló
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. beszéd; ÉKsz.; SzT. ~, beszélgethet; ÚMTsz.

Beállítások