bíráskodás fn 4A

1. ’a bíráskodik igével kifejezett cselekvés’ ❖ azt gondoljuk: mentségül szolgálhatand ez [ti. az ítélkezési szenvedély] isten és ember előtt a’ birónak, ki nem védelemben, de biráskodásban magáról ennyire megfelejtkezett? (1841 Pesti Hírlap CD61).

2. ’vmely büntető-, magánjogi, ill. közigazgatási jogi (peres) ügyben hivatalos bíróként való közreműködés, ill. ítélőbíróként végzett tevékenység’ ❖ Oh! Ti a biráskodásban megőszült férfiak, nem tanított meg a tapasztalás reáesmérni a gonosztevőkre? (1827 Kossuth Lajos ford.–Franul von Weissenthurn CD32) | [Kossuth Lajos] kinevezi [Vörösmarty Mihályt] a kegyelmi törvényszék bírájává évi négyezer pengőforint fizetéssel. Bíráskodása rövid ideig tart (1932 Pintér Jenő CD44) | a pártatlan bíráskodás elsőrendű szabálya úgy hangzik, hogy a bírónak mindenkire az állam törvényeit és csakis a törvényeket kell alkalmaznia (1986 Kis János² 2003011, 391).

2a. ’〈állami v. attól független igazságszolgáltatásban:〉 bíró(ság)i eljárás, ítélkezés, ill. ítélet’ ❖ A’ vádlevelek fölolvasása ’s a’ vallomások kivétele után a pairkamara [= a főrendi kamara] minden vádlottakra nézve megállapitá biráskodását (1841 Pesti Hírlap CD61) | a rendes központi birákon kivül jelen voltak a biráskodásban az ország főpapjai és főurai (1889 Salamon Ferenc 8402004, 225) | az elitélt végighallgatja, megnyugszik a biráskodásban, meghajlik az itélet igazsága előtt (1909 Eötvös Károly 8127005, 63) | A XV. század vége felé egy Csernel birtok a [Tolna] megyei összejövetelek, bíráskodások helye (1920 e. Kammerer Ernő CD36) | Henrik szigorú törvényeivel szemben sokan az egyházi bíráskodást választották (1995 Velich Andrea CD17).

2b. ’vmely személyt, hatóságot, intézményt egyedi felhatalmazás v. külön jogszabály alapján megillető ítélkezési jog(kör), joghatóság’ ❖ azon kifogást tette az alperes, miszerint ezen, szentség és hittan körül forgó ügyről papiszéket illeti a’ biráskodás (1841 Pesti Hírlap CD61) | a pápa kivette e monostort a püspöki hatóság alól s egyenesen a szentszék bíráskodása alá helyezte (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | a jobbágyság az uriszék és a vármegye bíráskodásának volt alávetve (1931 Szekfű Gyula CD42) | az egyházi bíráskodás körébe tartozó ügyekre (1994 Solymosi László CD17).

2c. (rég, ritk) ’〈Izrael történetében:〉 a bírák működésének időszaka’ ❖ [Kadmosz Görögországba menetelét Petavius a] ’Sidók közt való Biráskodásra [ti. annak időszakára, vagyis a bírák korára], amaz [ti. az Eusebius által feltételezett időpont] után mintegy 35. eſztendöre viſzi (1791 Mátyus István C3071, 163).

3. (Jog) ’〈állami v. attól független intézmény(rendszer)ben:〉 az igazságszolgáltatás módjának (törvényesen megállapított) rendszere, ill. gyakorlata’ ❖ A szóbeli bíráskodásról rendelkező XX. törvényczikk (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Az állami és egyházi bíráskodásnak ez a határozott szétválasztása (1913 Márki Sándor CD55) | a saját nyelvű bíráskodásról (1940 Rónai András CD22) | a közigazgatási bíráskodás hatáskörébe tartozó ügyek (1992 Takács Imre² 2034003, 207) | A bevezető jogtörténeti tanulmányok felvázolják a fejlődés ívét, amelyet a magyar törvénykezés és bíráskodás az államalapítástól a rendi korszak változásain, a különféle korszakváltozásokat követő, felemás reformokon át a kiegyezésig, majd napjainkig megtett (1994 Új Könyvek CD29).

3a. (ritk)(az) igazságszolgáltatást végző szervek, hatóságok, hivatalok összessége v. bizonyos csoportja’ ❖ [A kishalmágyi képviselő] három beszédet tartott […] a Bach-féle […] rendeletek, sajtótörvények sat. felett, a költségvetésnél és a consularis [= konzuli] biráskodásnál (1896 Szinnyei József CD27) | a közigazgatás és bíráskodás, sőt a hadsereg tisztikarának alsó fokozatai polgárok kezén voltak (1937 Hevesi András 2045032, 32) | Miután elkerült a katonai bíráskodástól, volt valamilyen tapasztalata a megtorlás éveinek törvénykezési módszeréről? (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 68).

4. (birtokszóként) (rég) ’〈vmely helységben:〉 a bírói tisztség vki általi betöltése, ill. ennek ideje’ ❖ [István falubíró] biráskodása alatt […] virágzásban volt a helység (1845 Kelmenfy László C2043, 37) | a közös csikólegelő […] a Czókoly Mihály biráskodása idejéből való (1900 Lőrinczy György C2937, 9).

5. ’erkölcsi, művészeti, tudományos stb. szempontból vmely kérdésben, ill. vki fölött gyakorolt ítélkezés (joga v. lehetősége)’ ❖ [Az ész] az önmaga feletti biráskodást elvesztette (1854 Szathmáry Károly C3869, 115) | Istenre bíztam a bíráskodást (1902 Jókai Mór CD18) | [a fényképészcég] magának a kiállitásnak rendezésében, adminisztrálásában és a biráskodásban is derekasan kivette részét (1934 Erdély 2123001, 82) | a szóbanforgó ülésszak nyilvános bíráskodássá változzék az angolok és az amerikaiak libanoni, illetve jordániai katonai beavatkozása felett (1958 Népszava aug. 10. C1502, 7).

6. ’〈sportversenyen, mérkőzésen:〉 játékvezetőként v. pontozóbíróként való közreműködés, ill. ilyen bíróként végzett tevékenység’ ❖ Virág bíráskodása mellett játsszák le a Vasas-Dorog [labdarúgó-]találkozót (1958 Népszabadság márc. 22. C1499, 12) | [az ökölvívásban] a pontozógéppel sokkal reálisabb lett a bíráskodás (1995 Magyar Hírlap CD09) | tíz élvonalbeli mérkőzés vezetése után abba kell hagynia a bíráskodást (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: büntető~, ön~, rögtön~.

ÖU: alkotmány~, béke~, döntő~, erkölcs~, esküdt~, nép~.

Sz: bíráskodási.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bíráskodás főnév 4A
1.
a bíráskodik igével kifejezett cselekvés
azt gondoljuk: mentségül szolgálhatand ez [ti. az ítélkezési szenvedély] isten és ember előtt a’ birónak, ki nem védelemben, de biráskodásban magáról ennyire megfelejtkezett?
(1841 Pesti Hírlap)
2.
vmely büntető-, magánjogi, ill. közigazgatási jogi (peres) ügyben hivatalos bíróként való közreműködés, ill. ítélőbíróként végzett tevékenység
Oh! Ti a biráskodásban megőszült férfiak, nem tanított meg a tapasztalás reáesmérni a gonosztevőkre?
(1827 Kossuth Lajos ford.Franul von Weissenthurn)
[Kossuth Lajos] kinevezi [Vörösmarty Mihályt] a kegyelmi törvényszék bírájává évi négyezer pengőforint fizetéssel. Bíráskodása rövid ideig tart
(1932 Pintér Jenő)
a pártatlan bíráskodás elsőrendű szabálya úgy hangzik, hogy a bírónak mindenkire az állam törvényeit és csakis a törvényeket kell alkalmaznia
(1986 Kis János²)
2a.
〈állami v. attól független igazságszolgáltatásban:〉 bíró(ság)i eljárás, ítélkezés, ill. ítélet
A’ vádlevelek fölolvasása ’s a’ vallomások kivétele után a pairkamara [= a főrendi kamara] minden vádlottakra nézve megállapitá biráskodását
(1841 Pesti Hírlap)
a rendes központi birákon kivül jelen voltak a biráskodásban az ország főpapjai és főurai
(1889 Salamon Ferenc)
az elitélt végighallgatja, megnyugszik a biráskodásban, meghajlik az itélet igazsága előtt
(1909 Eötvös Károly)
A XV. század vége felé egy Csernel birtok a [Tolna] megyei összejövetelek, bíráskodások helye
(1920 e. Kammerer Ernő)
Henrik szigorú törvényeivel szemben sokan az egyházi bíráskodást választották
(1995 Velich Andrea)
2b.
vmely személyt, hatóságot, intézményt egyedi felhatalmazás v. külön jogszabály alapján megillető ítélkezési jog(kör), joghatóság
azon kifogást tette az alperes, miszerint ezen, szentség és hittan körül forgó ügyről papiszéket illeti a’ biráskodás
(1841 Pesti Hírlap)
a pápa kivette e monostort a püspöki hatóság alól s egyenesen a szentszék bíráskodása alá helyezte
(1900 Nagy képes világtörténet)
a jobbágyság az uriszék és a vármegye bíráskodásának volt alávetve
(1931 Szekfű Gyula)
az egyházi bíráskodás körébe tartozó ügyekre
(1994 Solymosi László)
2c. (rég, ritk)
〈Izrael történetében:〉 a bírák működésének időszaka
[Kadmosz Görögországba menetelét Petavius a] ’Sidók közt való Biráskodásra [ti. annak időszakára, vagyis a bírák korára], amaz [ti. az Eusebius által feltételezett időpont] után mintegy 35. eſztendöre viſzi
(1791 Mátyus István)
3. (Jog)
〈állami v. attól független intézmény(rendszer)ben:〉 az igazságszolgáltatás módjának (törvényesen megállapított) rendszere, ill. gyakorlata
A szóbeli bíráskodásról rendelkező XX. törvényczikk
(1836 Kossuth Lajos összes munkái)
Az állami és egyházi bíráskodásnak ez a határozott szétválasztása
(1913 Márki Sándor)
a saját nyelvű bíráskodásról
(1940 Rónai András)
a közigazgatási bíráskodás hatáskörébe tartozó ügyek
(1992 Takács Imre²)
A bevezető jogtörténeti tanulmányok felvázolják a fejlődés ívét, amelyet a magyar törvénykezés és bíráskodás az államalapítástól a rendi korszak változásain, a különféle korszakváltozásokat követő, felemás reformokon át a kiegyezésig, majd napjainkig megtett
(1994 Új Könyvek)
3a. (ritk)
(az) igazságszolgáltatást végző szervek, hatóságok, hivatalok összessége v. bizonyos csoportja
[A kishalmágyi képviselő] három beszédet tartott […] a Bach-féle […] rendeletek, sajtótörvények sat.s a többi felett, a költségvetésnél és a consularis [= konzuli] biráskodásnál
(1896 Szinnyei József)
a közigazgatás és bíráskodás, sőt a hadsereg tisztikarának alsó fokozatai polgárok kezén voltak
(1937 Hevesi András)
Miután elkerült a katonai bíráskodástól, volt valamilyen tapasztalata a megtorlás éveinek törvénykezési módszeréről?
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
4. (birtokszóként) (rég)
〈vmely helységben:〉 a bírói tisztség vki általi betöltése, ill. ennek ideje
[István falubíró] biráskodása alatt […] virágzásban volt a helység
(1845 Kelmenfy László)
a közös csikólegelő […] a Czókoly Mihály biráskodása idejéből való
(1900 Lőrinczy György)
5.
erkölcsi, művészeti, tudományos stb. szempontból vmely kérdésben, ill. vki fölött gyakorolt ítélkezés (joga v. lehetősége)
[Az ész] az önmaga feletti biráskodást elvesztette
(1854 Szathmáry Károly)
Istenre bíztam a bíráskodást
(1902 Jókai Mór)
[a fényképészcég] magának a kiállitásnak rendezésében, adminisztrálásában és a biráskodásban is derekasan kivette részét
(1934 Erdély)
a szóbanforgó ülésszak nyilvános bíráskodássá változzék az angolok és az amerikaiak libanoni, illetve jordániai katonai beavatkozása felett
(1958 Népszava aug. 10.)
6.
〈sportversenyen, mérkőzésen:〉 játékvezetőként v. pontozóbíróként való közreműködés, ill. ilyen bíróként végzett tevékenység
Virág bíráskodása mellett játsszák le a Vasas-Dorog [labdarúgó-]találkozót
(1958 Népszabadság márc. 22.)
[az ökölvívásban] a pontozógéppel sokkal reálisabb lett a bíráskodás
(1995 Magyar Hírlap)
tíz élvonalbeli mérkőzés vezetése után abba kell hagynia a bíráskodást
(1999 Magyar Hírlap)
ÖU: alkotmánybíráskodás, békebíráskodás, döntőbíráskodás, erkölcsbíráskodás, esküdtbíráskodás, népbíráskodás
Sz: bíráskodási
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások