bizalmatlansági mn 0 (jelzőként)

1. ’olyan 〈helyzet, időszak, (köz)állapot〉, amelyben az emberek általában a jövőben, ill. vmely meghatározott dologgal kapcsolatban bizalmatlanok, nem számítanak jóra’ ❖ Lám a Kisfaludy Társaság másképp járt el. Ez éppen e nehéz bizalmatlansági napokban fektette be tőkéje egy nagy részét magyar rentébe [= járadékba] (1887 Mikszáth Kálmán 8312159, 33) | az általános politikai helyzetet jellemző félelmi és bizalmatlansági állapot (1947 Bibó István 2055002, 10) | Rákosinak az addig is folyamatosan sulykolt éberségi kampányokat sikerült általános, minden területre kiterjedő bizalmatlansági hisztériává transzformálnia (1995 Gyarmati György CD17) | A Postabanknál tapasztalt és ehhez hasonló bizalmatlansági válsághelyzetek veszélyeztethetik-e a gazdaság egyensúlyát? (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’bizalmatlanságból fakadó, bizalmatlanságról tanúskodó 〈megnyilvánulás, viselkedés〉’ ❖ [az olasz miniszterelnök] erősen el van határozva, nem fukarkodni irányunkban, hanem mindent megtenni, miszerint Magyarország a közös háboruban a lehető legnagyobb erőt fejthesse ki, feltéve, hogy részt fog akarni venni a háboruban. Feltéve! – engem ez a bizalmatlansági reservata [= fenntartás, kikötés] nagyon megdöbbentett (1882 Kossuth Lajos CD32) | az ügyünkért harcolók között annyi volt az idegen, még meg nem állapodott elem, akiket az e fajta bizalmatlansági nyilatkozatok nemcsak elkedvetlenítettek, hanem mélyen sérthettek is (1941 Bánlaky József CD16) | [József Attilát] bizalmatlansági rohamok, üldözéses kényszerképzetek kínozták már ekkor, a pszichózis kitörése előtt három évvel! (1987–1988 Valachi Anna 2019003, 603).

2a. (Pol is) ’vmely vezető tisztséget betöltő személlyel kapcs. bizalmatlanságot kifejező, annak álláspontja, cselekedete, eljárása ellen fellépő, és leváltását szorgalmazó 〈indítvány, javaslat〉, ill. ezzel összefüggő, erre vonatk. 〈szavazás, határozat stb.〉’ ❖ November 4-kén közgyülés volt, ’s az orvosválasztási ügyben a’ főispáni helyettes elnöklete alatt, ’s ugyan csak általa kimondva, egy bizalmatlansági végzés keletkezett (1841 Pesti Hírlap CD61) | Egyéb bizalmatlansági kérdések is napirendre kerültek (1904 Bártfai Szabó László CD55) | szavazásra bocsátották […] az Okazaki külügyminiszter ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt (1953 Szabad Nép aug. 5. C0400, 3) | Az elnök hatáskörébe tartozik a [német] parlament feloszlatása, ha a kormány a bizalmatlansági szavazás során nem kap támogatást (1997 Bódi Csaba CD17).

bizalmatlansági melléknév 0 (jelzőként)
1.
olyan 〈helyzet, időszak, (köz)állapot〉, amelyben az emberek általában a jövőben, ill. vmely meghatározott dologgal kapcsolatban bizalmatlanok, nem számítanak jóra
Lám a Kisfaludy Társaság másképp járt el. Ez éppen e nehéz bizalmatlansági napokban fektette be tőkéje egy nagy részét magyar rentébe [= járadékba]
(1887 Mikszáth Kálmán)
az általános politikai helyzetet jellemző félelmi és bizalmatlansági állapot
(1947 Bibó István)
Rákosinak az addig is folyamatosan sulykolt éberségi kampányokat sikerült általános, minden területre kiterjedő bizalmatlansági hisztériává transzformálnia
(1995 Gyarmati György)
A Postabanknál tapasztalt és ehhez hasonló bizalmatlansági válsághelyzetek veszélyeztethetik-e a gazdaság egyensúlyát?
(1997 Országgyűlési Napló)
2.
bizalmatlanságból fakadó, bizalmatlanságról tanúskodó 〈megnyilvánulás, viselkedés〉
[az olasz miniszterelnök] erősen el van határozva, nem fukarkodni irányunkban, hanem mindent megtenni, miszerint Magyarország a közös háboruban a lehető legnagyobb erőt fejthesse ki, feltéve, hogy részt fog akarni venni a háboruban. Feltéve! – engem ez a bizalmatlansági reservata [= fenntartás, kikötés] nagyon megdöbbentett
(1882 Kossuth Lajos)
az ügyünkért harcolók között annyi volt az idegen, még meg nem állapodott elem, akiket az e fajta bizalmatlansági nyilatkozatok nemcsak elkedvetlenítettek, hanem mélyen sérthettek is
(1941 Bánlaky József)
[József Attilát] bizalmatlansági rohamok, üldözéses kényszerképzetek kínozták már ekkor, a pszichózis kitörése előtt három évvel!
(1987–1988 Valachi Anna)
2a. (Pol is)
vmely vezető tisztséget betöltő személlyel kapcs. bizalmatlanságot kifejező, annak álláspontja, cselekedete, eljárása ellen fellépő, és leváltását szorgalmazó 〈indítvány, javaslat〉, ill. ezzel összefüggő, erre vonatk. 〈szavazás, határozat stb.〉
November 4-kén közgyülés volt, ’s az orvosválasztási ügyben a’ főispáni helyettes elnöklete alatt, ’s ugyan csak általa kimondva, egy bizalmatlansági végzés keletkezett
(1841 Pesti Hírlap)
Egyéb bizalmatlansági kérdések is napirendre kerültek
(1904 Bártfai Szabó László)
szavazásra bocsátották […] az Okazaki külügyminiszter ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt
(1953 Szabad Nép aug. 5.)
Az elnök hatáskörébe tartozik a [német] parlament feloszlatása, ha a kormány a bizalmatlansági szavazás során nem kap támogatást
(1997 Bódi Csaba)

Beállítások