bizottság fn 3A8

1. (tulajdonnév részeként is) ’hivatalos v. szakmai feladat folyamatos ellátására v. meghatározott ügy megoldására vmely szerv, hatóság stb. által felállított, ill. választott testület (mint intézmény v. nagyobb intézmény részeként működő egység)’ ❖ a’ Bizottság hosszason talál munkálkodni (1828 Kazinczy Ferenc C4940, 372) | [a király Szabó Károlyt] a’ kir. helytartó-tanács tudományra ügyelő bizottságánál titoknokká méltóztatott kegyelmesen kinevezni (1832 Jelenkor C0224, 689) | jutalomosztó bizottság (1844 Bajza József C0714, 173) | a munkaszünetelők bizottsága (1870 A magyar munkásmozgalom története C4917, 155) | szavazatszámláló bizottság (1872 Századok CD57) | a magyarországi műemlékek ideiglenes bizottsága (1877 Fraknói Vilmos C1761, 28) | [a népgyűlés] a szükséges intézkedések megtételére egy ötven tagú bizottságot választott (1881 Rákosi Jenő 8385012, 8) | Gyámügyi fölebbezések tárgyalására kikűldött bízottság (1893 Szilágy 8665001, 1) | parlamenti bizottság (1903 Ady Endre CD0801) | fegyelmi bizottságban (1922 Braun Róbert CD10) | [a csillagképek] határainak pontos megállapítása ma nemzetközi bizottságra van bízva (1930 Lassovszky Károly 9382001, 266) | a pártok megegyeztek a választási bizottság tagjainak összeállításában (1933 Zsidó Újság 2141001, 2) | az 1790–1791. évi országgyűlés által kiküldött úrbéri bizottság (1948 Mérei Gyula C3082, 192) | etikai bizottságok (1958 Magyar Nemzet aug. 6. C0354, 3) | tárcaközi bizottságban (1974 Móra László CD30) | az MSZMP Központi Bizottságának titkára (1979 Lévai Béla 1094001, 20) | a házszabályok szerint megy az ügy az alkotmányügyi bizottság elé (1992 Bossányi Katalin 2027034, 36) | Az Akadémia 1950-ben alakította meg Nyelvművelő Bizottságát, amely később Anyanyelvi Bizottság néven működött. Ma a Magyar Nyelvi Bizottság a magyar nyelvművelés irányítója (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1a. (ritk) ’ennek székhelye’ ❖ 1973. VII. hó 1-én kerültem családommal az MSZMP V. kerületi Bizottságára gondnoki munkakörbe, feleségem szintén itt dolgozik mint takarítónő (1975 Kelemen Árpád–Bartha Zoltán 2043017, 14) | 1919 március végén a bécsújhelyi munkástanács körzeti végrehajtó bizottságán […] megbeszélést tartottak (1988 Soproni Szemle ford. CD52).

2. (rég) ’megbíz(at)ás, küldetés’ ❖ már egyedül Albani Cardinal [= bíboros] bizottsága megszüntetésével is tömérdek nehézség kezd tisztára fejlődni (1832 Jelenkor C0224, 535) | az én bizottságom ideje alatt történt (1844 Széchenyi István C3882, 324) | 1833 óta, mikor az aldunai bizottsággal tiszteltetém meg, mostanig nem költetett a’ bizottságom alatt bevégzett munkákra több, mint 510,000 for. (1844 Széchenyi István C3882, 328).

3. (rég) ’az az állapot, hogy vki (meg)bízik vkiben, bizalom’ ❖ az  bennem való bizotságát egészen ki-nyertem [= megnyertem] (1788 Ungi Pál ford.–Trenck C4474, 191) | Megcsökkent igy az egymásban bizottság, melly talpköve a’ hiv szerelemnek (1830 Uránia C0423, 176).

4. (rég) ’magabiztosság, határozottság, önbizalom’ ❖ Csendes ez [ti. a vezér], és okosabb, mint bátor, csak sokasága Adja bizottságát (1827 Vörösmarty Mihály C4534, 311) | miként irhat […] egy magyar magnás olly nagy önhittséggel ’s bizottsággal (1831 Széchenyi István C3903, 134) | Kinek rosszúl szabott ruhája van, annak egész magaviseletén elvész a fesztelenség, bizottság (1865 Asbóth János C0670, 267).

J: bizottmány.

Ö: al-, el~, emlék~, ház~, kormány~, külön~, lakó~, munka~, párt~, repülő~, szak~, szemle~, sztrájk~, verseny~, vizsga~; a -bizottság címszó alatt: békéltető~, bíráló~, döntő~, egyeztető~, felügyelő~, fogadó~, igazoló~, intéző~, jelölő~, minősítő~, rendező~, sorozó~, szerkesztő~, szervező~, vizsgáló~.

Fr: földigénylő.

ÖU: abortusz~, atomenergia-~, atomerő-~, béke~, maga~, meg~, műemlék~, műhely~, nő~, ön~, panasz~, sport~, terv~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.

bizottság főnév 3A8
1. (tulajdonnév részeként is)
hivatalos v. szakmai feladat folyamatos ellátására v. meghatározott ügy megoldására vmely szerv, hatóság stb. által felállított, ill. választott testület (mint intézmény v. nagyobb intézmény részeként működő egység)
a’ Bizottság hosszason talál munkálkodni
(1828 Kazinczy Ferenc)
[a király Szabó Károlyt] a’ kir.királyi helytartó-tanács tudományra ügyelő bizottságánál titoknokká méltóztatott kegyelmesen kinevezni
(1832 Jelenkor)
jutalomosztó bizottság
(1844 Bajza József)
a munkaszünetelők bizottsága
(1870 A magyar munkásmozgalom története)
szavazatszámláló bizottság
(1872 Századok)
a magyarországi műemlékek ideiglenes bizottsága
(1877 Fraknói Vilmos)
[a népgyűlés] a szükséges intézkedések megtételére egy ötven tagú bizottságot választott
(1881 Rákosi Jenő)
Gyámügyi fölebbezések tárgyalására kikűldött bízottság
(1893 Szilágy)
parlamenti bizottság
(1903 Ady Endre)
fegyelmi bizottságban
(1922 Braun Róbert)
[a csillagképek] határainak pontos megállapítása ma nemzetközi bizottságra van bízva
(1930 Lassovszky Károly)
a pártok megegyeztek a választási bizottság tagjainak összeállításában
(1933 Zsidó Újság)
az 1790–1791. évi országgyűlés által kiküldött úrbéri bizottság
(1948 Mérei Gyula)
etikai bizottságok
(1958 Magyar Nemzet aug. 6.)
tárcaközi bizottságban
(1974 Móra László)
az MSZMPMagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára
(1979 Lévai Béla)
a házszabályok szerint megy az ügy az alkotmányügyi bizottság elé
(1992 Bossányi Katalin)
Az Akadémia 1950-ben alakította meg Nyelvművelő Bizottságát, amely később Anyanyelvi Bizottság néven működött. Ma a Magyar Nyelvi Bizottság a magyar nyelvművelés irányítója
(1993 A magyarság kézikönyve)
1a. (ritk)
ennek székhelye
1973. VII. hó 1-én kerültem családommal az MSZMPMagyar Szocialista Munkáspárt V. kerületi Bizottságára gondnoki munkakörbe, feleségem szintén itt dolgozik mint takarítónő
(1975 Kelemen Árpád–Bartha Zoltán)
1919 március végén a bécsújhelyi munkástanács körzeti végrehajtó bizottságán […] megbeszélést tartottak
(1988 Soproni Szemle ford.)
2. (rég)
megbíz(at)ás, küldetés
már egyedül Albani Cardinal [= bíboros] bizottsága megszüntetésével is tömérdek nehézség kezd tisztára fejlődni
(1832 Jelenkor)
az én bizottságom ideje alatt történt
(1844 Széchenyi István)
1833 óta, mikor az aldunai bizottsággal tiszteltetém meg, mostanig nem költetett a’ bizottságom alatt bevégzett munkákra több, mint 510,000 for.forint
(1844 Széchenyi István)
3. (rég)
az az állapot, hogy vki (meg)bízik vkiben, bizalom
az  bennem való bizotságát egészen ki-nyertem [= megnyertem]
(1788 Ungi Pál ford.Trenck)
Megcsökkent igy az egymásban bizottság, melly talpköve a’ hiv szerelemnek
(1830 Uránia)
4. (rég)
magabiztosság, határozottság, önbizalom
Csendes ez [ti. a vezér], és okosabb, mint bátor, csak sokasága Adja bizottságát
(1827 Vörösmarty Mihály)
miként irhat […] egy magyar magnás olly nagy önhittséggel ’s bizottsággal
(1831 Széchenyi István)
Kinek rosszúl szabott ruhája van, annak egész magaviseletén elvész a fesztelenség, bizottság
(1865 Asbóth János)
ÖU: abortuszbizottság, atomenergia-bizottság, atomerő-bizottság, békebizottság, magabizottság, megbizottság, műemlékbizottság, műhelybizottság, nőbizottság, önbizottság, panaszbizottság, sportbizottság, tervbizottság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.

Beállítások