botol² l. botlik

botlik tn ige 16a8botol (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég v. irod)

1. (tárgyragos határozóval is) ’〈ember v. állat〉 járás v. futás közben (lábával vmibe akadva, ütközve v. kisebb mélyedésbe lépve) egyensúlyát vesztve meginog’ ❖ Botlani. Botladozni. Botlakozni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 24) | [a szamár] felemelvén végre tagonkint ólom inú testét, már minden gyáva göröngyönn botlani [kezdett] (1806 Verseghy Ferenc C4441, 154) | Jó vánkos a’ hó, bár hideg, kivált Mikor botolni, – esni, nem kerlheti- El a’ vadász (1824 Kisfaludy Sándor 8243049, 404) | Sötét szük völgyön tör keresztül, […] Minden nyomon egy kőbe botlik (1848 Petőfi Sándor C3508, 116) | egyet botlott a paripa (1854 Jókai Mór CD18) | Hasadt tunikámba botlom – nem is tudom ma mi lelt (1909 Babits Mihály 9014011, 31) | A sötét úton egyszer-kétszer kátyúba botlott, és elvágódott (1968 Szőllősy Klára ford.–Maltz 9685003, 228) | (Ahogy lép, megint botlik egy nagyot.) Hoppá! Az Isten verje meg ezt a sok kötelet! Kitörik a nyakam (1984 Szabó Magda 9630001, 164).

1a. (rég) ’〈ember v. állat〉(járás v. futás közben) egyensúlyát vesztve elesik, ill. valahonnan v. valahova leesik’ ❖ [a harcosok oly nagy erővel csaptak össze,] hogy Dárdájok ezer darabbá törött, és Lovak illy szokatlan öszve tsapáſt meg nem birhatván, orrokra botlának (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 48) | midön ö Pannoniának hegyén járt, ollyant botlott a’ leg-magaabbik kö-ſziklárol, hogy egy német mért-földet eſett alá (1782 Kónyi János C2729, 35) | Jó éjszakát mond ott benn társinak Egy részeg cimbora, S amint kilép a küszöbön, Olyat botlik, hogy képivel Barázdát húz a megfagyott havon (1848 Petőfi Sándor 8366401, 118).

2. botlik vmibe, vkibe (átv is) ’nekimenve vmibe v. vkibe mint akadályba ütközik’ ❖ elmélkedvén holmi aprolékos akadályokba botlottam, mellyekbe tanúlatlanságom miat világoágot nem kaphattam (1779 Bessenyei György¹ C1082, 66) | a’ helységnek nagy tornyát se látom, Míglen sövényjébe nem botlik az órrom (1790 Mindenes Gyűjtemény C0368, 56) | Amint a házajtón ki akart lépni, egy nehézkes fekete tömegbe botlott (1846 Jókai Mór CD18) | a sötétben egymásba botlottak a csuklyás őrök (1926 Babits Mihály C0698, 129) | ebbe-abba belekaptam, de nehézségekbe botoltam, s belesültem a darabba (1976 Tandori Dezső 9703041, 96) | A ház előtt, a kirakott székbe botolva, valaki elzuhant (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. botlik vmibe, vkibe ’véletlenül, váratlanul vkire v. vmire talál, akad, bukkan, találkozik vkivel v. vmivel’ ❖ Sok kanok magokban túrnak útfeleken, […] Pusztai vadászok beléjek botlanak Gyakorta, s kutyáik reájok támadnak (1777 Bessenyei György¹ CD01) | erős feltételem, addig kalandozni a világban, mig valahol szerencsébe botlom (1845 Degré Alajos 8100004, 16) | egy theaestélyen egymásba botlottak (1865 Toldy István C4186, 180) | a czimlapon nevembe botlotok (1881 Bánfalvy Lajos C0777, 6) | néha kinyitom az emlékes ládám és kezem régi irásokba, sárga levelekbe botlik (1909 Kosztolányi Dezső 9359116, 55) | A hangulatos belváros utcáin sétáló turista egymás után botlik a számtalan látnivalóba (1997 Magyar Hírlap CD09).

3a. botlik vmire, vkire (rég) ’ua.’ ❖ [Ágiaris] Bellyeb hat a’ koporsók közze [= közé], hol Agisnak hamvaira botlik, mellynek réz medentzéjét meg-öleli (1772 Bessenyei György¹ C1075, 113) | fut a’ báránykák’ meg-félemlett nyája, Midn a’ farkasok botlanak reája (1789 Kovács Ferenc¹ ford.–Boileau C2756, 114) | Majd [Hadadúr] egy kürtre botolt, ’s bele fúva hatalmas ajakkal A’ nagy üres pusztát harsány hangjával elönté (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 81) | Botlottunk egy pár időszámlálási hibára is (1843 Athenaeum C0026, 312) | a tájon […] valami gyermekekre botlik (1857 Kőváry László C2806, 110).

3b. botlik vkibe (rég) ’véletlenül, váratlanul megismer vkit, és beleszeret’ ❖ valahol Menyetskébe botlott, ’s azzal tlti kedvét (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 353) | mindig csúfolódtam, ha egy-egy pajtásom asszonyba botlott! (1893 Tóth Béla¹ ford.–Bourget C4262, 153) | nemrégiben mindenáron meg akartam házasodni. Valami asszonyszemélybe botlottam, és apám, a várúr, szörnyen megharagudott (1906 Krúdy Gyula C2831, 111).

4. (átv is)(hirtelen, véletlenül v. váratlanul) vhova v. vkihez kerül, jut vki v. vmi’ ❖ [a meglőtt szarvas] veszedelmét sebes futással kerülvén, arra botlik, hol vagy sebet kap, vagy életét veszti (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1077, 75) | eltévesztvén az útat, úgy botlottak Médiába (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2121, 101) | ha egykor hozzája [ti. a várnagyhoz] találnál botlani, halálra tart majd igaz magyar vendégszeretetével (1848 Életképek C0107, 465) | Meg válogasd mi a nyelvedre botlik, mert én ugyan meg nem ijjedek tőle (1879 Lukácsy Sándor C2944, 9) | [A hegyi kocsma gazdája] hiába néz jobbra, balra: Ritkán botlik utas arra (1886 Jakab Ödön C2194, 166) | ő is úgy érezte itt magát, mint aki színfalak között tévelyegve véletlenül a színpadra botlik, egy ismeretlen darab zajos jelenetébe (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 91) | [Mányoki az asszony után] néz, s már messze jár, amikor eszébe botlik, hogy már Noskóékhoz se állíthat be, nincs ürügye (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 547).

4a. botlik vmibe (rég) ’〈vmely állapotba〉 jut, kerül’ ❖ a’ Felebaráti szeretetbl más szeretetbe botlott Férfiaknak hajadon leányokkal való szoros baráttságok nagyobb terével lészen öszveköttetve (1787 Magyar Kurír C0312, 81) | ily nagy Tévelygésbe miként botlik az emberiség? (1816–1817 Vörösmarty Mihály CD01) | [öccse] nem tudom miként botlott atyafiságba Józsa György urammal (1858 Vas Gereben C4379, 281).

5. (tárgyragos határozóval is) (szépítő) ’téved, hibázik, ballépést követ el’ ❖ egyet kettőt botlottam a’ békeségnek ajánlásában (1780 Csíksomlyói iskoladrámák ford. 7401003, 119) | Magyarúl és tótúl is jól tud, noha néha botol (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 254) | Fritze botlik, midőn az illy környűlményekben a’ kénesővel élést ártalmosnak mondja; a’ tapasztalás ellent mond neki (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 147) | Azok, kik őt Herodes Atticusnak lenni gondolják, az időben szörnyet botlanak, mert ez 200 évvel később Hadrianus korában élt (1864 Fábián Gábor C1650, 198) | Spanga naivul botló nyelve Bereczet is hol Böröcznek, hol meg Bereczknek ejti (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | tollam botlik s téved a kezem (1964 Garai Gábor 9172002, 9) | a szerző fogalmazása szándékosan botlik, főként ha futólag utalást is tesz a szándékos „elírások” lehetőségére (1990 Lánczi András ford.–Strauss 2004010, 461).

5a. (tárgyragos határozóval is) (szépítő) ’erkölcsileg vétkezik, bűnbe esik’ ❖ Hogy én botlottam egyszer, nem tagadom! tehetek-e róla, hogy megcsaltak, hűtlenűl elhagytak? (1874 Tóth Ede 8486001, 24) | [mikor] elcsíptek, megígértem ám a jáger úrnak, hogy sose botlom többet (1896 Bársony István C0844, 137) | ellenség, ellenség köröskörül – azt várják csak, hogy a Mons lány mikor botlik egyet (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 337).

6. (tárgyragos határozóval is) (szépítő) ’〈produkció (rendezője), ill. sportban: csapat〉 bukást szenved el, ill. sikertelenül játszik’ ❖ Egy hajdan jó nevű rendező […] botlott óriásit egyébként kitűnő színészek és munkatársak asszisztálásával (1996 Magyar Hírlap CD09) | a mai futballban a világverő Juventus is tud botlani (1997 Magyar Hírlap CD09) | A magyar férfikézilabda sikercsapata […] igencsak nagyot botlott november közepén (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, bele~, csetlik-~, el~, meg~.

ÖE: keresztül~.

Vö. CzF. ~, botlott; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, botló; ÚMTsz. botlik²

botol² lásd botlik
botlik tárgyatlan ige 16a8
botol (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég v. irod)
1. (tárgyragos határozóval is)
〈ember v. állat〉 járás v. futás közben (lábával vmibe akadva, ütközve v. kisebb mélyedésbe lépve) egyensúlyát vesztve meginog
Botlani. Botladozni. Botlakozni
(1792 Baróti Szabó Dávid)
[a szamár] felemelvén végre tagonkint ólom inú testét, már minden gyáva göröngyönn botlani [kezdett]
(1806 Verseghy Ferenc)
Jó vánkos a’ hó, bár hideg, kivált Mikor botolni, – esni, nem kerlheti- El a’ vadász
(1824 Kisfaludy Sándor)
Sötét szük völgyön tör keresztül, […] Minden nyomon egy kőbe botlik
(1848 Petőfi Sándor)
egyet botlott a paripa
(1854 Jókai Mór)
Hasadt tunikámba botlom – nem is tudom ma mi lelt
(1909 Babits Mihály)
A sötét úton egyszer-kétszer kátyúba botlott, és elvágódott
(1968 Szőllősy Klára ford.Maltz)
(Ahogy lép, megint botlik egy nagyot.) Hoppá! Az Isten verje meg ezt a sok kötelet! Kitörik a nyakam
(1984 Szabó Magda)
1a. (rég)
〈ember v. állat〉 (járás v. futás közben) egyensúlyát vesztve elesik, ill. valahonnan v. valahova leesik
[a harcosok oly nagy erővel csaptak össze,] hogy Dárdájok ezer darabbá törött, és Lovak illy szokatlan öszve tsapáſt meg nem birhatván, orrokra botlának
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
midön ö Pannoniának hegyén járt, ollyant botlott a’ leg-magaabbik kö-ſziklárol, hogy egy német mért-földet eſett alá
(1782 Kónyi János)
Jó éjszakát mond ott benn társinak Egy részeg cimbora, S amint kilép a küszöbön, Olyat botlik, hogy képivel Barázdát húz a megfagyott havon
(1848 Petőfi Sándor)
2. botlik vmibe, vkibe (átv is)
nekimenve vmibe v. vkibe mint akadályba ütközik
elmélkedvén holmi aprolékos akadályokba botlottam, mellyekbe tanúlatlanságom miat világoágot nem kaphattam
(1779 Bessenyei György¹)
a’ helységnek nagy tornyát se látom, Míglen sövényjébe nem botlik az órrom
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
Amint a házajtón ki akart lépni, egy nehézkes fekete tömegbe botlott
(1846 Jókai Mór)
a sötétben egymásba botlottak a csuklyás őrök
(1926 Babits Mihály)
ebbe-abba belekaptam, de nehézségekbe botoltam, s belesültem a darabba
(1976 Tandori Dezső)
A ház előtt, a kirakott székbe botolva, valaki elzuhant
(1997 Magyar Hírlap)
3. botlik vmibe, vkibe
véletlenül, váratlanul vkire v. vmire talál, akad, bukkan, találkozik vkivel v. vmivel
Sok kanok magokban túrnak útfeleken, […] Pusztai vadászok beléjek botlanak Gyakorta, s kutyáik reájok támadnak
(1777 Bessenyei György¹)
erős feltételem, addig kalandozni a világban, mig valahol szerencsébe botlom
(1845 Degré Alajos)
egy theaestélyen egymásba botlottak
(1865 Toldy István)
a czimlapon nevembe botlotok
(1881 Bánfalvy Lajos)
néha kinyitom az emlékes ládám és kezem régi irásokba, sárga levelekbe botlik
(1909 Kosztolányi Dezső)
A hangulatos belváros utcáin sétáló turista egymás után botlik a számtalan látnivalóba
(1997 Magyar Hírlap)
3a. botlik vmire, vkire (rég)
ua.
[Ágiaris] Bellyeb hat a’ koporsók közze [= közé], hol Agisnak hamvaira botlik, mellynek réz medentzéjét meg-öleli
(1772 Bessenyei György¹)
fut a’ báránykák’ meg-félemlett nyája, Midn a’ farkasok botlanak reája
(1789 Kovács Ferenc¹ ford.Boileau)
Majd [Hadadúr] egy kürtre botolt, ’s bele fúva hatalmas ajakkal A’ nagy üres pusztát harsány hangjával elönté
(1826 Vörösmarty Mihály)
Botlottunk egy pár időszámlálási hibára is
(1843 Athenaeum)
a tájon […] valami gyermekekre botlik
(1857 Kőváry László)
3b. botlik vkibe (rég)
véletlenül, váratlanul megismer vkit, és beleszeret
valahol Menyetskébe botlott, ’s azzal tlti kedvét
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
mindig csúfolódtam, ha egy-egy pajtásom asszonyba botlott!
(1893 Tóth Béla¹ ford.Bourget)
nemrégiben mindenáron meg akartam házasodni. Valami asszonyszemélybe botlottam, és apám, a várúr, szörnyen megharagudott
(1906 Krúdy Gyula)
4. (átv is)
(hirtelen, véletlenül v. váratlanul) vhova v. vkihez kerül, jut vki v. vmi
[a meglőtt szarvas] veszedelmét sebes futással kerülvén, arra botlik, hol vagy sebet kap, vagy életét veszti
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
eltévesztvén az útat, úgy botlottak Médiába
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
ha egykor hozzája [ti. a várnagyhoz] találnál botlani, halálra tart majd igaz magyar vendégszeretetével
(1848 Életképek)
Meg válogasd mi a nyelvedre botlik, mert én ugyan meg nem ijjedek tőle
(1879 Lukácsy Sándor)
[A hegyi kocsma gazdája] hiába néz jobbra, balra: Ritkán botlik utas arra
(1886 Jakab Ödön)
ő is úgy érezte itt magát, mint aki színfalak között tévelyegve véletlenül a színpadra botlik, egy ismeretlen darab zajos jelenetébe
(1926 Kosztolányi Dezső)
[Mányoki az asszony után] néz, s már messze jár, amikor eszébe botlik, hogy már Noskóékhoz se állíthat be, nincs ürügye
(1974 Galgóczi Erzsébet)
4a. botlik vmibe (rég)
〈vmely állapotba〉 jut, kerül
a’ Felebaráti szeretetbl más szeretetbe botlott Férfiaknak hajadon leányokkal való szoros baráttságok nagyobb terével lészen öszveköttetve
(1787 Magyar Kurír)
ily nagy Tévelygésbe miként botlik az emberiség?
(1816–1817 Vörösmarty Mihály)
[öccse] nem tudom miként botlott atyafiságba Józsa György urammal
(1858 Vas Gereben)
5. (tárgyragos határozóval is) (szépítő)
téved, hibázik, ballépést követ el
egyet kettőt botlottam a’ békeségnek ajánlásában
(1780 Csíksomlyói iskoladrámák ford.)
Magyarúl és tótúl is jól tud, noha néha botol
(1805 Kazinczy Ferenc)
Fritze botlik, midőn az illy környűlményekben a’ kénesővel élést ártalmosnak mondja; a’ tapasztalás ellent mond neki
(1830 Horváth József ford.Wendt)
Azok, kik őt Herodes Atticusnak lenni gondolják, az időben szörnyet botlanak, mert ez 200 évvel később Hadrianus korában élt
(1864 Fábián Gábor)
Spanga naivul botló nyelve Bereczet is hol Böröcznek, hol meg Bereczknek ejti
(1883 Mikszáth Kálmán)
tollam botlik s téved a kezem
(1964 Garai Gábor)
a szerző fogalmazása szándékosan botlik, főként ha futólag utalást is tesz a szándékos „elírások” lehetőségére
(1990 Lánczi András ford.Strauss)
5a. (tárgyragos határozóval is) (szépítő)
erkölcsileg vétkezik, bűnbe esik
Hogy én botlottam egyszer, nem tagadom! tehetek-e róla, hogy megcsaltak, hűtlenűl elhagytak?
(1874 Tóth Ede)
[mikor] elcsíptek, megígértem ám a jáger úrnak, hogy sose botlom többet
(1896 Bársony István)
ellenség, ellenség köröskörül – azt várják csak, hogy a Mons lány mikor botlik egyet
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
6. (tárgyragos határozóval is) (szépítő)
〈produkció (rendezője), ill. sportban: csapat〉 bukást szenved el, ill. sikertelenül játszik
Egy hajdan jó nevű rendező […] botlott óriásit egyébként kitűnő színészek és munkatársak asszisztálásával
(1996 Magyar Hírlap)
a mai futballban a világverő Juventus is tud botlani
(1997 Magyar Hírlap)
A magyar férfikézilabda sikercsapata […] igencsak nagyot botlott november közepén
(1999 Magyar Hírlap)
ÖE: keresztülbotlik
Vö. CzF. ~, botlott; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, botló; ÚMTsz. botlik²

Beállítások