bróm fn 3A1brom (rég)

1. (Kém) ’a természetben elemi állapotában nem, csak vegyületeiben előforduló, vörösesbarna színű, a klórhoz hasonló szagú, maró, mérgező, alacsony forráspontú, igen reakcióképes, folyékony halmazállapotú nemfémes halogénelem (Br)’ ❖ a brom sötét vöröses barna csepfolyó test (1855 Csengery Antal C2997, 26) | [oxidálószer] az oxigén, víz jelenlétében a halogén-elemek (klór, bróm, jód) (1922 RévaiNagyLex. C5711, 13) | 1825 Az alumínium és a bróm felfedezése (1988 Tények könyve CD37) | A bróm és a cianidion reakcióját bróm-ciánná [Schulek Elemér] már korábban értékesítette a cianid, illetve a tiocianát meghatározására (1997 Laszlovszky József CD30).

1a. (ritk) ’ennek vmely ionja’ ❖ [a] faluban hatásos alkali források vannak, melyek ként, jodot, bromot tartalmaznak s mintegy negyven év óta gyógycélokra nevezetes sikerrel használtatnak (1893 PallasLex. CD02) | mit tartalmaz a kiváló gyógyvíz: ennyi jódot, ennyi brómot, ennyi magnézium-hidrokarbonátot, egy kevés kalciumot is (1980 Ottlik Géza 9496006, 129).

2. ’ennek vmely vegyülete mint nyugtató- v. altatószer, ill. ilyen vegyületet tartalmazó készítmény’ ❖ reggel óta heves szivdobogása volt, szokása szerint maga rendelt magának – brómot és nyugalmat (1890 Herczeg Ferenc C2064, 3) | Taube brómot szedve, aludni próbált egésznapi nyugtalankodása után (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 174) | a levesbe, némelyek föltevése szerint, bizonyos okból egyfajta csillapítószert, „brómot” kevernek (1975 Kertész Imre² 1078002, 166).

ÖE: ~káli, ~kálium, ~készítmény.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

bróm főnév 3A1
brom 3A1 (rég)
1. (Kém)
a természetben elemi állapotában nem, csak vegyületeiben előforduló, vörösesbarna színű, a klórhoz hasonló szagú, maró, mérgező, alacsony forráspontú, igen reakcióképes, folyékony halmazállapotú nemfémes halogénelem (Br)
a brom sötét vöröses barna csepfolyó test
(1855 Csengery Antal)
[oxidálószer] az oxigén, víz jelenlétében a halogén-elemek (klór, bróm, jód)
(1922 RévaiNagyLex.)
1825 Az alumínium és a bróm felfedezése
(1988 Tények könyve)
A bróm és a cianidion reakcióját bróm-ciánná [Schulek Elemér] már korábban értékesítette a cianid, illetve a tiocianát meghatározására
(1997 Laszlovszky József)
1a. (ritk)
ennek vmely ionja
[a] faluban hatásos alkali források vannak, melyek ként, jodot, bromot tartalmaznak s mintegy negyven év óta gyógycélokra nevezetes sikerrel használtatnak
(1893 PallasLex.)
mit tartalmaz a kiváló gyógyvíz: ennyi jódot, ennyi brómot, ennyi magnézium-hidrokarbonátot, egy kevés kalciumot is
(1980 Ottlik Géza)
2.
ennek vmely vegyülete mint nyugtató- v. altatószer, ill. ilyen vegyületet tartalmazó készítmény
reggel óta heves szivdobogása volt, szokása szerint maga rendelt magának – brómot és nyugalmat
(1890 Herczeg Ferenc)
Taube brómot szedve, aludni próbált egésznapi nyugtalankodása után
(1931 Gelléri Andor Endre)
a levesbe, némelyek föltevése szerint, bizonyos okból egyfajta csillapítószert, „brómot” kevernek
(1975 Kertész Imre²)
ÖE: brómkáli, brómkálium, brómkészítmény
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások