bukolikus mn és fn 

I. mn 15A2

1. (Irodt) ’〈az ókori görög és római irodalomban:〉 természeti környezetben, rendsz. az emberiség ősi, boldog aranykorát jelképező békés pásztori világban játszódó, párbeszédes formájú, hexameterben írt 〈költemény〉, ill. 〈a későbbi korokban, kül. a 16–18. században:〉 ilyen költemények tematikáját, hangvételét utánzó 〈alkotás〉’ ❖ bukolikus költemény (1780 Knall Sámuel CD27) | A rómaiaknál Vergilius írt bukolikus idilleket, de ő a pásztori élet álarcába politikai célzatot rejt (1914 RévaiNagyLex. C5706, 463) | [A rokokó korában] a természet s a vidéki életmód idillikusnak tűnt, – nem utolsósorban a stilizált pásztorjátékok és egyéb bukolikus művek irodalmi hatására (1964 Tarnai Andor CD53).

1a. (Irodt) ’ilyen költeményre jellemző 〈műfaj〉, ill. ilyen műveket magában foglaló 〈(költői) irányzat〉’ ❖ Tasso „Amintá”-ja, Guarini „Pastor Fido”-ja, Montemayor „Dianá”-ja akkoriban [ti. a 16. században] elbűvölték egész Európát. Csoda-e tehát, ha Angolország is meghódolt e népszerü bukolikus irány előtt? (1893 PallasLex. CD02) | Daphnis, a görög mitológiában Hermes isten és egy nimfa fia, szép pásztorfiú, akit maga Pan tanított zenére; a pásztori (bukolikus) költészet megteremtője (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 267) | ahol Theokritos a bukolikus műfaj határait túllépi (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [az Énekek énekét néhány magyarázó] lírai érzelmeket kifejező idillnek tartja. A későbbi bukolikus g. költészet h. válfaját vélik felfedezni benne (1993 BibliaiLex. CD1207).

1b. ’ilyen költeményekre, művekre jellemző, ezekben szokásos, előforduló’ ❖ [költőink] a tipikus hexameterhez tartották magukat s nem mesterkedtek azon, hogy valamely fajtáját (pl. a bukolikust) különösen műveljék (1889 Négyesy László 8329005, 194) | [a költemény] bukolikusan üde hangulatát (1920 Tóth Árpád CD10) | [1945 után megszaporodnak] Kassák lírájában az ún. időtlen, szinte bukolikus témák. Uralkodó motívum lesz a természet, az évszakok körforgása (1972 Fülöp László 2018001, 259) | [Radnóti korai költészetében] természet és ember harmóniája, a bukolikus idill a kegyetlen időkből a vergiliusi korba visszavágyódó lélek ábrándja volt (1998 Új Könyvek CD29).

1c. ’ilyen műveket alkotó, az ún. pásztori költészetet művelő 〈költő, író〉, ill. rá jellemző 〈látásmód, hangvétel stb.〉’ ❖ a Pásztori versekbe többé gyönyörűségét nem találja, a mellyeknek kellemetességét az előtt annyira érezte. Talán a bucolicus Poétáknak gyakori olvasása is okozhatta a’ többek között ezen változást (1807 Kézy Mózes C2557, 513) | [Chénier kezdetben] szenzuális bukolikus és elegiakus költő volt, aki Tibullust, Propertiust és Theokritost utánozta (1893 PallasLex. CD02) | az olyan békét és magányt kedvelő, bukolikus hajlamú és szemlélődő ember számára, mint Tóth Árpád (1917 Nagy Zoltán CD10) | [az 1950-es években] az uralkodó líraszemlélet nem tudott mit kezdeni a bukolikus motívumokkal (1986 Rónay László CD53) | [Kerék Imre] sajátosan – már-már „korszerűtlenül” bukolikusan – egyéni hangon ír: a természetlátás ógörög egyöntetűségével, panteista rajongásával szinte a szerelem-vallás papjaként versel (1999 Új Könyvek CD29).

2. (vál) ’a természetközeli életre jellemző(en békés, idilli)’ ❖ pusztai tuskulanumaik fűz- vagy ákáczfái alatt egy pohár bor s egy pipa dohány mellett űzék el mezei magányosságuk bukolikus gondjait (1860 Vasárnapi Újság CD56) | a modern ember izgalma áhítozik valami bukolikus nyugalom után (1931 Németh László² CD10) | [az 1932-ben Nógrádverőcén] töltött első nyár bukolikus boldogságát (1971 e. Devecseri Gábor 9108015, 51) | [József nádor] sok időt töltött a kedves, bukolikus tájon [ti. alcsúti birtokán] (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

’〈az ókori görög és római irodalomban, ill. a későbbi korokban, kül. a 16–18. században:〉 az ún. pásztori költészet körébe tartozó műveket alkotó költő’ ❖ Manoel da Veiga Tagarrónak, a legünnepeltebb két portugál bukolikus közé számított költőnek Laura de Amphiso (Evora 1627) c. alatt megjelent pásztori költeményeit (1897 PallasLex. CD02) | A görög bukolikusok (1917 e. ÓkoriLex. CD28) | [az antológiában igen gazdag] az ún. bukolikusok, Theokritosz, Mokhosz, Bion és mások fejezete is (2000 Új Könyvek CD29).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

bukolikus melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
1. (Irodt)
〈az ókori görög és római irodalomban:〉 természeti környezetben, rendsz. az emberiség ősi, boldog aranykorát jelképező békés pásztori világban játszódó, párbeszédes formájú, hexameterben írt 〈költemény〉, ill. 〈a későbbi korokban, kül. a 16–18. században:〉 ilyen költemények tematikáját, hangvételét utánzó 〈alkotás〉
bukolikus költemény
(1780 Knall Sámuel)
A rómaiaknál Vergilius írt bukolikus idilleket, de ő a pásztori élet álarcába politikai célzatot rejt
(1914 RévaiNagyLex.)
[A rokokó korában] a természet s a vidéki életmód idillikusnak tűnt, – nem utolsósorban a stilizált pásztorjátékok és egyéb bukolikus művek irodalmi hatására
(1964 Tarnai Andor)
1a. (Irodt)
ilyen költeményre jellemző 〈műfaj〉, ill. ilyen műveket magában foglaló (költői) irányzat〉
Tasso „Amintá”-ja, Guarini „Pastor Fido”-ja, Montemayor „Dianá”-ja akkoriban [ti. a 16. században] elbűvölték egész Európát. Csoda-e tehát, ha Angolország is meghódolt e népszerü bukolikus irány előtt?
(1893 PallasLex.)
Daphnis, a görög mitológiában Hermes isten és egy nimfa fia, szép pásztorfiú, akit maga Pan tanított zenére; a pásztori (bukolikus) költészet megteremtője
(1926 TolnaiÚjLex.)
ahol Theokritos a bukolikus műfaj határait túllépi
(1935 Hóman Bálint munkái)
[az Énekek énekét néhány magyarázó] lírai érzelmeket kifejező idillnek tartja. A későbbi bukolikus g.görög költészet h.héber válfaját vélik felfedezni benne
(1993 BibliaiLex.)
1b.
ilyen költeményekre, művekre jellemző, ezekben szokásos, előforduló
[költőink] a tipikus hexameterhez tartották magukat s nem mesterkedtek azon, hogy valamely fajtáját (pl.például a bukolikust) különösen műveljék
(1889 Négyesy László)
[a költemény] bukolikusan üde hangulatát
(1920 Tóth Árpád)
[1945 után megszaporodnak] Kassák lírájában az ún.úgynevezett időtlen, szinte bukolikus témák. Uralkodó motívum lesz a természet, az évszakok körforgása
(1972 Fülöp László)
[Radnóti korai költészetében] természet és ember harmóniája, a bukolikus idill a kegyetlen időkből a vergiliusi korba visszavágyódó lélek ábrándja volt
(1998 Új Könyvek)
1c.
ilyen műveket alkotó, az ún. pásztori költészetet művelő 〈költő, író〉, ill. rá jellemző 〈látásmód, hangvétel stb.〉
a Pásztori versekbe többé gyönyörűségét nem találja, a mellyeknek kellemetességét az előtt annyira érezte. Talán a bucolicus Poétáknak gyakori olvasása is okozhatta a’ többek között ezen változást
(1807 Kézy Mózes)
[Chénier kezdetben] szenzuális bukolikus és elegiakus költő volt, aki Tibullust, Propertiust és Theokritost utánozta
(1893 PallasLex.)
az olyan békét és magányt kedvelő, bukolikus hajlamú és szemlélődő ember számára, mint Tóth Árpád
(1917 Nagy Zoltán)
[az 1950-es években] az uralkodó líraszemlélet nem tudott mit kezdeni a bukolikus motívumokkal
(1986 Rónay László)
[Kerék Imre] sajátosan – már-már „korszerűtlenül” bukolikusan – egyéni hangon ír: a természetlátás ógörög egyöntetűségével, panteista rajongásával szinte a szerelem-vallás papjaként versel
(1999 Új Könyvek)
2. (vál)
a természetközeli életre jellemző(en békés, idilli)
pusztai tuskulanumaik fűz- vagy ákáczfái alatt egy pohár bor s egy pipa dohány mellett űzék el mezei magányosságuk bukolikus gondjait
(1860 Vasárnapi Újság)
a modern ember izgalma áhítozik valami bukolikus nyugalom után
(1931 Németh László²)
[az 1932-ben Nógrádverőcén] töltött első nyár bukolikus boldogságát
(1971 e. Devecseri Gábor)
[József nádor] sok időt töltött a kedves, bukolikus tájon [ti. alcsúti birtokán]
(1997 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A
〈az ókori görög és római irodalomban, ill. a későbbi korokban, kül. a 16–18. században:〉 az ún. pásztori költészet körébe tartozó műveket alkotó költő
Manoel da Veiga Tagarrónak, a legünnepeltebb két portugál bukolikus közé számított költőnek Laura de Amphiso (Evora 1627) c.cím alatt megjelent pásztori költeményeit
(1897 PallasLex.)
A görög bukolikusok
(1917 e. ÓkoriLex.)
[az antológiában igen gazdag] az ún.úgynevezett bukolikusok, Theokritosz, Mokhosz, Bion és mások fejezete is
(2000 Új Könyvek)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások