bulgár (I. 14A1 II. 4A1) l. bolgár

bolgár mn és fn  bulgár (/ritk)

I. mn 14A1

1. ’többségében Bulgáriában, valamint Szerbiában és Moldovában élő, részben török eredetű délszláv 〈nép〉’ ❖ [ha a közigazgatásban nem a magyar nyelvet használjuk,] maholnap azt vesszük észre, hogy még a serbus és bulgár nemzetek is megelőznek bennünket (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Zsivkov továbbra is mint a bolgár nép kedélyes Papája él sok ember fejében (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ már kész paripákon Ültenek a’ magyarok, mikor itt a’ völgynek öléből Ellenök a’ bolgár seregek lovagolva jövének (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 91) | az európai divat a bolgár nők között is mindinkább terjedez (1884 Hunfalvy János 8191005, 223) | bolgár származású orosz tábornagy (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 307) | A [Szlovák] Nemzeti Múzeum előtti parkban állították föl az 1944–45. évi partizánharcokban elesett bolgár katonák emlékművét (1980 Szombathy Viktor 1149004, 45).

2. ’E néppel v. Bulgáriával kapcs.’

2a. ’e néphez tartozó, e nép által v. Bulgáriában létrehozott, gyártott v. művelt’ ❖ [Erődi Béla sokat fordított] a bolgár népköltészetből, melynek szép vadvirágait ő ismertette meg legelőször a magyar közönséggel (1893 Szinnyei József CD27) | a bolgár női öltözet legékesebb darabját, a kötényt (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | bolgár konyakot (1979 Kornis Mihály 1082001, 21) | A bolgár gazdaság az elmúlt évtizedekben szorosabban kötődött a Szovjetunióhoz, mint bármely más kelet-európai államé (1991 Heti Világgazdaság 2014015, 24).

2b. ’e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Bulgáriában szokásos(an haszn.), ill. gyakorolt’ ❖ Zalánfinak Bolgár természettye meg- magyarosodhatna (1786 Dugonics András 8116001, 26) | Bolgár köböl (cubulus bulgaricus), bormérték volt az Árpádok korában (1893 PallasLex. CD02) | A racsenica ugyanolyan összetett és sokrétű tánctípusként él a bolgár tradícióban, mint a mi ugrósaink (1990 Magyar néprajz CD47).

2c. ’e néppel v. Bulgáriában megeső, történő, ill. e nép körében zajló, megvalósuló’ ❖ az orosz és angol kormány különböző érdekekből ellenezték a bolgár egyházi mozgalmat s mindent elkövettek a Magas portánál, hogy a bolgár pátriárkaságot s külön bolgár egyházi kormányt meg ne engedje (1884 Hunfalvy János 8191005, 227) | bolgár függetlenségi törekvéseknek (1928 Hóman Bálint CD42) | Botev sem a szuronyok élén vonult be a bolgár történelembe (1985 Borbándi Gyula 9811007, 153).

3. (Nyelvt is) ’e nép többsége által beszélt déli szláv 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, szöveg, mű, irodalom〉’ ❖ az új bolgár nyelv sokféle idegen, görög, rumun, albán és török elemekkel van keverve, de azért igazi szláv nyelv s az orosznak közeli rokona (1884 Hunfalvy János 8191005, 223) | bolgár dráma-irodalom (1938 Schöpflin Aladár CD10) | A vocativusnak [= megszólító esetnek] az oroszban csupán gyér nyomai mutathatók ki, ezért Asbóth a régi vocativus hangsúlyát szerb, ukrán, bolgár szavak alapján világítja meg (1996 Kiss Lajos² CD30).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’ezen a nyelven’ ❖ Bolgárúl Glad, magyarúl Galád (1808 Sándor István C1535, 26) | [Pauler Gyula cikke] bolgárul is megjelent a szófiai Szbornik VII. kötetében (1905 Szinnyei József CD27) | Bolgárul is ért apa pár szót (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 56).

4. (jellemzően) e nép által lakott, ill. Bulgáriához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő’ ❖ [A magyar hadak] puſztítják a’ Bulgár ’s Görög ſzentségeket (1787 Pálóczi Horváth Ádám 7257021, 65) | bolgár földre lépve (1854 Vasárnapi Újság CD56) | ebből a nyomorúságos kis, Petrich nevezetű bulgár falucskából átláthatott az ember Görögországba a sziklás hegyoldalak fölött (1937 Remenyik Zsigmond CD10) | a bolgár tengerparton (2000 Új Könyvek CD29).

5. ’e nép által szervezett, Bulgária területén működő 〈állam〉’ ❖ a’ régi bolgár birodalom (1841 Pesti Hírlap CD61) | Bodont, az egykori bolgár bánság székhelyét (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Sztojanov igen nehéz gazdasági és politikai helyzetben került a bolgár állam élére (1997 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉’ ❖ [Árpád] keményen meg-parancsolta a’ bolgár követeknek: hogy itten ne sokat szemetezzenek; hanem (mennél-elbb) haza takarodgyanak (1808 Dugonics András 8116012, 98) | a bulgár zászló (1877 Krizskó Pál CD57) | Boris bolgár király (1939 Esti Újság 2124001, 3) | a bulgár alkotmány (1998 Országgyűlési Napló CD62).

II. fn 4A1

1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) ’többségében Bulgáriában, valamint Szerbiában és Moldovában élő, részben török eredetű délszláv nép (vmely csoportja)’ ❖ Juon eſzedbe, Gyula: hogy Vitéz vagy; az-is pedig Magyar. – Három-izben meg-verted a’ Bolgárokat (1786 Dugonics András 7087011, 326) | Vallási tekintetben mind a szerbek, mind a bolgárok és oláhok a görög-keleti egyház hívei (1884 Hunfalvy János 8191004, 202) | A bulgároknál sokan érnek meg magas életkort (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ Ősz Und a’ bolgár’ sisakát megvágta legottan (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 191) | Három török és két bulgár lakott ebben a kis helyiségben, amely egyébként börtöncellának szolgált (1931 Kuncz Aladár C5096, 146) | Egy etióppal meg egy bolgárral laktam egy szobában öt évig (1979 Kornis Mihály 1082001, 78).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt déli szláv nyelv’ ❖ [az iskolákban] a görög nyelv helyébe a bolgárt tették tannyelvvé (1884 Hunfalvy János 8191005, 227) | A hodály szó vándorszó, […] a bulgárban, a macedonban, a szerb-horvátban ’szoba, vendégszoba’ jelentésű (1979 NéprajziLex. CD47).

3. (Tört) ’bolgár-török nép (vmely csoportja)’ ❖ Kúnavarok, Bessnyk, Szabirok, Bolgárok, Ijászok, És Úzok, bels Azsiát késbbre hagyák el (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358001, 4) | All Belkhi szerint a bolgárok nyelve hasonló a khazarok nyelvéhez (1882 Vámbéry Ármin 8507007, 196) | régészeti bizonyságok egész sora igazolja a régi magyarság és a volgai bolgárok erős kapcsolatait (1992 Fodor István CD17).

4. (ritk, biz) ’bolgárkertész’ ❖ Zöldségféléből ma sem került nagy mennyiség a piacra. A bolgárok és a főváros többi kertészei kisebb mennyiséggel keresték fel a piacot (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 16) | 300 n.-öl-es telek sürgősen eladó, felszerelt modern kúttal, kertész és bulgároknak alkalmas (1959 Magyar Nemzet aug. 28. C4798, 8).

ÖU: ó~.

ÖE: bolgárkert.

Sz: bolgári.

Vö. CzF. ~, bolgárul; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bulgár; ÚMTsz.

bulgár lásd bolgár
bolgár melléknév és főnév
bulgár I. 14A1 II. 4A1 (/ritk)
I. melléknév 14A1
1.
többségében Bulgáriában, valamint Szerbiában és Moldovában élő, részben török eredetű délszláv 〈nép〉
[ha a közigazgatásban nem a magyar nyelvet használjuk,] maholnap azt vesszük észre, hogy még a serbus és bulgár nemzetek is megelőznek bennünket
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
Zsivkov továbbra is mint a bolgár nép kedélyes Papája él sok ember fejében
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
e népből való 〈eredet, származás〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉
már kész paripákon Ültenek a’ magyarok, mikor itt a’ völgynek öléből Ellenök a’ bolgár seregek lovagolva jövének
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
az európai divat a bolgár nők között is mindinkább terjedez
(1884 Hunfalvy János)
bolgár származású orosz tábornagy
(1929 TolnaiÚjLex.)
A [Szlovák] Nemzeti Múzeum előtti parkban állították föl az 1944–45. évi partizánharcokban elesett bolgár katonák emlékművét
(1980 Szombathy Viktor)
2.
E néppel v. Bulgáriával kapcs.
2a.
e néphez tartozó, e nép által v. Bulgáriában létrehozott, gyártott v. művelt
[Erődi Béla sokat fordított] a bolgár népköltészetből, melynek szép vadvirágait ő ismertette meg legelőször a magyar közönséggel
(1893 Szinnyei József)
a bolgár női öltözet legékesebb darabját, a kötényt
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
bolgár konyakot
(1979 Kornis Mihály)
A bolgár gazdaság az elmúlt évtizedekben szorosabban kötődött a Szovjetunióhoz, mint bármely más kelet-európai államé
(1991 Heti Világgazdaság)
2b.
e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Bulgáriában szokásos(an haszn.), ill. gyakorolt
Zalánfinak Bolgár természettye meg- magyarosodhatna
(1786 Dugonics András)
Bolgár köböl (cubulus bulgaricus), bormérték volt az Árpádok korában
(1893 PallasLex.)
A racsenica ugyanolyan összetett és sokrétű tánctípusként él a bolgár tradícióban, mint a mi ugrósaink
(1990 Magyar néprajz)
2c.
e néppel v. Bulgáriában megeső, történő, ill. e nép körében zajló, megvalósuló
az orosz és angol kormány különböző érdekekből ellenezték a bolgár egyházi mozgalmat s mindent elkövettek a Magas portánál, hogy a bolgár pátriárkaságot s külön bolgár egyházi kormányt meg ne engedje
(1884 Hunfalvy János)
bolgár függetlenségi törekvéseknek
(1928 Hóman Bálint)
Botev sem a szuronyok élén vonult be a bolgár történelembe
(1985 Borbándi Gyula)
3. (Nyelvt is)
e nép többsége által beszélt déli szláv 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, szöveg, mű, irodalom〉
az új bolgár nyelv sokféle idegen, görög, rumun, albán és török elemekkel van keverve, de azért igazi szláv nyelv s az orosznak közeli rokona
(1884 Hunfalvy János)
bolgár dráma-irodalom
(1938 Schöpflin Aladár)
A vocativusnak [= megszólító esetnek] az oroszban csupán gyér nyomai mutathatók ki, ezért Asbóth a régi vocativus hangsúlyát szerb, ukrán, bolgár szavak alapján világítja meg
(1996 Kiss Lajos²)
3a. (-ul raggal, hsz-szerűen)
ezen a nyelven
Bolgárúl Glad, magyarúl Galád
(1808 Sándor István)
[Pauler Gyula cikke] bolgárul is megjelent a szófiai Szbornik VII. kötetében
(1905 Szinnyei József)
Bolgárul is ért apa pár szót
(1978 Kabdebó Tamás)
4.
(jellemzően) e nép által lakott, ill. Bulgáriához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő
[A magyar hadak] puſztítják a’ Bulgár ’s Görög ſzentségeket
(1787 Pálóczi Horváth Ádám)
bolgár földre lépve
(1854 Vasárnapi Újság)
ebből a nyomorúságos kis, Petrich nevezetű bulgár falucskából átláthatott az ember Görögországba a sziklás hegyoldalak fölött
(1937 Remenyik Zsigmond)
a bolgár tengerparton
(2000 Új Könyvek)
5.
e nép által szervezett, Bulgária területén működő 〈állam〉
a’ régi bolgár birodalom
(1841 Pesti Hírlap)
Bodont, az egykori bolgár bánság székhelyét
(1904 Nagy képes világtörténet)
Sztojanov igen nehéz gazdasági és politikai helyzetben került a bolgár állam élére
(1997 Magyar Hírlap)
5a.
ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉
[Árpád] keményen meg-parancsolta a’ bolgár követeknek: hogy itten ne sokat szemetezzenek; hanem (mennél-elbb) haza takarodgyanak
(1808 Dugonics András)
a bulgár zászló
(1877 Krizskó Pál)
Boris bolgár király
(1939 Esti Újság)
a bulgár alkotmány
(1998 Országgyűlési Napló)
II. főnév 4A1
1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban)
többségében Bulgáriában, valamint Szerbiában és Moldovában élő, részben török eredetű délszláv nép (vmely csoportja)
Juon eſzedbe, Gyula: hogy Vitéz vagy; az-is pedig Magyar. – Három-izben meg-verted a’ Bolgárokat
(1786 Dugonics András)
Vallási tekintetben mind a szerbek, mind a bolgárok és oláhok a görög-keleti egyház hívei
(1884 Hunfalvy János)
A bulgároknál sokan érnek meg magas életkort
(1994 Magyar Hírlap)
1a.
e néphez tartozó személy, kül. férfi
Ősz Und a’ bolgár’ sisakát megvágta legottan
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Három török és két bulgár lakott ebben a kis helyiségben, amely egyébként börtöncellának szolgált
(1931 Kuncz Aladár)
Egy etióppal meg egy bolgárral laktam egy szobában öt évig
(1979 Kornis Mihály)
2. (Nyelvt is)
e nép által beszélt déli szláv nyelv
[az iskolákban] a görög nyelv helyébe a bolgárt tették tannyelvvé
(1884 Hunfalvy János)
A hodály szó vándorszó, […] a bulgárban, a macedonban, a szerb-horvátban ’szoba, vendégszoba’ jelentésű
(1979 NéprajziLex.)
3. (Tört)
bolgár-török nép (vmely csoportja)
Kúnavarok, Bessnyk, Szabirok, Bolgárok, Ijászok, És Úzok, bels Azsiát késbbre hagyák el
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
All Belkhi szerint a bolgárok nyelve hasonló a khazarok nyelvéhez
(1882 Vámbéry Ármin)
régészeti bizonyságok egész sora igazolja a régi magyarság és a volgai bolgárok erős kapcsolatait
(1992 Fodor István)
4. (ritk, biz)
Zöldségféléből ma sem került nagy mennyiség a piacra. A bolgárok és a főváros többi kertészei kisebb mennyiséggel keresték fel a piacot
(1917 Budapesti Hírlap)
300 n.-öl-esnégyszögöles telek sürgősen eladó, felszerelt modern kúttal, kertész és bulgároknak alkalmas
(1959 Magyar Nemzet aug. 28.)
ÖU: óbolgár
ÖE: bolgárkert
Sz: bolgári
Vö. CzF. ~, bolgárul; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bulgár; ÚMTsz.

Beállítások