biztosság¹ fn 3A8 (egysz-ban) 

1. (/vál) ’vminek a helytálló, igaz, tényeknek megfelelő v. valóságos voltáról, ill. bekövetkeztéről stb. való szilárd tudás, (személyes) meggyőződés’ ❖ törvénykönyvünk hibás, s igy reája teljes biztossággal hivatkozni nem lehet (1835 Kossuth Lajos CD32) | a legnagyobb biztossággal elmondhatjuk (1848 Március Tizenötödike C3027, 219) | Biztosság okáért […] célszerü a gyógyszer adagát kissé erősebbre venni (1895 PallasLex. CD02) | biztosság kedveért mindakettőt puska végről fültövön lőtte (1899 Kemechey Jenő C2586, 48) | [Szindbádot a sevillai menyecske] teljes biztossággal fölismerte (1912 Krúdy Gyula C2837, 4) | csalhatatlan biztossággal megállapította (1973 Gerelyes Endre 9185001, 86).

2. (birtokszóként) ’vmely dolognak, kül. eseménynek, jelenségnek, cselekedetnek stb. az a jellege, hogy kétséget kizáróan v. nagy valószínűséggel bekövetkezik, megvalósul, ill. (feltétlenül) számítani lehet rá’ ❖ ha a népnek vérébe oltod a műveltséget, a fogamzás biztossága mellett örök időkre is megőrzendi azt (1847 Erdélyi János² CD30) | [az angolok] tökéletesíteni akarják a testi nevelésnek tőlök oly sokszor írigyelt rendszerét; nem eszközeit, […] hanem rendszerét s az eredmények biztosságát (1891 Budapesti Szemle 8673001, 378) | nem érzi diadalának biztosságát (1927 Szini Gyula CD10) | A vég biztosságába vetett hitének (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. (birtokszóként) ’vmely tevékenység, folyamat, szolgáltatás stb. végbemenetelének, lefolyásának a zavartalansága’ ❖ [a törvény] kereskedési forgalmunk biztosságát gyarapítva, az országos hitelre is kedvezőn hatand (1843 Pesti Hírlap CD61) | minden nép részére meg kell szerezni […] az egyéni és a szociális fejlődés biztosságát (1917 Gellért Oszkár CD10) | Emlékezetében feleségének képe annyi bűbájjal rajzolódott le, hogy semmiféle hatalom nem tudta volna onnan kitörölni. Az emlékezésnek ez a biztossága és szépsége magyarázza meg, hogy Gyulai elhúnyt feleségéhez egészen a sírig hű maradt (1941 Papp Ferenc¹ C3427, 39).

3. (rég) ’vminek a megvalósulását, fennmaradását, működését biztosító feltétel, körülmény, biztosíték; biztonság’ ❖ Miféle biztosságot ’s jóságot lehessen az ollyan törvények és Constitutiókban találni, a’ hol a’ polgári társaságban lévő bírák magokat mint föbb lételeket a’ törvényen felyül fel-emelvén, nem a’ törvény, hanem magok vélekedései szerént hoznak ítéleteket? (1791 Laczkovics János 7033001, 154) | A’ saját ministeri kormányban, midőn az felelős, tökéletesen elegendő biztosság van az alkotmányt és nemzetiséget érdeklő minden ügyekre nézve (1845 Irinyi József 8200004, 20).

3a. (rég) ’(felelősségteljes, biztos) ígéret, ill. (személyes, erkölcsi) garancia’ ❖ olly intézetek lábratételét [hittük] legczélirányosbnak, mellyek […] nagy publicitások által a’ kormánynak elég biztosságot adnak, hogy nem homályt keresők vagy félre vezetők, ’s igy fenállások hihető (1831 Széchenyi István 8429010, 336) | szava nekem nagyobb biztosság egy koncz irásnál teli pecséttel (1843 Gaal József C7135, 77) | Ezek adnak teljes megnyugtató biztosságot a’ vádoltnak, hogy tévedés és előitélet, önkény és szenvedély, részrehajlás és elnyomás ellen védve van (1844 Tóth Lőrinc 8490013, 91).

4. (rég) ’a dolgoknak, a személyes életviszonyoknak, ill. a társadalmi, politikai körülményeknek olyan rendje, állapota, amelyben (váratlan) zavarnak, veszélynek, háborúságnak stb. nincs v. alig van lehetősége, valószínűsége; biztonság’ ❖ a’ biztosságnak (securitas) el-nyerésére a’ Polgári Társaságban élni-való vágyódás (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 38) | a’ világ majd minden országainak jogbeli biztossága (1843 Wesselényi Miklós C4686, 262) | a társadalom biztossága (1864 Eötvös József C1603, 287) | békés biztosságban éljünk és gyarapodjunk (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 4).

5. (rég) ’vkinek v. vminek veszélytől, kártól, jogtalan beavatkozástól, bántódástól való oltalma, védelme, ill. védett állapota, helyzete; biztonság’ ❖ vagyonotok’ s ſzeméllyeteknek biztoſságát […] tölletek ſoha el-nem tagadgya (1790 Laczkovics János 7205008, 181) | Te, asszonyom, nagyobb vigyázat s biztosság okáért férfiruhát öltendsz (1843 Nagy Ignác C3245, 218) | [a bányában] ügyelet legyen a munkások biztosságára (1861 Rosty Pál C3639, 196) | végre biztosságban heverhet tűzmentes szekrényben a nyereség! (1881 Vajkay Károly C4675, 63) | S nálam lelne valaki biztosságot, nyugodalmat? (1945 Darvas József 9101011, 166).

5a. (rendsz. birtokszóként) (rég) ’vmi által nyújtott oltalom, védettség, ill. olyan dolog, amely védettséget, oltalmat biztosít; biztonság’ ❖ a lak […] egy kis vár erejével s biztosságával bir (1847 Jósika Miklós C2403, 114) | [Kárpáthy Abellino] nem járhat többé hintóban, ami kivált ily esős időben nagy biztosság volna (1854 Jókai Mór C2244, 48) | [A vár] a Suczawa és a Szereth folyók közt emelkedő magaslatnak a folyó felé meredek és vízmosások által megszakgatott éjszaki szélén fekszik. Ennélfogva helyzete nagy biztosságot nyújt az ellenséges támadások ellen (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

5b. (rendsz. birtokszóként) (rég, Műsz is) ’építmény, gép, szerkezet stb. biztos szilárdsága, zavartalan működését biztosító állapota, ill. az a jellege, hogy környezetének, a közelében v. benne tartózkodónak az épsége nincs veszélyben; biztonság’ ❖ Mily nagy biztossággal építtettek ezen oszlopok, már abból is következik, hogy a rekeszgátok előállítására szükséges karók, 75 lábnyi hoszszal, és 14 hüvelyknyi vastagsággal bírtak (1861 Petzval Ottó 8368007, 138) | felépülnek a nagy, levegőben úszó házak, a világ-hotelek kényelmével és egy fejedelmi jacht biztosságával (1908 Lengyel Géza CD10).

5c. ’〈építménnyel, géppel kapcs.-an:〉 az a helyzet, amelyben a szóban forgó építmény, gép környezetének, a közelében v. benne tartózkodónak a fizikai épsége nincs veszélyben; biztonság’ ❖ szükséges elővigyázat mellett, valóban legtöbb biztosságot igér e’ neme az épitésnek [ti. a lánchíd típusú hídépítés] (1834 Fillértár 8623004, 283) | Jelességei e’ zárnak főleg a’ biztosság, egyszerűség, erősség és tartósság (1838 Hétilapok 8636001, 43) | Emlékszerü építményekben, melyek alkatrészeinek a lehető legnagyobb állóságot, tartósságot és biztosságot kell formailag is kifejezniök, az oszlopok kőből v. kőutánzatokból készülnek (1896 PallasLex. CD02) | A vasút nem törekszik rekordra, hanem biztosságra, pontosságra és gazdaságosságra! (1942 Magyar művelődéstörténet CD43).

6. (rég) ’magabiztosság, határozottság, önbizalom; biztonság’ ❖ A’ felettébb-való bíztosság […] gylölséges vólt eltte (1791 Mindenes Gyűjtemény C0370, 302) | megrettent egy kissé, de hamar visszatért a bíztossága (1839 Vajda Péter C4662, 16) | Némi elfogultsággal ejtette első kifejtéseit, több biztossággal, szilárdsággal, a későbbieket (1862 Budapesti Szemle 8610001, 102) | [a költő] megroskad az önvád súlyától; bátorságát, biztosságát veszti (1919 Babits Mihály C0697, 139).

6a. (/vál) ’vkinek v. vminek az a képessége, tulajdonsága, tudása, amelynél fogva nem téved, nem hibázik, ill. (fizikai) cselekvés ily módon, tévedés, hiba nélkül végrehajtott volta; biztonság’ ❖ Dicsértem […] az alak’ nemességét, a’ kéz’ biztosságát (1833 Szalay László C3807, 65) | [a lovas] nem ül egész biztossággal nyergében (1859 Petheő Dénes 8365003, 62) | irója alvajáró biztosságával lépdel föladata nehézségein (1899 e. Péterfy Jenő 8363003, 141) | tüzérségi készség és lövési biztosság (1916 Budapesti Hírlap jún. 4. C4704, 6) | [a poétai mechanizmus] az agyban fölhalmozott emlékek, gondolatok, asszociációk közül teljes biztossággal emeli a tudat világossága elé az éppen szükségeset (1938 Weöres Sándor 9788144, 14) | irodalomelméleti fogalmak használatának biztosságát (1994 Új Könyvek CD29).

7. (rég) ’bizalmas viszony, kapcsolat’ ❖ Zemplényben legtöbben látszanak óhajtani a’ Szemere István vagy Boronkay Gáspár Vice Ispánságra leendő neveztetését. De ezek Lónyaival nem lévén bíztosságban, nem hiszem hogy rólok csak szó is legyen (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 436) | Biztosságunk már annyira halada, hogy csak a vallomás hiányzék még boldogságunkból (1824 Fáy András¹ 8139001, 307).

7a. (rég) ’ilyen viszonyra utaló helyzet, gesztus, bizalmasság, bizalmaskodás’ ❖ Tellheim.: Hová, édes Minna? – Minna: Uram, ez a’ bíztosság bántás (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Lessing C0445, 114) | Néki közbe-szólás a’ beszélgetésekbe, tanácsolások ’s apró bíztosságok engedve valának az úr körül (1832 Fáy András¹ C1703, 26) | Kétszer látám még [a hölgyet] nappal, egyszer két magyar káplárral meglehetős biztosságban (1837 Tóth Péter 8491002, 168).

Ö: maga~.

ÖU: jog~, köz~, vagyon~.

ÖE: ~érzés, ~érzet.

Vö. CzF.; ÉrtSz. biztosság¹; TESz. biztos