fajzás¹ fn 4A (rég)
1. ’a fajzik igével kifejezett cselekvés v. történés’ ❖ [a kosok elkülönítése] némelly helységekben be-vett ſzokás, ahol az idején való fajzásnak meg ellenzésére a’ Koſoknak, és juhoknak láboi közét váſzonnyal be-födik (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 14).
2. ’párzás, es. nemzés v. ellés mint élettevékenység’ ❖ [A méheknek] mint máſoknak hátul van ſegg’ likatskájok, A’ mellett fajzáſra más kis tagotskájok (1774 Vesmás Márton 7374001, 17) | ellés [=] ſzülés, ſzlés, fajzás (1784 Kisded szótár C0815, 21) | Harmadik helyt a’ vizekben uſzkáló Halak léſznek, A’ mellyek, mint tojás által, mind fajzással tenyéſznek (1792 Gáti István 7116010, 20) | A fajzásnak ösztöne férfit, asszonyt házasságra kényszerít (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 69) | A’ kantza ha a’ fajzásra megindul, akkor sállik (sárit); ha fiat fogott, hasas vagy vemhes,; ha megellik, tsikós (1827 Fodor Gábor C5610, 58) | Augusztusban, midőn már a’ fajzás’ ideje elmult, a’ munkás méhek a’ himeket megtámadják és megölik (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 70).
2a. ’vmely élőlény meghatározott körülmények közötti tenyészése, fejlődése mint életfolyamat’ ❖ tapaſztalt dolog, hogy a’ métely [ti. annak lárvája] mindenek felett leg-jobban ſzereti a’ gyenge árpa-növésen való fajzáſt, mellyet az juh, vagy akár melly fagygyas állat ha meg-eſzi, bizonyoſsan meg-mételyesedik (1791 Fekésházy György 7105001, 10) | Fajzás, fn. az állatok és növények tenyészése, szaporodása (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 346) | Kőtelken a buza kevés kivétellel már learattatott, fajzását illetőleg kielégitő, de fizetés tekintetében gyönge (1888 Pesti Napló júl. 17. C8670, [3]).
3. ’〈Élőlény.〉’
3a. (ritk) ’növényi sarj, hajtás’ ❖ mind a’ plánták, mind pedig az Élö állatok között találtatnak idétlen jövéſek és fajzáſok (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 128).
3b. (rendsz. birtokszóként) (átv is) ’párzással szaporodó, kül. emlős állat (egy ellésből származó) utóda(inak), ivadéka(inak csoportja)’ ❖ a’ nedves idök, déli ſzelek, nagy forró hévség, igen erös hideg, és minden ellenkezö, ’s ezekhez haſonló nehéz történetek, igen ártalmaſſak azoknak [ti. a juhoknak], mivel ezek miatt, gyakran el-vetélnek, és e’ világra, mindenféle éretlen fajzáſokat hoznak (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 58) | Az egyenetlenség, (pokol rút fajzása!) Irígység, kevélység titkos súgallása, […] Úgy hányták hazánknak szédült gyermekeit, Mint a balszerencse játékeszközeit (1789 Batsányi János 7023013, 22) | Elvonták-e azon térségek a legelőt attól is, miket azon uj faj ezer meg ezer fajzása később megnépesitett, mellyet a spanyol gyarmatos vitt oda magával (1846 Hetilap CD61) | minden szamárnak első fajzását váltsd meg báránnyal, ha pedig nem válthatod meg, szegd nyakát (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | Minden Krisztussal kezdődött, mert Ő a zsenge (aparché) a halottak közül. E szó a görög kultuszi nyelvben volt ismerős, a gyümölcs első termését, az állatok első fajzását nevezték így, amiből áldozatot vittek (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
3c. (rendsz. birtokszóként) (irod) ’vmely (nem vérségi) közösségből származó, annak részeként létező személy’ ❖ Érdemes fajzáſa az emberi Nemnek, Nyugalom hamvadnak, ’s ditſſég Lelkednek (1772 Bessenyei György¹ C1076, 120) | Fulvia férjének akarſz fel áldozni Több ki omlott véren kelljen még habozni A ſóhajtáſid közt fúldokló Romának Le vervén fajzáſat nagy Pompejuſſának? (1779 Bessenyei György¹ ford.–Voltaire C1098, 67) | Zrinyi! édes hazánk cimeres fajzása! Nyugodgy! terjedjen rád az egek áldása (1782 Ányos Pál CD01).
4. (ritk) ’az emberi elme, ész alkotása, műve’ ❖ esedezem előtted mint a’ magam, mint Pongrátz Úr nevében, hogy engemet részesíts szép elmédnek ezen új fajzásában, és hogy meg engedd nékem annak közlését az abban részesűlni akaró Professzor Úrral (1814 Dessewffy József C2564, 225).
Sz: fajzási.
Vö. CzF.; TESz. faj; SzT. fajzás¹