csap² fn 3A1 

1. (Műsz is) ’folyékony v. légnemű anyagnak csőrendszerből v. tartályból való kieresztését lehetővé tevő, ill. áramlását szabályozó, félbeszakító szerkezet’ ❖ Tsap: ereſzt ts (1792 Kisded szótár C0816, 239) | becsukván a csapot megszüntetné az ember a meleg lég ömlését (1846 Hetilap CD61) | A szolgám nyitotta meg a vízvezeték csapját, hogy nekem a reggeli kávémhoz friss vizet csorgasson abból az áldott jó káposztásmegyeri vízből (1898 Jókai Mór CD18) | hüvelykujjával elforgatva a csepegtetős tölcsér csapját (1950 Déry Tibor 9107009, 165) | a gázmérő óráról leszakították a plombát és a mérőt elkerülő csapot megnyitották (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’a vízvezeték-hálózatra szerelt, az ivóvíz kieresztését lehetővé tevő és (hőmérsékletét) szabályozó szerkezet, ill. ez a szerkezet a vizet elvezető lefolyóval együtt’ ❖ Külön mosdómedencém volt, amibe egy csapból lehetett ereszteni a vizet. A csap fölé az volt írva nagy betűkkel: „ebből a vízből nem kell inni”. […] A vízvezetékhez a parkon átfolyó patak szolgáltatja a vizet (1895 Jókai Mór CD18) | A mosdó elé állott és megcsavarta a forróvizes csapot (1943 Márai Sándor 2032005, 719) | a csaptelepről hiányzott a hidegvizes csap fogantyúja (1989 Csengey Dénes 1028005, 110) | a csapba öntöttem a forraláskor összement tejet (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. (birtokszóként) ’forrás, lehetőség stb., ahonnan vki hozzájuthat számára értékes, ill. szükséges dologhoz, gyakr. pénzhez’ ❖ A’ nagy mód nélkl való kltekezéseknek bêvágta a’ tsapjokat (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1869, 410) | a pénzek csapját legkönnyebben a fürdőorvos eresztheti meg, azt mondván egy-egy betegének: „Ön már meggyógyult, holnap mehet”, vagy ha kedvtelésből ott akarna maradni, ráijeszt: „Önnek árt ez a klíma”, mire jön az elmaradhatlan „levélboríték” (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | [a pénzügyminiszter] néhány hónapra elzárta az állami támogatás csapját a Független Kisgazdapárt előtt (1996 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’bornak v. más szeszes italnak a hordóból való leeresztésére szolgáló, fából v. fémből készült eszköz, amelyet a hordó fenekén levő nyílást, az ún. csaplyukat elzáró dugó helyébe illesztenek, és oda bevernek’ ❖ A csap többnyire tiszta fából készül s a hordó fenekén levő csaplyukba üttetik (1893 PallasLex. CD02) | némi fönséggel szállok le egy vénséges vén ház pincéjébe, a hol még mindig csapról mérik az igazi bort (1898 Tóth Béla¹ 8485001, 49) | a hasas hordón nyisd ki legott a csapot! Fejtsd le fenékig a bíbor bort (1958 Franyó Zoltán ford.–Arkhilokhosz 9158008, 22) | rekeszes beosztású, több csappal rendelkező hordó (2000 Magyar Hírlap CD09).

1d. (-ig raggal, hsz-szerűen) (nyj) ’színültig, tele’ ❖ Csappig önti a pohȧrȧt: csordultig (1906 Magyar Nyelv C5848, 466) | Majdnem csapig töltötte a kék poharat (1930 Sásdi Sándor CD10).

1e. (rég) ’〈részeg(es) ember becsmérlő megnevezésében〉’ ❖ [Nagy] Lajos levelet irt [IV.] Károlynak, melyben őt részeg csapnak mondja (1861 Szalay László 8419005, 226) | „Részeg csap!” sziszegé foga közt (1863–1879 Arany János CD01) | No, részeges csap, most mondd, mit jelent ez (1866 Arany László ford.–Shakespeare CD11).

1f. ’〈-ra v. -on raggal annak kif-ére, hogy a hordót megcsapolják, ill. a benne levő folyadékot kieresztik〉’ ❖ hordót üttet tsapra (1790 Mátyási József 7221023, 296) | két nagy hordó bor tétetik egy kis deſzka téatromra [= emelvényre], ’s botsáttatik tsapra (1792 Decsy Sámuel 7078004, 543) | Egy ostoba gazdának hordajábúl melyet csapra vetett szünetlen fogyott a’ bor (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 117) | az aszuszőlő-bort meg csapra verték (1851 Székely József C3910, 129) | 3 hordó idegen bor találtatván csapon (1889 Orbán Balázs CD22) | A söröshordót nem ebben a szobában, a szemünk láttára fogja csapra veretni, hanem odakünn a söntésben (1929 Krúdy Gyula C2836, 65) | megnézik, hogy valóban a legjobb hordó van-e csapon (1986 Molnár László CD52).

1g. (rég) ’italmérés, kocsma(, ahol a csapos nem a saját borát, pálinkáját stb. méri)’ ❖ ? Sínak, rinak, majd éhel halnak otthon a’ rongyos árvák, a’ ſzegény házas-társ, és a’ gazda a’ tsapon durrog, höröget, tombol, röhög a’ boros korsók között (1775 Molnár János 7232025, 53) | [a katonák a] pálinka kedvéért bé-mentek a’ tsapra (1800 Molnár János C0302, 338) | Borunk úgy sints … a falu tsapján pedig rosszat mérnek (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2125, 11) | Templomba indulsz úrnapon S hétfő is ott ér a csapon (1868–1873 Arany János ford.–Burns 8014114, 313) | az állandó kocsmák nagy részét mindenkor házi kezelésben tartották, ahol fizetett alkalmazott mérte a földesúr vagy a város borát. Az ilyen kocsmát csapnak, csapszéknek, csapháznak nevezték (1980 NéprajziLex. CD47).

1h. ’vmely növény nedvének a megcsapolására való eszköz’ ❖ A cserfa egész nyáron át csurrantja a levet. A pásztor a fát megcsapolja, facsapot ver bele, amelyen át kicsurog a lé. Ha csapot nem ver be, akkor megmetszi a fát, és úgy szívja (1911 Malonyay Dezső CD07).

2. (rég) ’vmely nyílás elzárására való, kihúzható dugó’ ❖ [a] ki-fúrt fának mind két végén lév jukát tsináld-bé jól és erssen valamelly tsappal, hogy ſem a’ víz, ſem a’ leveg ég abba bé ne hathasson (1796 Veres Mihály ford. C4409, 73) | mind a három dereglyéből kiránták az eunuchok a rejtett csapokat, mik azoknak fenekébe voltak fúrva, s magok kiugrálva a vízbe, ott hagyták a dereglyéket a tó közepén (1854 Jókai Mór CD18) | Ha a katlanon lévő vasfazékból a melegvíz kifogy, akkor a pállósajtár csapját kihúzzák s a lassankint lúggá vált vizet a katlanon lévő vasfazékba bocsátják (1911 Malonyay Dezső 8292033, 198).

2a. (rég) ’székrekedés ellen haszn. végbélkúp’ ❖ Akkor kell  rajta segíteni széket okozó tsappal (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 9) | szappanyból, ’s mézböl Borbély által tsapot készitettvén, azt a’ vég-bélbe fel-kell dugni, és igy-is a’ szorúlt emésztet [= széklet] meg-fog indúlni (1791 Csapó József C1251, 142) | Végy zöld ſzappant egy latot […]. – Sót egy latot, – Liſztet, a’ mennyi ſzükséges hogy abból eggy olly nagy tsapot tsinálhass, mint egy sárga répa; dugd ezt a’ marhának vég hurkájába (1792 Verseghy Ferenc ford.–Erdman 7254002, 189).

3. ’Megfelelő formájúra alakított, vhova, vmibe pontosan beleilleszthető szerkezeti elem.’

3a. (Ipar) ’(fa) alkatrészek összeillesztésére, rögzítésére való kis (fa)rúd’ ❖ [a szekreter] felűl helyezett része – Aufsatz – egészen szabadon áll az alatta lévő kis gömbökön, mellyek közűl legalább a’ négy-szögleten lévőt kettős csappal kell készíteni (1838 Hétilapok 8636001, 45) | A horog ives végére […] akasztják a megkezdett kötelet; a nyele végébe ütött csapon pedig egy forgó karika […] van alkalmazva (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045014, 435) | a csapok lyukait is feltaláltam, melyeken a szobor a talapzathoz meg volt erősitve (1885 Ormós Zsigmond 8341006, 267) | Az egyes fa alkatrészek összeillesztéséhez fából készült csapokat, valamint fémszegeket használtak (1993 BibliaiLex. CD1207).

3b. (Ép v. Ipar) ’(fából való) szerkezeti elem végének kidolgozott, kiemelkedő része, amely egy másik(, fából való) szerkezeti elem megfelelően kidolgozott mélyedésébe beleillik, es. az így összeillesztett elemek együttese’ ❖ A ládák éleiknél csapokkal összeeresztettek, fedelük faszegekkel megerősítettek (1870 A múlt magyar tudósai CD30) | Mindegyik deszkának két csapja legyen, amelyek összekötik egyiket a másikkal (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | [a nyersparketták közül] a legismertebb a hagyományos csaphornyos, mely az oldalán kialakított csapokkal csatlakozik egymáshoz (1999 Lakáskultúra CD39).

3c. (Műsz) ’〈eszköz, gép szerkezetében:〉 csuklós kötésre való fa- v. fémrudacska; csapszeg’ ❖ hídtartó csapok és csavarok (1948 Szalatnai Rezső 9636004, 398) | egy féltonnás acélöntvényt tartó csap a bontás közben kilazult, és a négy méter magas fal lezuhant (1995 Magyar Hírlap CD09).

3d. (Műsz) ’tengelynek a csapágyba illeszkedő része; tengelycsap’ ❖ [a tengely] a csapjára illesztett h) fogas kereknél s az i) korongnál fogva hozatik […] forgásba (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045008, 227) | A csapágyak ágyai és fedői közönségesen vagy harangfémből vagy veresrézből készítvék, holott a bennök forgó csapok vagy aczélból, vagy a legjobb minőségű kovácsolt vasból állanak (1861 Petzval Ottó 8368011, 739) | [Az ókori Rómában] a küszöb sohasem készült fából, két sarkában az ajtószárnyak (fores) csapokon forogtak (1902 ÓkoriLex. CD28) | Gépszerkezeteknek ágy vagy csap-ágy az állványkamra része, amelyre a forgó tengely csapja támaszkodik (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 61).

4. ’Vmely felületből kúp alakban kiálló, hosszúkás dolog.’

4a. ’kúp alakú, függő (természeti) képződmény’ ❖ [a cseppkőforma érc] nagyobb és kissebb Tsapokból áll (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 111) | Kőtej csepegés müködik benne [ti. a barlangban]: az alakult csapok fennől sajátságosan csüngenek le (1853 Kőváry László 8255002, 101) | A gyertyák mind elégtek, ráolvadva szeszélyes alakú csapokban a gyertyatartó ágaira (1945 e. Szabó Dezső 9623003, 67) | Sokszáz éven át rakódnak így egymásra a finom mészkőkarikácskák, míg kialakulnak belőlük az üvegcsőszerű cseppkőcsapok […]. A csapok végéről a barlang talajára lehulló vízcsöppek maradék mésztartalmából nőnek aztán alulról fölfelé a csonkakúp alakú álló cseppkövek, a kőgyertyák (1987 Antalffy Gyula 1004001, 76).

4b. (kissé rég) ’csepegő víz megfagyása nyomán keletkező, kúp alakú, hosszúkásan lelógó jégdarab; jégcsap’ ❖ két újnyi vastagságú tsapok fagytak gémes kúttyainkon (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 532) | ablakainkon kis tsapok fagytak (1808 Hazai Tudósítások C0190, 242) | [A templom] ódon tornyáról s ereszeiről … hosszú csapokban csüng le a jég (1899 Pekár Gyula C3461, 14) | Jégbarlang, olyan alacsony hőmérsékletü barlang, amelyben a leszívárgó víz jégtömegekké fagy és állandóan megmarad, majd hatalmas jégtömegek és csapok, majd csakis csapok alakjában (1914 RévaiNagyLex. C5706, 825) | A báró bajszának hegyén csapot ereszt a pára (1938 Kemény János¹ 9319002, 31).

4c. (Áll) ’patás állatok némelyikének homlokcsonti nyúlványa(, amelyen az üreges szarv v. az agancs elhelyezkedik); csontcsap’ ❖ [az agancstülök] egyes ága csap (1860 Vadász-műszótár C1039, 11) | A valódi szarv egyes esetekben sörték összenövése folytán keletkezett tömött kinövés, minő a szarvorrué (Rhinoceros), az üreges szarvuaké ellenben a homlokcsont csapját borító üreges, szaruállományu hüvely (1897 PallasLex. CD02) | A szarv „csapja” olykor tömör, többnyire azonban üreges (1929 Az állatok világa ford. CD46).

4d. ’〈vmely szerven, testrészen levő hosszúkás képződmény, nyúlvány megnevezéseként〉’ ❖ a’ gyuladas a’ nyelv tſapjára ’s többnyire a’ más felöl való mandulára-is elterjed (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 108) | [tyúkszem kialakulásakor] a szarusodott hámpaizs a mélybe csapot (gyökér) bocsát, mely az idegben gazdag tulajdonképeni bőrt nyomja, sőt áttörheti (1897 PallasLex. CD02) | [a hím gyíkok testén] a sorokba rendezett szervek kerek vagy hasadékszerű nyíláson át sárgás anyagot választanak el, mely párzó hímeknél gyakran hosszú csapokban jut ki (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a látás második mozzanata,] az érzékelés a retina fényérzékelő sejtjeiben, a csapokban és pálcikákban történik (1998 Természet Világa CD50).

5. (Szőlő v. Mezőg) ’〈szőlőtőkén, gyümölcsfán:〉 termésre hagyott, visszametszett vessző v. ág’ ❖ Tsapra ſzokták óltani, midön két egyenlö vaſtagságú Tsemetét egymásba-óltanak (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 191) | Eperfát szaporíthatni a. magról, b. csapról (1842 Mentor C3078, 179) | metszhette volna kecskeméti tőkéit hosszu csapokra avagy szálvesszőre (1899 Borászati Lapok 8607001, 397) | A tőkefej egyik oldalán csercsapot és azon egy 12–14 szemes szálvesszőt képeztek ki, míg a tőke ellentétes oldalán egy négyszemes csapot hagytak a következő évi szálvessző kiképzésére (1970 Soproni Szemle CD52).

Ö: csont~, fali~, fő~, gáz~, íny~, jég~, nyelv~, tengely~, tűz~, víz~.

ÖU: ág~, bél~, bor~, elosztó~, fa~, gőz~, lég~, nyak~, réz~, sör~, szódás~, vak~, vízvezeték~.

Vö. CzF. csap³, csapraeresztés, csapraütés, csapraverés; ÉrtSz. csap²; SzólKm. csap¹; TESz. csap²; ÉKsz. csap²; SzT. csap^[²^]; ÚMTsz. csap⁵, csapig