áldóját msz 0 (hat ne-vel, egysz 2. és 3. sz-ű birt szjellel)

’〈enyhe szitkozódásként:〉 a teremtésit!, a mindenit!’ ❖ Te czigány, azt az áldódat, Ne czinczogtasd a bángódat (1854 Spetykó Gáspár C3758, 57) | Huj, az áldóját, Kláriról majd elfelejtkeztem ám (1888 Balassa Ármin C0739, 84) | Az áldóját – gondoltam –, ez aztán már sok (1960 Bernáth Aurél 9052001, 402).

Vö. ÉrtSz. áldó; ÉKsz. áldó

áldóját mondatszó 0 (hat ne-vel, egysz 2. és 3. sz-ű birt szjellel)
〈enyhe szitkozódásként:〉 a teremtésit!, a mindenit!
Te czigány, azt az áldódat, Ne czinczogtasd a bángódat
(1854 Spetykó Gáspár)
Huj, az áldóját, Kláriról majd elfelejtkeztem ám
(1888 Balassa Ármin)
Az áldóját – gondoltam –, ez aztán már sok
(1960 Bernáth Aurél)
Vö. ÉrtSz. áldó; ÉKsz. áldó

Beállítások