általhág ige 2a6 (rég)

1. ts ’〈parancsot, törvényt〉 megszeg, megsért; áthág’ ❖ oktalan állatok az  nemeknek ſzaporitáſokban határokat, rendeket és tzéljokat által-nem hágják; és az értelemmel fel-ruházott teremtéſek ſokſzor által-hágják é’ dologban az  határokat; a’ mértéken kivül járnak, és a’ rend-tartáſt el-rontják (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 97) | A’ kik ezt a’ parantsolatot által-hágják, azok a’ Törvény ſzerént meg fognak bntettetni (1794 Rácz Sámuel 7278034, 292).

2. ts (ritk) ’〈határ(vonala)t〉 átlép’ ❖ Levelemnek határit által kellene hágnom, akar min [!] rövíden kívánnám mind edjiknek velejét el-adni (1780 Magyar Hírmondó C0268, 246) | Útas, aki e magánynak Sérthetetlen szent határit Általhágni nem remegtél (1830 Vörösmarty Mihály CD01) | [az új határdombokat] egyik szomszédnak is általhágni, vagy a’ maga hatalmával szélyelhányatni nem szabad (1845 Szűcs István 8457004, 40) | Aztán követte őket csüggeteg, mintha valamit még nem hágna által; de mintha később égő szárnyalással röpülné át a végtelen teret (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Rilke 9359416, 149).

2a. (ritk) ’〈vmely időhatárt, életkort〉 túlhalad’ ❖ Japoniában lakott egy öreg ember, ki 95 esztendöket által-hágott (1782 Kónyi János C2729, 35) | hála Iſtennek hatvan eſztendt által-hágtam, még Pápa ſzemre nem ſzorúltam (1797 Veszelszki Antal 7375004, 437).

3. tn (ritk) ’keresztüllép, átlép vmin’ ❖ Wesselényi az ablakon általhág körűlnéz (1830 e. Kisfaludy Károly C2680, 60).

3a. ’〈vmilyen határon, vminek a keretén〉 túllép’ ❖ Oh vajha minden házaſaknak e’ kegyelem haſználna, és állapotjoknak határán ſoha által-ne hágnának (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190033, 49) | Határa van a két nemnek: S nem csak nem kecs az érdemnek, Hanem hiba s csorbaság, Ha ki ezen általhág (1808 Kisfaludy Sándor CD01).

4. ts ’átmegy, átkel vmin’ ❖ kéſzíttik a’ lajtorjákot, hogy a’ Városnak falait által hághasſák (1791 Szekér Joákim 7314001, 89).

Vö. CzF. általhág vagy áthág; ÉrtSz.; SzT. ~, általhágat, általhágó

általhág ige 2a6 (rég)
1. tárgyas
〈parancsot, törvényt〉 megszeg, megsért; áthág
oktalan állatok az  nemeknek ſzaporitáſokban határokat, rendeket és tzéljokat által-nem hágják; és az értelemmel fel-ruházott teremtéſek ſokſzor által-hágják é’ dologban az  határokat; a’ mértéken kivül járnak, és a’ rend-tartáſt el-rontják
(1773 Kónyi János ford.Fénelon)
A’ kik ezt a’ parantsolatot által-hágják, azok a’ Törvény ſzerént meg fognak bntettetni
(1794 Rácz Sámuel)
2. tárgyas (ritk)
〈határ(vonala)t〉 átlép
Levelemnek határit által kellene hágnom, akar min [!] rövíden kívánnám mind edjiknek velejét el-adni
(1780 Magyar Hírmondó)
Útas, aki e magánynak Sérthetetlen szent határit Általhágni nem remegtél
(1830 Vörösmarty Mihály)
[az új határdombokat] egyik szomszédnak is általhágni, vagy a’ maga hatalmával szélyelhányatni nem szabad
(1845 Szűcs István)
Aztán követte őket csüggeteg, mintha valamit még nem hágna által; de mintha később égő szárnyalással röpülné át a végtelen teret
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Rilke)
2a. (ritk)
〈vmely időhatárt, életkort〉 túlhalad
Japoniában lakott egy öreg ember, ki 95 esztendöket által-hágott
(1782 Kónyi János)
hála Iſtennek hatvan eſztendt által-hágtam, még Pápa ſzemre nem ſzorúltam
(1797 Veszelszki Antal)
3. tárgyatlan (ritk)
keresztüllép, átlép vmin
Wesselényi az ablakon általhág körűlnéz
(1830 e. Kisfaludy Károly)
3a.
〈vmilyen határon, vminek a keretén〉 túllép
Oh vajha minden házaſaknak e’ kegyelem haſználna, és állapotjoknak határán ſoha által-ne hágnának
(1773 Kónyi János ford.Fénelon)
Határa van a két nemnek: S nem csak nem kecs az érdemnek, Hanem hiba s csorbaság, Ha ki ezen általhág
(1808 Kisfaludy Sándor)
4. tárgyas
átmegy, átkel vmin
kéſzíttik a’ lajtorjákot, hogy a’ Városnak falait által hághasſák
(1791 Szekér Joákim)
Vö. CzF. általhág vagy áthág; ÉrtSz.; SzT. ~, általhágat, általhágó

Beállítások