általlát ige 5a (rég)
1. tn ’tekintetével áthatol vmin; átlát’ ❖ Négy óldalai körös körl üveggel vagynak ki rakatva, hogy így mindenfell által lehessen azon látni (1794 A francia telegráfusnak leírása ford. 7415001, 11) | Ki lát az embernek mejjén és homlokán által (1804 Bessenyei György¹ C1097, 24) | egyszer éjjel öregasszonylélek jelent meg nála: kivezette őt a temetőbe, s akkor a sirhalmokon általlátott: látta az ott nyugvó holttesteket (1914 Gárdonyi Géza C1847, 136).
1a. tn általlát vmin ’tisztában van vkinek a titkolt szándékával, gondolataival, ill. a dolog mivoltával’ ❖ Az öreg szó nélkűl is Általlátott szándokán (1847 Petőfi Sándor C3500, 212).
1b. ts ’ua.’ ❖ mihelyt érkeztél é Városba, azonnal által láttam ſzándékodat (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 31) | A’ más ravaszságát által látja (1794 Magyar nyelvmester C1947, 224).
2. ts (átv is) ’teljes egészében lát; áttekint’ ❖ a’ te gondviſeléſedbe magát ártani tſak ezen okbúl bátorkodik, mivel hogy a’ térhelynek iſzonyúságát által- nem látja, melly ſzerént te az egéſz Világot hathatoſan birod (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 95) | jövendő kínnyait-is előre által-látta (1791 Szentjóbi Szabó László C3958, 213) | Nagy sokára általláttuk a nemzeti csinosodás ezen ágazotját (1821 Katona József 8226022, 73) | egy szem sem légyen, melly a’ roppant mindenséget valaha által láthassa, – egy lélek sem, melly értse (1834 Wargha István 8527002, 126).
3. ts ’a tényektől, érvektől meggyőzve igaznak ismer el vmit; belát’ ❖ hogy azok a gyermekek, kik sokáig az annyok’ tejével élnek, attól ostobák lesznek. Éppen nem láthatom által, minn fundáltatik ez a’ velekedés [= vélekedés] (1807 Domby Sámuel ford.–Ballexserd 7083001, 95) | Könnyű általlátni, hogy a sokkal szegényebbnek feje nem viselhet annyi terhet, mint a gazdagabbé (1830 Kölcsey Ferenc 8253050, 35) | Azt is általlátta, hogy, ha van reménye, Csak az elmenésből csillog az feléje (1848 Arany János C0649, 17).
3a. ’〈bűnt, hibát〉 elismer, belát’ ❖ Melly igen által-látom itten az én gyarloságomat és a te’ kegyelmedbl való ſzükölködéſemet! (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 99) | Ha belátnátok lelkem mélyibe, Általlátnátok gyarlóságtokat (1848 Petőfi Sándor C3508, 141).
3b. ’megért, felfog vmit’ ❖ általlátjátok tudom célozásomat (1795 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 588) | A szolgálónak beszédéből általláttam, hogy engemet ottan várnak (1823 Fogarasi Sámuel 7109012, 299).
Vö. CzF. általlát vagy átlát; ÉrtSz.; SzT. ~, általláthat