ár¹ fn 2A 

1. ’árunak pénzben kifejezett értéke’ ❖ a’ vékony gyapjunak, mindenkor meg-marad az ö illendö árra, és a’ Fabrikáſok [= a gyártók]-is, nagyobb árron kedveſſebben veſzik azt (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 98) | mérsékelt árért tiszta lakást ’s jó asztalt találni (1844 Tóth Lőrinc 8490017, 18) | Tetemes csökkenés várható az árakban […] Olcsó lesz a kenyér (1904 Thury Zoltán 8479015, 274) | – Potom áron – elvesztegetni? (1931 Oláh Gábor CD10) | liberalizálták az árak többségét (1991 Heti Világgazdaság ford. 2014019, 33) | A fogyasztói ár a termelői áron felül a nagy- és kiskereskedelmi árréseket tartalmazza (1998 Tények könyve CD37) • ára van vminek ’nagy értéke van vminek a piacon, jól eladható vmi’ ❖ borainknak ára lesz (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 497) | lesz tavaszra tudom ára a szénának (1841 Kovács Pál² 8251001, 74) | A mi van, az olcsó, nincsen semmi ára (1854 Arany János C0656, 79) | A földnek nincs most ára (1885 Tolnai Lajos C4202, 149) | piacra termelt, de gabonájának nem volt ára (1952 Pach Zsigmond Pál 9504001, 230).

1a. (birtokszóként -n raggal, hsz-szerűen) (rég) ’értékének megfelelő összegért’ ❖ Árrán kérem: Pretium offero (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 72) | Isten neki! árán kérik lyányomat, biz én od’adom! (1861 Fáy András¹ C1720, 116) | egy kocsi dinnyét adott el Szabadkán. Árán vették (1898 Móra István C3208, 95).

2. ’áru értékének megfelelő pénzösszeg’ ❖ Árkosi Barabás Mihály őkegyelmitől kiváltván Köntés Ferenc egy darab szántóföldet, melyet minthogy megtrágyázott és a trágyázás után csak két ugarszeren volt birodalmában, pretendálja [= követeli] a trágyázás árát (1781 A rendtartó székely falu 7154031, 163) | Ha kell, eladom még a két lovamat is, voksokat veszek az árán, de megmutatjuk, isten úgy segéljen, János királynak, hogy ez lesz a követünk (1897 Mikszáth Kálmán 8312011, 77) | ott a sok májusi cseresznye, aminek árából egy malac is kitelne (1955 Sütő András 9620005, 88).

3. (egysz 3. sz-ű birt szjellel, jelzőként is) (/nyj) ’rendsz. pénzben kifejezett ellenértéke, csereértéke vminek’ ❖ Ángliából ſok ezer ſterling font árra üſt pénz Hollandiába vitetett (1795 Németh László¹ 7246003, 89) | Fraknónn, Neustiftenn, ’s Wiezenenn a’ hol jóféle almák teremnek. Maga Fraknó, 5000 forint árra gyümltsöt is adott már el, egy eſzendbenn (1799 Magyar Hírmondó 7444179, 841) | [Hiripi] az utósó itcét már ki sem tudta fizetni … egy szennyes, rongyos zsebkendőt adott az árába (1846 Petőfi Sándor C3509, 50) | Ebben az üzletben tíz fillér ára érdekeltsége sem volt (1954 Vidor Miklós 9778002, 198).

4. ’Vmely cselekedetnek, magatartásnak az erkölcsi (ellen)értéke.’

4a. ’vmiért meghozott áldozat, erőfeszítés’ ❖ Ha ſzeretett, a’ leg-nagyobb tékozlásokat vitte véghez, és a’ bújaságnak ára soha sem lehetett eltte nagy (1789 Vitéz Imre ford.–Dusch 7155002, 203) | Ne mondjátok, hogy semmi a vers! […] mert legnagyobb kincs, melynek ára a szenvedés (1920 Babits Mihály C0695, 257) | az ily csábító bölcsességnek bizonyos lemondás az ára (1958 Gyergyai Albert 9202011, 34) • ára van vminek ’(vmilyen) áldozatot, erőfeszítést kíván vmi’ ❖ Világhirt, gazdagságot, dicsőséget […] Ennek azonban nagy ára van (1922 Csathó Kálmán 9086002, 95) | tapasztalatból tudta, hogy mindennek ára van a földön, ő eddig minden parányi örömért keményen megfizetett (1972 Kertész Ákos 9327001, 75) | a szabadságnak ára van (1992 Bossányi Katalin 2027034, 35).

4b. (-n raggal, hsz-szerűen, rendsz. ált, ill. kérdő nm-i jelzővel) ’(vmilyen) erőfeszítést téve, áldozatot hozva, kockázatot, ill. vmi rosszat vállalva’ ❖ Azt az örömet ugyan nem szeretném ily drága áron megvásárlani (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 143) | Bátyám […], mi áron nyerhetem meg bocsánatát? Mindenre kész vagyok, mindenre… (1845 Petőfi Sándor C3503, 9) | pénzt akar szerezni bármi áron (1913 Babits Mihály C0694, 165) | Ő a gőzfürdőben semmi áron sem akart levetkőzni (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 145) | [Mátyás] birodalmi álmokat szőtt, s igen nagy áron fölösleges területi hódításokkal terhelte meg hazáját (1983 Cs. Szabó László 9093002, 165).

4c. ’vminek súlyos v. kellemetlen következménye, büntetése’ ❖ halál legyen ára csalának [= cselének] (1790–1796 Dayka Gábor ford.–Vergilius 7075008, 96) | Meglehet, hogy az [ti. a cár] megkegyelmez neki, de ennek az lesz az ára, hogy az ő befolyása megsemmisül (1879 Jókai Mór C2305, 147) | a baklövésért súlyos árat fizetett (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 589) • megadja az árát ’megfizet, megbűnhődik vmiért’ ❖ Nemes János úr ifjúkorában ért nagy előmenetelt […]. De ugyan megadá az árát, mert majd többet szállott alá, mint amennyire felhágott volt (1779 Rettegi György 7282005, 407) | Egyszer életében vállalt magára Maszlaczky úr emberbaráti szerepet, annak is […] megadta az árát (1854 Jókai Mór C2244, 181) | rosz tanács ez, melynek első sorban te fogod megadni az árát (1891 Cziklay Lajos 8075004, 86) | bölcsesség s tapasztalat El nem múló javunk, melyért Bőven fizettünk drága bért. Én is, ha mindezt jól tudom: Megadtam árát egykoron (1980 Mészöly Dezső ford.–Jean de Meung 9437017, 185).

4d. ’vmiért kapott jutalom, fizetség, megbecsülés’ ❖ borostyán lehet fáradságunk ára (1789 Batsányi János 7023013, 24) | mi volt munkája és küzdelmi ára? (1859 Szász Károly² 8426023, 278) | Kék csönd, te légy már harcaimnak ára, Hol a galamb és az öröm lebeg (1918 Juhász Gyula¹ C2454, 141).

5. (ritk) ’vminek, vkinek az értéke, fontossága’ ❖ Betsüld meg lelkedet, mellyel Teremtö Ura ugy meg nemeſitet, hogy a’ forgó Ég alatt nintsen oly látſzatos teremtmény, ſe kints, mely árát fel érje (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley 7097001, 4) | bajtárs! Mért nem jösz csatára? Illy legénynek, mint te, ott van ám nagy ára (1846 Arany János 8014001, 103) • nincsen ára vminek (rég, átv is) ’felbecsülhetetlen értékű, megfizethetetlen’ ❖ Méltóság az asszony, mikor gyermekeket Szül véredben s nevel derék embereket. Bötsüllyed, mert nintsen ára érdemének (1797–1801 Bessenyei György¹ 7044016, 322) | A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele értékben fölérne (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

Ö: alap~, átlag~, becs~, darab~, egység~, fel~, hely~, irány~, reklám~, uzsora~, vétel~.

ÖE: ~becslő, ~drágulás, ~ingadozás, ~jelentés, ~mérséklés, ~szökkenés, ~táblázat.

Sz: árú.

Vö. CzF. ár³; ÉrtSz. ár¹; SzólKm. ár¹; ÉKsz. ár¹; SzT. ár¹; ÚMTsz. ár¹

ár² fn 2A4 

1. ’áramló, hullámzó víztömeg, ill. ennek sodrása’ ❖ Nem mindég azon egy ſzín [= szintű] a’ tenger is, ím’ lásd, Most melyly mélyen apad, most magas árja dagad (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 14) | eggy patak’ csendes árja, Melly öntözi kertünket (1815 Kis János¹ 8240013, 19) | Vészét kitárja Sós tenger árja (1868 Győry Vilmos ford.–Tegnér C1974, 109) | Egyszer a nap süt, majd meg az őszi eső ver, s úszik a sok pici csónak ezer evezővel. Megindul az árban a khároni csónak (1966 Simon István 9601006, 25).

1a. ’folyóvíz (meg)áradása, vízszintjének (meg)emelkedése, ill. a medréből kilépő folyó szétáradó vize’ ❖ az álom, ’S étel félbe ſzakatt gyakran? vagy el hordta vizek Árja (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | A’ Nilus árja idején csónakokon, máskor pedig ſzáraz lábbal lehet azon által járni (1803 Decsy Sámuel 7078020, 29) | [a falon] perczről perczre magasabb vízállást mutatott a növekedő ár (1854 Jókai Mór C2244, 179) | Patak! tudod-e: nemsokára itt lesz a tavaszi ár (1925 Babits Mihály C0695, 328) | Jött egy korai olvadás, egyszer csak megindult az ár s elvitte és összetörte a malmot (1939 Móricz Zsigmond C5087, 119).

1b. ’a tengerszint emelkedése az árapály során; dagály’ ❖ tengeri ár és apály (1841 Széchenyi István CD1501) | árban és apályon – Szirt a habok közt – hűséged megálljon! (1860 Arany János 8014103, 298) | [delta] olyan folyóvizek torkolatánál képződik, melyek […] oly tengeröbölbe ömlenek, ahol az ár és apály közötti különbség csekély (1893 PallasLex. CD02) | Az ár és apály közötti szintkülönbség ebben az öbölben egy kisebbfajta torony magasságát is meghaladja (1974 Rákos Sándor 9550036, 46).

1c. (irod) ’〈a vér〉 áramlása, keringése’ ❖ ne járja Sziveink a vér zavarékos árja (1784 Ákáb István C0575, 29) | A vérem titokzatos árja Hajtotta bennem muzsikára A vágyakat (1928 Tóth Árpád C4230, 169).

2. ’Kifogyhatatlannak látszó sokasága, bősége vminek.’

2a. (irod) ’könnyek patakzása, ömlése’ ❖ Knyveinek árja az halotra tsorgott (1775 Kónyi János ford.–Gessner C2732, 140) | Bágyadtságom ha bézárja Néha fáradt szememet, Kinyitja könnyeim’ árja, ’S mossa halvány képemet (1797–1799 Berzsenyi Dániel 8054006, 14) | Suttogsz, könnyed árja foly, És a szived zakatol (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Shelley 9359438, 47) | a könnyek árja s a felcsukló zokogás (1964 Gárdos Mariska 9174001, 52).

2b. ’hang, levegő, fény stb. bőséges áradása, terjedése’ ❖ önté nyögésének árját (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 53) | bűbájjal önti Fénye árját a’ világra (1846 Pájer Antal 8344003, 12) | A hangszerekbül édes hangok árja Özönlött (1865 Greguss Gyula ford.–Camões 8164005, 281) | az édes levegő árjában (1928 Tóth Árpád C4230, 143).

2c. ’beszéd, szó, panasz stb. áradata, szűnni nem akaró özöne’ ❖ átkok árjával fizeti (1815 Kis János¹ 8240018, 99) | Vagy tán tőled ered sajnos panaszoknak ez árja? (1817 Vörösmarty Mihály 8524005, 44) | az édes vallomások árja (1867–1897 Endrődi Sándor 8125002, 224) | Félbeszakítottam beszéde árját (1962 Rónay György ford.–Goethe 9573056, 195).

2d. ’vminek, pl. cselekedetnek, eseménynek, gondolatnak nem szűnő, szakadatlan sora’ ❖ Gonoszságnak árja (1779 e. Faludi Ferenc C1664, 153) | a bajok árja (1796 k. Fazekas Mihály 8138045, 62) | az új eszmék árja (1843 Kemény Zsigmond 8235001, 21) | Körülöttünk már tíz holdtölte óta a csodáknak … árja zuhog (1919 Krúdy Gyula C2843, 138).

3. ’emberek, embercsoportok mozgó tömege, áradata’ ❖ büszkén végigpillanta gyülöngő Bajnokain, s tenger bolgár, s görög ezredek árján (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 124) | Aztán a góthok barbár árja öntötte el e boldog földet (1898 Pekár Gyula C3459, 78) | Itt Párisban is jön nyáron így, parkok zöldje között az elandalodott emberek árja (1933 Radnóti Miklós 9543051, 43).

4. ’érzelem, indulat eláradása, elhatalmasodása’ ❖ a’ setétes bokrokban magamat búmnak árjaiban usztatom (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 171) | [Zrínyi] csatákban tölté életét, hol a lelkesedés legtöbbet határoz. Ilyenkor átengedé magát honszerelmi érzete árjainak (1847 Vasvári Pál C4683, 73) | a népdüh felkorbácsolt vad árja (1880 Jakab Elek C2189, 57) | az apáról fia felé sodró szeretet árja (1961 e. Hatvany Lajos 9229001, 210).

5. ’események, folyamatok magával ragadó, sodró ereje’ ❖ Ludányi is a’ nagy-világ’ árjába vetette magát (1808 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel C2550, 194) | a világnak vannak nézetei, […] melyekhez a pályáját megalapítni akaró ifjunak okvetlen alkalmazkodnia kell, ha az ár ellen úszni nem akar (1867 Rádl Ödön 8382001, 4) | Azokban a napokban ritka erkölcsi bátorság kellett volna ahhoz, hogy valaki az ár ellen úszni merészeljen (1884 Kvassay Ede C2870, 238) | a forradalom árjába (1900 Gyulai Pál 8173039, 399) | A közöny és elmaradottság árjában a múlt század végén Bourneville az egyetlen vigasztaló jelenség: ez az apostoli türelmű elmegyógyász (1957 Benedek István 9041008, 227) • (az) ár ellen úszik ’szembefordul, szembeszáll vmivel, kül. a közvéleménnyel’ ❖ Mindenkinek kellemetlen vagyok – érzem ezt. Ár ellen úszom (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502) • sodródik az árral ’vmilyen hatást tehetetlenül elszenved, elvisel’ ❖ De csak úgy sodródott az árral (1909 Móricz Zsigmond 9462034, 19) | Magyarország tehetetlenül sodródik az árral és a németek szövetségeseként a vesztesek oldalán találja magát (1999 Természet Világa CD50) • úszik az árral ’a többség hatásának engedve, es. megalkuvó módon cselekszik’ ❖ ne úszszanak az árral (1878 Mikszáth Kálmán C3119, 156) | az árral úsztam és semmit a világon nem tettem, mint mulattam (1905 Magyar Nyelv C0357, 89) | A Clerambault hőse nem mint egyéniség kezdi: úszik az árral (1955 Benedek Marcell 9042006, 185) | puhán utánaengedni a tömegnyomásnak, úszni az árral (1996 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’vminek, pl. életnek, felejtésnek a megállíthatatlan folyamata, ellenállhatatlan sodra’ ❖ S ha elesnek a felejtés árja Foly sírjukon s neveiken végig (1848 Petőfi Sándor 8366427, 193) | Előre csak önhitten az útadon, Hidd, hogy te mégy, ha a sors árja von (1863 Madách Imre 8284006, 543) | Engem a tömegbe Vitt az élet árja (1899 Ady Endre C0537, 399) | nálam erősebb lét árja ragad, visz, emel (1946–1956 Keresztury Dezső 9326035, 21).

5b. ’〈az idő〉 folyása, múlása’ ❖ az annyi idő árjában elmaradozott gyöngyei felkerestetését … reménylhetnéd (1825 Nátly József C3311, 7) | az idők kegyetlen árja (1924 Bókay János CD10) | az idő rohanó árja nekünk is meghozta a napot, hol ügyeink felett komolyan gondolkozhatunk (1948 Mérei Gyula C3082, 194).

J: áradás, áradat.

Ö: fény~, illat~, jég~, könny~, szökő~, tenger~, víz~, zöld~.

Fr: föld, szem.

ÖE: ~dagály, ~horgony, ~özön.

Vö. CzF. ár²; ÉrtSz. ár²; SzólKm. ár²; TESz. ár²; ÉKsz. ár²; SzT. ár²; ÚMTsz. ár²

ár³ fn 4A12 

’(bőr lyukasztására való) hegyes végű nyeles szerszám’ ❖ tr [=] ár (1784 Kisded szótár C0815, 89) | [A tarisznya] oldalait és a fenekét széles árral körös-körül liggatták s a lyukakon kötésnek kétágú szíjjat húztak keresztül (1911 Malonyay Dezső CD07) | bábosok vagyunk, kötelet verünk, kötjük a kaskát, bárddal szólunk a fának, árral cipőnek, lókantárnak, foltot a lukas kannára kezeink zengőn kalapálnak (1956 Nagy László² 9473055, 96) | az élezett vagy a hegyezett csonttal, árral préselt vonalas, ill. pontozással alakított minta (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF. ár⁴; ÉrtSz. ár³; SzólKm. ár³; TESz. ár³; ÉKsz. ár³; ÚMTsz. ár³

ár⁴ fn 2A4 

’〈területmértékként:〉 száz négyzetméternek megfelelő területmérték’ ❖ 1 ár […] oly négyszög, melynek minden oldala 10 m (1893 PallasLex. CD02) | a királyi öl kétféle – törvényes és szokásos – méretét véve alapul, a hold nagysága 30.625 és 89.655 ár […] közt ingadozhat (1928 Hóman Bálint CD42) | 1 magyar hold = 1200 négyszögöl = 43,160 ár (1991 Magyar néprajz CD47).

a. (jelzőként) ’ennek megfelelő nagyságú’ ❖ Nyugat-Indiában 25 ár földbe 1600–2000 ananászt ültetnek (1893 PallasLex. CD02) | Kollektivizálás után, 1962-ben 30 ár földet lehetett a bennvalóból (a településen belül található házhely, udvar, kert) megtartani (2000 Magyar néprajz CD47).

Vö. ÉrtSz. ár⁴; TESz. ár⁴; ÉKsz. ár⁴; ÚMTsz. ár⁴

ár- (előtagként)

’árunak pénzben kifejezett értéke’ ❖ ‖ áralakulás fn (sajtó) | az áralakulás a valuta-ingadozások szempontjából (1891 Akadémiai Értesítő C0012, 45) | A községi, illetve a városi tanácsok […] felhatalmazást kaptak az áralakulás ellenőrzésére, s ha szükséges, az árak maximálására (1958 Népszabadság márc. 6. C1499, 6) | A januári áralakulás alapján az éves áralakulásra vonatkozóan természetesen még nem lehet teljes bizonyossággal következtetéseket levonni (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ árcsökkenés fn | Devalvatio: … árcsökkenés (1835 Kunoss Endre C2852, 26) | A számtalan kis nyomda letörte ugyan a monopóliumokat, jelentős árcsökkenés azonban mégsem következett be (1991 Végh Ferenc 2037010, 1484) ‖ áremelés fn | azzal köttessék meg a szerződés, kinek levelében … legnagyobb határozott vételár ígértetik; a fölbontás után újabb ígéretnek, vagy áremelésnek hely nem adatván (1863 Deák Ferenc C1367, 309) | Az áremelés következtében […] a villamos művek 22,4 milliárddal növelné bevételeit (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ áremelkedés fn | Napi renden van a panasz a termesztmények, s az élet feltartására szükséges szerek áremelkedése ellen fővárosunkban (1845 Pesti Divatlap C5837, 1028) | Az áremelkedések hatására tehát az emberek többet költenek fogyasztási cikkekre (1985 Szurkos Mária 1151001, 6) ‖ áresés fn (Ker) | emelkedő külföldi árakkal ágiónk csökken és megfordítva áreséssel emelkedik (1899 Akadémiai Értesítő C0013, 583) | vissza akarták fogni a [kőolaj]termelést, hogy a hideg idő elmúltával megakadályozzák a várható áresést (1991 Heti Világgazdaság 2014004, 15) ‖ árfelhajtás fn (Ker) | a bécsi mészáros-ipartársulat elnöke, számos bécsi sertésbizományos ellen a nagy áremelkedés alkalmával árfelhajtás miatt följelentést tett (1915 Budapesti Hírlap okt. 16. C4703, 13) | Az indokolatlan árfelhajtás megakadályozása érdekében […] több búzára kiviteli engedélyt nem adtak ki (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ árleszállítás fn | Az árleszállitás, meg a társaskocsi hiánya … ujjmutatókul szolgálhattak volna (1860 Ormós Zsigmond C3364, 130) | A kormány a fegyverszünet aláírása után azonnal árleszállítást hajtott végre és az állami áruházakban is, a szabadpiacon is erősen lementek a közszükségleti cikkek árai (1953 Szabad Nép aug. 8. C0400, 3) | Lett ugye a földosztás, később csináltak árleszállításokat (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 314).