átkísér ts ige 1b

1. (átv is)(vhonnan) vhova, vmely közeli helyre kísér (vmin keresztül) vkit’ ❖ tsupán hozzád ragaszkodó Hivségem még az örökké valóság ama tündér Egébe is át kíséri szerelmedet (1825 Bors Sámuel C1161, 10) | tetteink átkísérnek bennünket a siron (1855 Jókai Mór C2258, 96) | [Isten] a pusztán átkisérte Nemzetét az üdv helyére (1883 Kálmán Károly ford. C2478, 292) | az utolsó hang, amely átkisérte őket erről a világról a másikra, a csendőrök sortüzének dörrenése volt (1894 Thury Zoltán 8479001, 19) | átkíséri az öreg nénit az utcán (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈letartóztatott v. őrizetben levő személyt, foglyot〉 hatósági kísérettel átvezet vhol v. vhova’ ❖ a főbiró Knezevitset … megkötöztette, és Mohátsra, … átkisértette (1848 Március Tizenötödike C3027, 692) | akit a sóhajok hídján átkísértek, az leszámolt az élettel (1876 Jókai Mór CD18) | [Az államfogházban] két, a fegyházból átkisért fegyenc gondoskodott a rendről (1927 Weltner Jakab 9787006, 127) | Sz. Jánost átkísérték a VIII. kerületi kapitányságra, ahol garázdaság miatt folytatnak ellene eljárást (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. átkísér vmin (irod) ’végigkísér vhol, ill. vminek a tartama alatt végig elkísér vkit’ ❖ Jer szomorú Múzsám kísérj-át éneki hanggal E’ siralom vőlgyénn (1813 Édes Gergely C2563, 330) | Adj, sors, egy kedves nőt nekem! Ki jó- s roszban osztozva, híven Kisérjen át az életen! (1847 Tompa Mihály 8484023, 63) | Nőm Gyulán maradt el tőlem, odáig minden nyomorúságon átkisért (1886 Jókai Mór C2334, 55) | e gyermekkori hőskép átkísérte őt [ti. Swinburne-t] az életen, mint Aranyt a Toldié (1909 Babits Mihály CD10).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

átkísér tárgyas ige 1b
1. (átv is)
(vhonnan) vhova, vmely közeli helyre kísér (vmin keresztül) vkit
tsupán hozzád ragaszkodó Hivségem még az örökké valóság ama tündér Egébe is át kíséri szerelmedet
(1825 Bors Sámuel)
tetteink átkísérnek bennünket a siron
(1855 Jókai Mór)
[Isten] a pusztán átkisérte Nemzetét az üdv helyére
(1883 Kálmán Károly ford.)
az utolsó hang, amely átkisérte őket erről a világról a másikra, a csendőrök sortüzének dörrenése volt
(1894 Thury Zoltán)
átkíséri az öreg nénit az utcán
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
〈letartóztatott v. őrizetben levő személyt, foglyot〉 hatósági kísérettel átvezet vhol v. vhova
a főbiró Knezevitset … megkötöztette, és Mohátsra, … átkisértette
(1848 Március Tizenötödike)
akit a sóhajok hídján átkísértek, az leszámolt az élettel
(1876 Jókai Mór)
[Az államfogházban] két, a fegyházból átkisért fegyenc gondoskodott a rendről
(1927 Weltner Jakab)
Sz. Jánost átkísérték a VIII. kerületi kapitányságra, ahol garázdaság miatt folytatnak ellene eljárást
(1997 Magyar Hírlap)
2. átkísér vmin (irod)
végigkísér vhol, ill. vminek a tartama alatt végig elkísér vkit
Jer szomorú Múzsám kísérj-át éneki hanggal E’ siralom vőlgyénn
(1813 Édes Gergely)
Adj, sors, egy kedves nőt nekem! Ki jó- s roszban osztozva, híven Kisérjen át az életen!
(1847 Tompa Mihály)
Nőm Gyulán maradt el tőlem, odáig minden nyomorúságon átkisért
(1886 Jókai Mór)
e gyermekkori hőskép átkísérte őt [ti. Swinburne-t] az életen, mint Aranyt a Toldié
(1909 Babits Mihály)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások