átragad ige 2a1

1. tn (ritk) ’〈ragacsos v. kenődő anyag〉 vmely más helyre ragad, tapad’ ❖ a rondaság öltönyükről lelkükre is átragad (1864 Halmágyi Sándor C2006, 38) | Megtörülte szív alakú kis arcát, s a cseresznyézéstől kék tenyérről oda is átragadt egy kis kékség (1964 Vészi Endre 9776028, 62).

2. tn ’〈betegség〉 érintkezés útján átterjed, átjut vkire, vmire’ ❖ A vén szerb Moldvából hozta azt [ti. a kolerát] magával s szép leányaira hagyta átragadni (1848 Jókai Mór CD18) | Előfordult-e, hogy a ló- vagy a juhrühösség szarvasmarhára vagy viszont átragadt volna? (1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek 1051008, 350) | A közhiedelem szerint a bőrbetegségek vagy átragadnak emberről emberre, vagy a piszok okozza őket (1986 Az emberi test 1114003, 982).

3. tn ’〈lelkiállapot, gondolkodásmód, viselkedés stb.〉 más emberre, állatra v. közösségre átterjed’ ❖ Az illy természeti szíves érzések ált’ragadók (1808 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel C2550, 181) | Az asszonykára mindjárt átragadt az ura jókedve (1899 Bársony István C0834, 112) | ha valamely társaságban valaki elásítja magát, akkor az ásítás rendszerint a többi jelenlevőre is átragad (1902 ÓkoriLex. CD28) | félő volt, hogy a rossz példa rájuk is átragad (1953 Tersánszky Józsi Jenő 9706014, 12) | Az ijedség átragad a lovakra is (1981 Grendel Lajos 1060001, 34).

4. tn (rég) ’〈név〉 átszáll, átöröklődik vkire’ ❖ A Szaraszvata név egyik előkelő brahmán törzsre is átragad, sőt a szánszkrit nyelv egyik módosulata is viseli e nevet (1881 Szász Károly² 8426058, 55) | [Az új festészetet] egy képszerkesztési elvről kubizmusnak hívják, s ez a név a költészetre is átragad (1940 Cs. Szabó László CD10).

5. ts (átv is) ’hirtelen v. erővel egyik helyről a másikra visz, sodor’ ❖ a’ képzeldést a’ gyönyörség’ országába ált ragadó báj (1810 Vályi Nagy Ferenc ford.–Bión C4344, 4) | Rozália kósza lelke [férjét] átragadta magával a túlsó világra (1919 Cholnoky László CD10) | A tündér képzelet te vagy magad. Zengő ichor-szárnya röpít, ragad Át tengereken, hegyeken a csillagokig (1929 Oláh Gábor 9487004, 20).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

átragad ige 2a1
1. tárgyatlan (ritk)
〈ragacsos v. kenődő anyag〉 vmely más helyre ragad, tapad
a rondaság öltönyükről lelkükre is átragad
(1864 Halmágyi Sándor)
Megtörülte szív alakú kis arcát, s a cseresznyézéstől kék tenyérről oda is átragadt egy kis kékség
(1964 Vészi Endre)
2. tárgyatlan
〈betegség〉 érintkezés útján átterjed, átjut vkire, vmire
A vén szerb Moldvából hozta azt [ti. a kolerát] magával s szép leányaira hagyta átragadni
(1848 Jókai Mór)
Előfordult-e, hogy a ló- vagy a juhrühösség szarvasmarhára vagy viszont átragadt volna?
(1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek)
A közhiedelem szerint a bőrbetegségek vagy átragadnak emberről emberre, vagy a piszok okozza őket
(1986 Az emberi test)
3. tárgyatlan
〈lelkiállapot, gondolkodásmód, viselkedés stb.〉 más emberre, állatra v. közösségre átterjed
Az illy természeti szíves érzések ált’ragadók
(1808 Kazinczy Ferenc ford.Marmontel)
Az asszonykára mindjárt átragadt az ura jókedve
(1899 Bársony István)
ha valamely társaságban valaki elásítja magát, akkor az ásítás rendszerint a többi jelenlevőre is átragad
(1902 ÓkoriLex.)
félő volt, hogy a rossz példa rájuk is átragad
(1953 Tersánszky Józsi Jenő)
Az ijedség átragad a lovakra is
(1981 Grendel Lajos)
4. tárgyatlan (rég)
〈név〉 átszáll, átöröklődik vkire
A Szaraszvata név egyik előkelő brahmán törzsre is átragad, sőt a szánszkrit nyelv egyik módosulata is viseli e nevet
(1881 Szász Károly²)
[Az új festészetet] egy képszerkesztési elvről kubizmusnak hívják, s ez a név a költészetre is átragad
(1940 Cs. Szabó László)
5. tárgyas (átv is)
hirtelen v. erővel egyik helyről a másikra visz, sodor
a’ képzeldést a’ gyönyörség’ országába ált ragadó báj
(1810 Vályi Nagy Ferenc ford.Bión)
Rozália kósza lelke [férjét] átragadta magával a túlsó világra
(1919 Cholnoky László)
A tündér képzelet te vagy magad. Zengő ichor-szárnya röpít, ragad Át tengereken, hegyeken a csillagokig
(1929 Oláh Gábor)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások