átviláglik tn ige 16a1 (vál)
1. (átv is) ’〈fény v. világos színű tárgy〉 vmely anyagon, közegen áthatol(va látszik)’ ❖ Ez a tekintet átvilágolt volna sírodon, atyám! (1842 Toldy Ferenc ford.–Schiller C5776, 68) | [kezét selyemkesztyű fedi,] hogy átvilágoljon rajta pecsétgyűrűinek sokasága (1856 Kempelen Riza C1985, 291) | Albinók szivárvány-hártyájából hiányzik a fösték, azért kivált focalis világításban átviláglik rajta a szemfenék vörös fénye (1890 Csapodi István 8080001, 7) | a beállott Duna jege kékesen világol át a szürkeségen (1931 Sárközi György 9587010, 67) | szőke hajukon átvilágol a napfény (1980 Sebeők János 1139001, 71).
1a. ’〈világos színű tárgy〉 sötétebb dolgok alól, közül kivillan’ ❖ Ősz szakálla, mint a’ tél Zöld tavaszba szőve, Átvilágol merre kél A’ kies mezőbe (1845 Vörösmarty Mihály 8524339, 119) | [a nyest szürkésbarna bundájának] fedő szőrei közül átviláglik az egyszínű, fehér gyapjas gyapjú szőr (1929 Az állatok világa ford. CD46).
1b. (vál) ’〈tulajdonság, jelenség〉 vminek a felszíne alatt érzékelhető, megmutatkozik’ ❖ a témánál komolyabban vesszük a témán átvilágló tehetséget, elmealkatot (1926 Németh László² 9485028, 66) | átviláglik minden szennyen keresztül tiszta emberiessége (1927 Fenyő Miksa CD10) | A kígyómisztériumokon minduntalan átviláglik a szexuális mozzanat (1972 Várkonyi Nándor 9758004, 507).
2. ’〈érzelem, gondolat stb. vkinek viselkedésén, megnyilatkozásán〉 feltűnő módon megmutatkozik’ ❖ Schiller Don Carlosában ezen a nagyszerű Posa minden lépésén átvilágló elvet (1838 Kossuth Lajos CD32) | minden szaván, minden tettén átvilágola [a szerelmi láng] (1846 Kovács Pál² 8251005, 44) | így világlik át e sorokon keresztül Teréz heroikus lelke (1935 Magyar Női Szemle 2134001, 8) | az érzelmi kötöttség visszatérően átviláglik […] írásaiban (1988 Kulcsár Kálmán CD30).
3. átviláglik vkin (ritk) ’〈gondolat〉 átvillan vkin’ ❖ Most világlott át eszén, hogy hiszen e nő, mielőtt Kárpáthy neje lett volna, egy szegény ifjú kézművessel volt eljegyezve (1853 Jókai Mór CD18) | ha ilyenkor átviláglik az emberen, hogy tette Isten nagyobb dicsőségére szolgál, úgy tétovázás nélkül cselekedjék (1936 Hajnal István CD42).
Vö. CzF. általviláglik vagy átviláglik