ékítmény fn 4B

1. (vál) ’díszítés céljából haszn. elem, motívum v. kellék, ill. vmely épület v. tárgy, dolog ilyen szerepű rész(let)e(inek az összessége)’ ❖ Ékitmény v. ékesitmény; die Verzierung (1834 Szófüzér C2854, 19) | Az iparművészet a használati tárgyat hozzáillő szép formákkal, ékítményekkel és szinekkel nemesíti (1895 PallasLex. CD02) | A német renaissance legkedveltebb ékítménye a csiga (1897 PallasLex. CD02) | a keskeny pártán egysoros volt az ékítmény, a széles pedig öt-hat sorossal is el volt látva (1900 Nagy Géza CD20) | a templom belső szakrális ékítményeit (ikonok) (1999 Új Könyvek CD29).

1a. ’irodalmi művet változatosabbá, tetszetősebbé tevő, ilyen célból alkalmazott (stilisztikai) eszköz, motívum’ ❖ Távol van tőle [ti. a népköltészettől] minden mesterséges ékítmény, hosszan kivitt hasonlat (1862 Gyulai Pál C1989, 103) | csak az igazán nagy gondolkodók tudják ily egyszerűen kifejezni magukat s csak kivételes művészek képesek rá, hogy elvessék maguktól a cifrázatot, a felesleges ékítményt, anélkül azonban, hogy magáról a szépségről le kellene mondaniok (1941–1946 Sőtér István 9613006, 101) | [Pálóczi Horváth Ádámnak] vannak szerelmi énekei és helyzetdalai, a kor divatja szerint rokokó ékítményekkel, keresett, érzelmes nyelven (1965 Mezei Márta CD53).

1b. ’〈zenében:〉 ékesítés, ill. 〈táncban:〉 rögtönzésszerű díszítőelem, cifrázat’ ❖ a magyar tánc ékítményei (cifrázásai) (1925 MűvészetiLex. C6812, 552) | A második ária még több ékítményt tartalmaz a tenorszólamban, mint az első (1964 Műsorfüzet jan. 21. C0379, 14) | [az 1840-es évektől a magyar operajátszásban törekszenek] a technikát megcsillogtató egyéni ékítmények vagy betétáriák beillesztésére, ami európai nagyoperai sajátosság (1981 Kerényi Ferenc 1077003, 473).

2. (rég, ritk) ’vmely stílusra, műfajra, népre stb. jellemző művészi díszítőmotívumok összessége’ ❖ A bizanci ékítmény meghonosodott nyugati Európában és egy ideig megtartotta uralmát (1893 PallasLex. CD02) | a német renaissance-ékítményt jellemző hajlított és tekercses formák (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A perzsa ékítmény is az assirból származik. Fő elemei a rozetta és a palmetta (1922 RévaiNagyLex. C5711, 361).

J: díszítmény.

Sz: ékítményes, ékítményi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ékes; ÉKsz.

ékítmény ❖ főnév ◦ 4B ◦
permalink
1. (vál)
díszítés céljából haszn. elem, motívum v. kellék, ill. vmely épület v. tárgy, dolog ilyen szerepű rész(let)e(inek az összessége)
Ékitmény v.vagy ékesitmény; die Verzierung
(1834 Szófüzér)
Az iparművészet a használati tárgyat hozzáillő szép formákkal, ékítményekkel és szinekkel nemesíti
(1895 PallasLex.)
A német renaissance legkedveltebb ékítménye a csiga
(1897 PallasLex.)
a keskeny pártán egysoros volt az ékítmény, a széles pedig öt-hat sorossal is el volt látva
(1900 Nagy Géza)
a templom belső szakrális ékítményeit (ikonok)
(1999 Új Könyvek)
1a.
irodalmi művet változatosabbá, tetszetősebbé tevő, ilyen célból alkalmazott (stilisztikai) eszköz, motívum
Távol van tőle [ti. a népköltészettől] minden mesterséges ékítmény, hosszan kivitt hasonlat
(1862 Gyulai Pál)
csak az igazán nagy gondolkodók tudják ily egyszerűen kifejezni magukat s csak kivételes művészek képesek rá, hogy elvessék maguktól a cifrázatot, a felesleges ékítményt, anélkül azonban, hogy magáról a szépségről le kellene mondaniok
(1941–1946 Sőtér István)
[Pálóczi Horváth Ádámnak] vannak szerelmi énekei és helyzetdalai, a kor divatja szerint rokokó ékítményekkel, keresett, érzelmes nyelven
(1965 Mezei Márta)
1b.
〈zenében:〉 ékesítés, ill. 〈táncban:〉 rögtönzésszerű díszítőelem, cifrázat
a magyar tánc ékítményei (cifrázásai)
(1925 MűvészetiLex.)
A második ária még több ékítményt tartalmaz a tenorszólamban, mint az első
(1964 Műsorfüzet jan. 21.)
[az 1840-es évektől a magyar operajátszásban törekszenek] a technikát megcsillogtató egyéni ékítmények vagy betétáriák beillesztésére, ami európai nagyoperai sajátosság
(1981 Kerényi Ferenc)
2. (rég, ritk)
vmely stílusra, műfajra, népre stb. jellemző művészi díszítőmotívumok összessége
A bizanci ékítmény meghonosodott nyugati Európában és egy ideig megtartotta uralmát
(1893 PallasLex.)
a német renaissance-ékítményt jellemző hajlított és tekercses formák
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A perzsa ékítmény is az assirból származik. Fő elemei a rozetta és a palmetta
(1922 RévaiNagyLex.)
J: díszítmény
Sz: ékítményes, ékítményi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ékes; ÉKsz.
ÚESz: ↪ékes (ékítmény)

Beállítások