él¹ ige 1b4  éll (rég) , íl (nyj)

1. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈élőlény (vmely szerveződési-működési egysége)〉 életműködést kifejtve biológiai értelemben életben van v. marad, ill. 〈élőlény(ek vmely csoportja)〉 időben és térben élőként létezik’ ❖ Ha élek (úgy monda) nem léſzen roſzſzabbúl dolga mint e’dig (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 182) | [A leány] elmondta, hogy atyja szabó, még az anyja is él (1846 Petőfi Sándor C3509, 46) | Némelykor az ilyen [ti. varas] levél korán elhal, máskor élve marad a rendes lombhullásig (1897 PallasLex. CD02) | szegény fiu, csak harminc évet élt (1913 Juhász Gyula¹ 9284334, 63) | A Prospalax a Pliocén korszakban élt, s valószínűen már a Diluvium elején kihalt nemzetség (1929 Az állatok világa ford. CD46) | mint a 78 éves Gandhi, én is elhittem volna, hogy ha akarom, 125 évig tudom életni magam (1962 Németh László² 9485056, 526) | Az egészséges sejtek általában 72 óráig élnek (2000 Figyelő CD2601).

1a. ’〈élőlények társulása〉 egyedei többségében életjelenségeket mutat, életben van’ ❖ Ez erdők nem élnek már: lomb nincs rajtuk, de nincsenek se megkövülve, se elrothadva, se szénné válva; csak meg vannak halva (1872–1874 Jókai Mór CD18) | ha „megcsonkítva” is, de az erdő él (1998 Természet Világa CD50).

1b. ’〈bizonyos (vallásos) meggyőződés szerint: az ember (lelke)〉 a halál után vmilyen létformában (megmaradva) létezik’ ❖ Oh én Iſtenem! mikor mégyek-bé a’ mennyei Jérusálembe, […] a’ hol élek mind örökké te veled (1786 Szigeti György ford.–Pictet 7329001, 112) | Béla’ fiát Lászlót a’ váradi sírterem őrzi, Lelke magas mennynek fénypalotáiban él (1833 Vörösmarty Mihály 8524237, 120) | ahol a megholt lelkének a fönmaradása is az iránta tanusított tisztelet állandóságához van a hit szerint kötve, ott rendesen azzal a feltevéssel jár e felfogás többé-kevésbé szoros kapcsolatban, hogy a lélek is csak addig él a másvilágon, amig földi maradványai ezen a világon teljesen meg nem semmisülnek, illetőleg a felismerhetetlenségig el nem változtatják az alakjukat. (Bebalzsamozás, mumifikálás stb.) (1895 PallasLex. CD02) | Akik meghaltak, azok is élnek Istennél (2000 Csiha Kálmán CD1211).

1c. ’〈ígéret, fogadalom, eskü stb. megerősítésére, nyomatékosítására is: isten(ség)〉 van, létezik’ ❖ Míg tsak egy Isten él, léſz nékik mindenek, Mellyek a’ ſzerentsés élethez kellenek (1789 Mátyási József C3065, 264) | A’ mint isten él, E’ naptól fogva ellenség vagyok ’S eltiprom a’ ki útjaimba vág (1840 Vörösmarty Mihály 8524410, 385) | Hiszem, hogy egy isten él fölöttünk és hiszem, hogy az az egy, igaz isten minden létezőnek teremtője (1911 Bán Ferenc CD10) | Amint igaz, hogy él az Isten, ki elvette igazam, s a Mindenható keserűvé tette a szívem, addig, amíg csak lélegzet van bennem, s Isten lehelete van az orromban, ajkam álnokságot addig biztos nem szól (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1d. (egysz 1. sz-ben) ’〈esküszerű nyomatékosító kifejezésben, fogadkozásban az állítás (igazságértékének) bizonyítására v. ígéret megerősítésére〉’ ❖ Gyilkos vagyok! ne éljek, Minthogy illyentől féljek (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 163) | Déméter uccse, egy napig se éljek Ha ki nem eszlek az országbul is (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 48) | El tetszik hinni, hogy ma egésznapi melóval nem kerestem meg ötven fillért sem, úgy éljek! (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 146) | Sötét dolgokat próbálgatnak itt, de én ellene szegülök, ha addig élek is (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 59).

1e. (3. sz-ű, ritk. egysz 2. sz-ű felsz módú állítmányként) ’〈(a jelentés elhomályosulásával) vkinek, vminek az ünneplésére, köszöntésére, ill. öröm, lelkesedés, helyeslés kif-ére〉’ ❖ Élj, mondják, Nagy Urunk! élj kedvedre! (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 5) | Éljen az asszonyi praktika (1822 Sebestyén Gábor 8405003, 37) | Éljen Görgey!… Éljen a magyar nemzet mindörökre legnagyobb élő vértanúja! (1912 Móricz Zsigmond CD10) | kinyomtam, és megpróbáltam visszaaludni, de öt perc múlva megint kezdte. Éljen a szundi üzemmód! (2010 Leiner Laura 3208004, 303).

1f. ’〈közösség〉 szociológiai értelemben életben van, működik’ ❖ Élni kell a nemzetnek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | van még és él a magyarság (1917 Ady Endre CD10) | megtettem mindent, hogy ez a véd- és dacszövetség éljen és működjék (1992 Csala Károly 2027020, 6).

1g. ’〈irodalmi mű alakja〉 mint valóságos, eleven figura jelenik meg, ill. 〈színész〉 figurát így megformálva játszik, v. 〈ábrázolás, szituáció stb.〉 a valóságot szemléletesen, életszerűen idézi fel, mutatja be’ ❖ Lélek van bennük, eleven alakok élnek, igazi humor csillog, – ezek a könyvek elevenek, frissek (1910 Schöpflin Aladár CD10) | Néhány vonással meg vannak elevenítve a többi testvérek is, mozgást, színeket visznek a színpadra. De így minden csak novella volna s aligha tudna élni a színpadon (1933 Schöpflin Aladár CD10) | különösen a férfi főszerepet játszó színész tetszett. Élt a színpadon, mert nemcsak az érzéseit, de a gondolatait is állandóan érzékeltetni tudta (1956 Gellért Endre 2005081, 732) | [Balzac] fejtegetéseit példákkal támasztja alá, alakjai élni kezdenek, történetei az epika levegőjét árasztják, példái novellákká kerekednek (1998 Új Könyvek CD29).

2. tn ’(meg)van, létezik, ill. fennmarad, nem szűnik meg vmi’ ❖ Míg e’ szigetben nyelved él; hazád is él! (1799 Virág Benedek C4501, 92) | – ott elnémúl, – itt éll a’ becsület (1834 Kovács Pál² 8251007, 60) | bennem a bizonyos győzelem reménye él (1848 Kossuth Lajos CD32) | ez a kastély más köntösben élt, mikor még a boldog emlékezetű grófnő uralkodott (1882 Tolnai Lajos C4198, 83) | [a] hún-bolgár birodalomhoz tartozás emléke a magyar uralkodóházban elevenen élő Attila-hagyomány (1939 Deér József CD43) | Hatvani rangjáról a köztudatban és a szakirodalomban az él, hogy őrnagy volt (1992 Hermann Róbert 2012001, 38) | Bolyai [János] neve a világ minden művelt matematikusának emlékezetében él (2003 Természet Világa ford. CD50).

2a. ’〈szokás, gyakorlat, ill. szabály, rendelet stb.〉 használatban, érvényben van’ ❖ a szabályuk inkább csak a papiroson él (1880 Vajda János C4643, 238) | Ez a szokás élt kis változtatásokkal a Hövejjel szomszédos falukban is (1958 Takács Lajos CD52) | A cséplés és a nyomtatás párhuzamosan élt egymás mellett mint [szemnyerő eljárás] (1979 NéprajziLex. CD47) | jelenleg még ez a kamarai törvény él (1999 Országgyűlési Napló CD62) | él még a kijárási tilalom (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2b. ’〈telekommunikációs kapcsolat〉 működik’ ❖ [1956.] október 26. után megszólalt a telefonom – néha még éltek a vonalak –, és Kari bácsi izgatott hangon közölte, hogy ég az Országos Levéltár (1993 Kovács József László CD52) | Ha megjelenik egy új anyag a kijelölt levelezőlistában, akkor – feltéve, hogy él az Internet-kapcsolat – automatikusan megjelenik […] egy figyelmeztető, figyelemfelhívó drótlevél (1999 Byte Magazin CD38).

3. tn ’〈annak kif-ére, hogy ember, közösség, ritk. állat élete (vmely időszakban) vmely helyen, módon, körülmények között, ill. vmely cél szolgálatában folyik, telik〉’ ❖ Így akarta eztet a’ végtelen Jóság, Hogy jobb rendben élne földi atyafiság (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 7) | Tán, a tudománynak éljek? A tudósok mind szegények (1845 Petőfi Sándor C3501, 281) | A hazáért élek, ha kell, meg is halok! (1899 Pósa Lajos 8376022, 43) | [Tóth Árpád] kétlakian élt Budapest és Debrecen között (1931 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Apja lovakkal foglalkozik, új házasságban él (1991 Szabó Lívia 2003053, 40) | a lakás falai között bezárva, elszigetelten élő kutya túlságosan függ a gazdájától (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

3a. tn (felsz módban) ’〈(levélbeli) elköszönésben, búcsúzásban〉’ ❖ Ujságom nints, tölled várok. Ély szerentséssen (1786 Kazinczy László C2554, 101) | Jó Vilma, éljen boldogúl, barátném, Ki mindig olly békével hallgatott! (1834 Vörösmarty Mihály 8524403, 188) | [a bányaszerencsétlenség egyik áldozatát] ott találták krétával a merevedett kezében és a falnak támaszkodva, melyre már a halállal torkán ráírta: Éljetek boldogan! (1925 Sinkó Ervin 2054016, 470) | Kívánom, hogy még sokáig élj jó egészségben. Köszönöm a beszélgetést (1995 Természet Világa CD50).

3b. tn ’a maga rendjében folytatja az életét, ill. az életét annak lehetőségeit (ki)használva, örömeit (ki)élvezve tölti vki’ ❖ fiatal, csínos, élni tudó s már születésénél fogva előkelő s vagyonos menyasszonyra számot tartható gavallérocska (1834 Toldy Ferenc 8481039, 364) | Nem az él igazán, aki átlelkendezi napjait a fórumon és szalonokban, hanem aki beszövi magát álmodozásainak selyem-hálójába s az életről semmit sem akar tudni (1914 Oláh Gábor 9487064, 94) | Ő felcserélte a nappalt az éjszakával, éjjel élt, kóborolt a házban, nappal bóbiskolt (1986 Nádas Péter 9466003, 220) | könyörgöm, ne nyúljanak bele, hagyják élni a parasztot, bízzák rá, hogy mit akar kezdeni az életével! (1998 Országgyűlési Napló CD62).

3c. ts (élet v. -élet utótagú tárggyal) ’〈vmilyen életvitelt v. vmely (közösségre jellemző) tevékenységet, életformát〉 folytat, ill. 〈életét〉 vmilyen módon tölti vki’ ❖ intik hogy a’ nyavalyából ki-fötröngvén az után kegyeſebb életet éljenek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 14) | régi s vándor életet élő [szittyák] (1826–1827 Toldy Ferenc 8481035, 83) | [élete vége felé Ady] az emberektől mindjobban eltávolodott, valóságos remeteéletet élt Budapesten (1945 Schöpflin Aladár 9590004, 96) | a családosoknak szervezett műsorok, előadások után a résztvevők nem élnek klubéletet, nem maradnak ott (1974 Ágh István–Bella István 2025040, 644) | Családom átlagos polgári életet élt (2010 Borbély Szilárd 3059016, 142).

3d. ts ’〈vmely érzelmet, eseményt, szerepet stb.〉 megél, átél vki’ ❖ öszvekeltünk ólta én […] igen ritkán lehettem Férjemnek édelgő őlében Szerelmet élő és lehellő Aszszony (1814 Kisfaludy Sándor 8243048, 55) | Tíz év alatt nem élt annyi eseményt (véleménye szerint), mint a legutolsó három nap alatt (1913 Krúdy Gyula CD54) | Ember annyi rosszat nem ílhetett, amennyit én íltem (1952 Száz magyar falu CD36) | ha egyik szerepünket tökéletesen éljük, azzal könnyen a másik rovására ténykedhetünk (1986 Csepeli György 1029003, 115).

3e. ts ’〈vmilyen időszakot〉 mint az akkori események résztvevője, tanúja megél, átél vki, ill. 〈vmely idő(szako)t, életkort〉 tölt (vhol, vhogyan) vki, vmi’ ❖ Hogyha akarſz élni boldogabb idket, Kérjed buzgón ’s gyorsan az Égi Felséget, Küldjön e’ világnak Jó Fejedelmeket (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 9) | Én ezen várnak szabad Aszszonya nyugottan élem óráimat (1820 Kisfaludy Károly C2667, 25) | Élj, lepke! éld múló nyarad (1877 Arany János C0647, 178) | igen nagy betegen fekszik, talán utolsó napjait éli (1908 Krúdy Gyula CD54) | az élet viharában élte ifjúságát (1917 Kaffka Margit 9290048, 38) | Félelmes éveket éltünk akkoriban, én ugyan csak annyit tudtam, hogy bármikor jöhet az ávós, de azt nem tudtam, ki az, és miért jönne (1992 Kálnay Adél 2016024, 400).

3f. ts (birt szjeles -kor utótagú tárggyal) ’〈fejlődése vmely szakaszát〉 az arra jellemző állapotában tölti vmi, ill. 〈vminek ezt a szakaszát〉 megéli, átéli vki’ ❖ az emberiség csecsemőkorát élte (1840 Remény C3610, 137) | Mecénásnak született, és ha tőle függött volna, aranykorát éli a magyar irodalom (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | Ma a nyugateurópai szabású iskola- és könyvműveltség fénykorát éljük (1939 Györffy István 9207002, 8) | [Pavicsics lelkész] Sopronban élte öregkorát (1964 Péter Ernő CD52) | A csoportos vásárlói rendszerek a 60-as évek közepétől élték a virágkorukat Latin-Amerikában (2001 Médiafigyelő CD2603).

3g. ts ’〈ember, es. állat az élet adta jót, lehetőséget, (kedvező) körülményt〉(ki)élvezi, ill. (ki)használja’ ❖ vígan élem még-is Világomat (1790 Simai Kristóf ford.–Brühl C3745, 3) | Én is éreztem, s tüzesen szerettem, Éltem a szép föld örömit, barátim! (1804–1808 Berzsenyi Dániel CD01) | Életvidorság beszél háziurunk arcáról, Csekonich Endre még éli az életet, s örül annak, hogy mindennap drágán lakik jól (1889 Justh Zsigmond 8213009, 372) | [a kis kakukk] a kikelésétől számított 21–23. napon elhagyja a fészket. Ettől kezdve vidáman és gondtalanul éli világát mindaddig, amíg elérkezik az őszi vonulás ideje (2003 Természet Világa CD50).

4. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈személy, közösség〉 életvitelszerűen lakik, tartózkodik vhol’ ❖ Pesten élék hát, ’s megvallom, egész gyönyörrel telének napjaim (1841 Kovács Pál² 8251002, 174) | [Mazrur] Oroszországból jött, de azelőtt Sztambulban lakott, Georgiában is sokat élt (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Jól ismerjük azokat a magyar nemeseket, akik a XVI. század leghatalmasabb nagyurának, Nádasdy Tamásnak váraiban, birtokain, udvarában éltek (1933 Kertész Manó 9328002, 180) | Több, mint négy évet éltem Prágában, a Magyar Rádió tudósítójaként (1981 Dénes Mária 2206033, 12) | a volt jugoszláviai magyar kisebbség döntő többsége szerb területen él (1992 Szabó Miklós 2027026, 20).

4a. (többségre utaló alannyal v. -val/-vel ragos szóval) ’〈annak kif-ére, hogy a vele vmely, kül. házastársi, élettársi kapcsolatban levő személytől külön, ill. vele közös háztartásban lakik vki, ill. életközösségben van vki〉’ ❖ A Grófné már elhagyta vólt őtet [ti. a férjét], – mást szeretvén, – s okúl vesztegetését adta, s azt a félelmet, nehogy férjével élve, annak adósságiban az ő jószágit elfoglallyák (1831 Cserey Miklós C4938, 443) | [Cillei Borbálát] 1401 őszén Zsigmond magyar király eljegyzé nőül, de csak később, 1406. kezdtek együtt élni (1893 PallasLex. CD02) | Úgy látszik, anyja és apja külön éltek; az anya nem is törődött vele (1964 Csatkai Endre CD52) | Az például – a korától teljesen függetlenül – nem szingli, aki otthon él a szüleivel egy saját kényelmes szobácskában (2006 Női szív 3101004, 334).

4b. ’〈annak kif-ére, hogy vmely állat- v. növényfajnak, es. egyéb élőlénynek élőhelye van vhol, ill. vmely nép(csoport) honos vhol〉’ ❖ A’ vizben élö állatok ſe élhetnek aër nélkül, még pedig friſs aër nélkül (1793 Segesvári István ford.–Derham 7289001, 20) | [Az ananásznak] hat faja él Amerika forró tartományaiban (1893 PallasLex. CD02) | az ott [ti. északon] élő népeknek mint a lappok vagy a skandinávok –, fehér a bőrük. A sarkkörön belül élő eszkimóknak szintén egészen világos a bőrük (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146006, 313) | Idehaza először Sík Tiborral végeztünk géntérképezést fágokkal, ami a Rhizobium baktériumban szaporodik, a baktérium pedig a lucerna gyökerén él (2000 Természet Világa CD50).

4c. ’〈annak kif-ére, hogy a valóságban nem létező, képzelt körülmények hatása, befolyása alatt áll vki〉’ ❖ illusiókban él (1879 Ábrányi Kornél² C0515, 227) | nem tudtam az új életformát felvenni magamra, lelki elefántcsonttoronyban éltem (1938 Dallos Sándor 9098002, 161) | Hol élsz te, Elektra? Miféle álomvilágban? (1968 Gyurkó László 9210001, 16) | Az ember láthatatlan burokban él (1989 Konrád György 9351007, 607).

4d. ’〈vmely tudati, érzelmi állapotban〉(hosszasan, tartósan) van vki’ ❖ Vegyenek el mindent tőlünk, csak a szabad sajtót adják meg, s nemzetem szabadsága, nemzetem boldogsága felől kétségbe nem esem. Illy meggyőződésben élvén, s így kívánván meghalni, felállok mégegyszer, hogy […] felszólamoljak (1832 Kossuth Lajos CD32) | bosszankodtunk s derekasan nyelveltünk a hollandokra, kik abban a nevetséges hiszemben élnek, hogy az egész világ az ő kerregő nyelvöket beszéli (1885 Seltmann Lajos 8649001, 245) | A kis csoport, amely a szervezkedés előnyeit fölismerte, abban a naiv hitben élt, hogy az uralkodó osztályokat az elvek igazságával meg lehet győzni (1927 Weltner Jakab 9787003, 32) | [a vezérigazgató] fiatal kora és magas iskolázottsága ellenére súlyos tévedésben él (1998 Magyar Hírlap CD09).

5. ’〈Táplálkozással kapcs.〉’

5a. tn él vmivel (kissé rég) ’(rendszeresen v. szokásosan) táplálkozik vmivel’ ❖ A’ mi a’ betegnek eledelét illeti, ſemmi ném vaſtag ételekkel ne éljen (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 55) | A’ hiéna erős éjeli állat, döggel örömest él, a’ temetőkbe belopódzik ’s a’ sirokat kirabolja (1834 Garasos Tár 8625003, 88) | pálinkával élő ember (1925–1927 Krúdy Gyula CD54) | az ördög így szólt hozzá: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.” Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember.” (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

5b. tn él vmiből (/ritk) ’fogyasztva vmiből azzal táplálkozik’ ❖ Okos ember abból él, a’ mit a’ házába’ lél (1830 Kazinczy Ferenc ford.–Molière C0444, 8) | [némely állatok] mérges növényekből élnek (1847 Peregriny Elek C3464, 9) | A török táborban […] beérik rizszsel, vagy ha az sincs, besózott és porrá tört, vízzel kevert húsból élnek (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | Mondja, Cipike, mért nem hordja le a házmestert, amiért egérfogókat állít fel? Hát miből éljen a kiscica? (1994 Szántó Piroska 1166004, 260).

5c. tn él vmin ’mint kizárólagos v. legfőbb étellel táplálkozik vmivel, ill. 〈vmilyen étrenden〉 van vki’ ❖ Koldulva, mendikáskodva éltem panaszos kenyéren. Koplaltam és dideregtem (1876 Jókai Mór CD18) | Tej, sajt és tojás természetesen szintén állati eredetű fehérjének számít, úgyhogy utóbbihoz vegetáriánus étrenden élők is hozzájutnak (1933 TolnaiÚjLex. C5737, 57) | [Lóthosznak] három arany az évi fizetése. Hagymán és kenyéren él, meg füveken, amit a réten szed (1968 Gyurkó László 9210001, 12) | minden esztendőben ezen a napon [ti. május 9-én] emlékezem a hadifogságomra… Nevezetesen, kenyéren és vízen élek ezen a napon csak… (1990 Sára Sándor 2001026, 35).

5d. ts (rég) ’〈ételt, ill. ételként elkészítve vmit〉(el)fogyaszt, (meg)esz(ik)’ ❖ éld vacsorád vígann (1803 Édes Gergely C1541, 206) | [a magyar ember] Tiszának éli halát (1815 Pázmándi Horvát Endre C3439, 62) | azért küldte a feleségem [az ennivalót], hogy éljék egészséggel (1887 Tolnai Lajos C4194, 4).

6. tn (-ból/-ből ragos, ill. régen után nu-s határozóval) ’〈személy, közösség, intézmény vmely tevékenységből, ill. vmiből, es. vkiből mint jövedelemforrásból〉 tartja fenn magát, biztosítja a megélhetését v. létezését’ ❖ [a táncosnő a] játék’ néz-hely, vagyonaiból élt, ’S hogy valaki gyzze meſterségét, nem félt (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 21) | A’ Siriai Barátok szegény Szerzetesek, és kezek-után élnek (1793 Molnár János C0294, 182) | László úr is csak a felesége után él. A mit itt bir a faluban, az mind a feleségéé (1868 Vértesi Arnold C4455, 68) | az öregek fényesen éltek a boltból (1940 Pintér Jenő CD44) | az ő munkájából él az egész család (1992 Almási Miklós 2027038, 42) | „Az Egyesült Államokban és Franciaországban semmiféle állami juttatásban nem részesülnek az egyházak” – írja Kun. Élnek a hívek adományaiból (2002 Magyar Hírlap CD09).

6a. ts (rég v. nyj) ’mint hasznot, megélhetésforrást v. segítséget jelentő dolgot használ vmit’ ❖ A’ Mesterséggel tsináltt Kaszállók azért neveztetnek igy, mert azoknak Földjét az elött élték (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 84) | [a nyáj] Tifeuſt nem féli, ’s-a’ jó kövér mezt bátorsággal éli (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1733, 93) | Megraktam a fészkemet, más éli munkámat (1952 e. A magyar népzene C2714, 196) | a földesúr és a jobbágy egyaránt élhette az erdőt (1999 Magyar néprajz CD47).

7. tn (vál) ’〈annak kif-ére, hogy igénybe vesz, ill. felhasznál, alkalmaz vmit vki〉’ ❖ az egéſz tehettſégemel parantſolatod ſzerént élhetſz; ſietek ſegittſégedre (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 31) | Élek az alkalommal és Kézi Profeszszor által küldöm e’ sorokat (1819 Dessewffy József C2569, 276) | [a prózai stílus használatakor] a nyelvkincsnek legszokottabb eszközeivel él az író, a legismertebb szavakkal, szólamokkal és mondatszerkezetekkel (1895 Négyesy László 8329001, 188) | Én e nagylelkű bizalommal nem éltem soha (1926 Rákosi Jenő 8385007, 133) | nem fog szavazati jogával élni (1977 Méray Tibor 9434003, 223) | egyszer én is éltem ezzel A pokoli szolgáltatással (2010 Térey János 3314001, 26).

7a. ts (rég v. nyj) ’szexuális vágyainak kielégítésére használ, magáévá tesz vkit vki’ ❖ a’ vendégségben Attalus azon iffiat, meg-réſzegitvén, nem tſak maga gonoſzúl élte, hanem máſoknak is azon tſelekedetek el-kvetésére mint valami alá való parázna ſzemélyt alájuk atta (1781 Forray András ford.–Justinus C1755, 124) | a’ ki a’ más feleségét éli, nem maradhat Magistratusban (1820 Kazinczy Ferenc C2570, 163) | lám, az ifjak közt is, kit minél Gyakrabban élnek, annál szónokabb (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0660, 95) | Az embër észrevëtte, hogy a kvártélyos legény a feleségit élte (1910 Magyar Nyelv C5852, 47).

8. tn (átv is) ’〈tűz〉 nem hunyt ki, parázslik’ ❖ vagyon tüzem, szntelen él a’ meleg hamu alatt (1786 Révai Miklós C1663, 163).

Ö: át~, beleéli magát, el~, fel~, ki~, le~, meg~, túl~, vissza~.

Fr: gyanú, gyanúper.

ÖU: keresztül~, újra~, végig~.

Vö. CzF. él², éljėn, élőfű, élősajt, élőszén, élten él; ÉrtSz. él¹; SzólKm. él²; TESz. él¹; ÉKsz. él¹, éljen; SzT. él^[¹^], élet^[¹^], élhet; ÚMTsz. él¹

él² fn 2B6 

1. ’vminek, kül. vmely eszköznek vékony(ra köszörült) széle, amellyel vágni lehet’ ❖ [Ibrahim] Magyar-Orſzágba menni rendeltetett […] a’ Kereſztények ellen Kardjának élét forgatni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 38) | [a csigafúrók] tekergős éllel avagy sróf nemű hegyességgel végződnek (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315006, 88) | egy nyil sebző éle Csapott szivemnek épen közepébe (1881 Hegedűs István C2048, 67) | A kések tulajdonképen 2 főrészből[,] az élt alkotó pengéből és az ezzel összefüggő szárból vagy nyélből állanak (1895 PallasLex. CD02) | körmeidnek éle metsz (1933 Kosztolányi Dezső 9359142, 324) | Először a [szétszedett olló] belső lapját köszörülik meg, aztán élet húznak rá, ezzel a hegye is megköszörülődik (1991 Magyar néprajz CD47).

1a. (rég) ’〈elmének v. szemnek〉 az a tulajdonsága, hogy képes az apró részleteket felfogni, közöttük finom különbséget tenni, ill. bonyolult kérdésekben eligazodni, az összefüggéseket átlátni’ ❖ hogyan remènylheted, […] hogy ki-állhasſa ez a’ mester fogás [ti. a nép megtévesztése] még ama’ ſzent buzgóságú, ’s elre-is, hátra-is látó Jojadának ſzeme’ élét? (1800 Döme Károly ford.–Metastasio 8113006, 145) | [Révai Miklós a nyelvünket] lángeszének egész élével azon müveltségi fokra emelte, mellyből mostani haladása ’s kiképzése egyedül magyarázható, egyedül lehetséges lön (1841 Pesti Hírlap CD61) | egyes ember örömét leli abban, ha elméje élét oly elméletek felállításában, fejtegetésében és vitatásában gyakorolja, melyekre alapot és bizonyítványokat mesterségesen kell alkotnia és keresnie (1865 Deák Ferenc CD51).

1b. (gyakr. birtokszóként v. -vel raggal) (vál) ’〈megnyilvánulás〉 bántó, sértő, támadó jellege, célzata’ ❖ Blts ſzót nem ſzaporít, ’s élét elegyíteni mézzel Tudja, ’s tsak akkor ſzóll, a’ mikor hozza üd (1790 Nagy János¹ ford.–Gracián y Morales 7235007, 33) | kivévén egy-két idegen megyei vendéget, kik egypárszor némi éllel szólottak, minden pestmegyei szónokok […] tisztelettel és kegyelettel nyilatkoztak [Széchenyi] irányában vagy ellene (1862 Fáy András¹ 8610001, 111) | Vas István általánosan ellenzéki, s kevés verse van támadó él nélkül (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 16) | a gondolat […] élével éppen a szellemtörténet ellen fordult! (1974 Szűcs Jenő 9688001, 315).

1c. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’〈hatás, jelenség stb.〉(kellemetlen, bántó) ereje, erőssége, hevessége’ ❖ [a betegség] az embert élete virágában […] érzékényſégeinek [!] élitöl meg-foſztja (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 104) | [a pajzs] szélein a’ kövek fémlének, Súgárját tompíták a’ Nap-fény’ élének (1800 Perecsényi Nagy László 7262002, 174) | semmi éllel nem biró tréfákkal (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Rómában még a hidegnek sincs éle (1876 Jókai Mór C2300, 324) | [Sára] bőbeszédü részvéte tompitja a csapás élét (1917 Márki Sándor CD55) | a formákra tagolás valahogy élét veszi a határtalan univerzum riasztó idegenségének (1992 Dávidházi Péter 2016009, 325).

1d. (vál) ’vminek vmilyen sajátossága, meghatározó, lényegi tartalma, jellege’ ❖ Nem nyalta habozás tsak a’ dolog’ ſzélét, Tò-hegygyel találtad a’ Kérdésnek élét (1786 Gyöngyössi János C1961, 108) | Maszlaczky a helyett, hogy az állítás valódi élét felfogta volna, azt hitte, hogy ez az ő megijesztésére van mondva (1854 Jókai Mór C2244, 20) | Sári […]: És ez a Vas magában él? Nagyistvánné (Jóakaratu éllel, mosolyogva): Érdekel? Sári: Óh dehogy! (1902 Gárdonyi Géza 9173012, 39) | a keresztény pártokkal való koalíció hangsúlyozottan elvi éllel történő, de mégis folyamatos napirenden tartása [példa a szakszervezeti vezető nagypolitikai szerepvállalására] (1995 Figyelő CD2601).

2. ’vminek a(z el)keskeny(edő) széle, oldala v. teteje, ill. vminek a körvonala’ ❖ A’ Lépek élire a’ Kosárt forditsad (1774 Vesmás Márton 7374003, 56) | a’ vizes part’ élén (1825 Vörösmarty Mihály 8524381, 45) | [Markházi] arczának éle a keselő-fajra emlékeztetett (1847 Jósika Miklós C2403, 71) | [a bevésett zárakat] az ajtó élébe vésik be (1897 PallasLex. CD02) | Sudár és hosszú fiú volt Stibi, homlokának és orrának éle a régi légionárusok arcát idézte vissza (1917 Barta Lajos CD10) | a hatalmas ablakon élire állítva csakugyan befért a lom (1937 Németh László² 9485040, 24) | egyikük tenyerének élével sújt a mellkasára (1989 Nádas Péter 2001004, 16).

2a. (Mat) ’síklapokkal határolt test oldallapjainak metszésvonala’ ❖ Él a geometriában valamely szögletes test két-két lapjának metszővonala (1893 PallasLex. CD02) | a derékszögü parallelepipedon élei ugy aránylanak, mint egy aránylik a kettöhöz (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 109) | A tetraéder 4 lappal, 6 éllel és 4 csúccsal (1997 Természet Világa CD50).

2b. (Mat) ’〈gráf azon összetevőjének megnevezéseként, amely csúcsokat, csomópontokat köt össze〉’ ❖ A kombinatorika egyik fontos részterülete a gráfelmélet. Egy gráf pontokból és ezeket összekötő vonalakból álló alakzat. A pontokat a gráf csúcsainak, a vonalakat a gráf éleinek nevezzük (1987 Tények könyve CD37) | nevezzünk gráfnak egy tetszőleges olyan alakzatot, amely pontokból, és bizonyos pontok között menő élekből áll (1998 Természet Világa CD50) | A gráf olyan pontja, amelyhez nem csatlakozik él, izolált pont (1999 MagyarNagyLex. C5821, 790).

2c. ’〈összehajtott anyagon, kül. nadrágon:〉 a hajtás vonalának kiemelkedésszerű nyoma’ ❖ [a vőlegény] két ujjával felcsippentette a nadrágja élét (1926 Kodolányi János CD10) | [ha az elnök] élre vasalt nadrágjában bárhol is megjelent, az ajkakra fagyott a mosoly (1933 Kosztolányi Dezső CD10) | – Kettő deka élesztő, igenis […] hókusz-pókusz staniclit begyűrni, finom éllel hajtogatni (1934 Beczássy Judit CD10) | [a] csizmanadrág szépen élére vasalva (1996 Magyar Hírlap CD09) | a [papírrepülő-]modellek elkészítésénél fontos szempont […] az élek megfelelő lesimítása (2000 Új Könyvek CD29) • él(é)re vasal (az ige ign-i alakban) (kissé biz) ’〈annak kif-ére, hogy vki rendezett külsejű, elegáns〉’ ❖ Egy élre vasalt business-lady [= üzletasszony] csapkodja ütemesen korsaját a lépcsőkorláthoz, nem lesz ennek jó vége, se a korsónak, se a skótoknak (1998 Magyar Hírlap CD09) | [A szépségkirálynő] filmbéli partnere élére vasalva ücsörög mellette (1998 Magyar Hírlap CD09).

2d. (-vel raggal, hsz-szerűen) (rég) ’(nagy zsúfoltságban) egymás hegyén-hátán’ ❖ A’ terem nagy részében, székeken, ablakokban éllel állva ’s egymásba csimpeszkedve hemzsegett a’ cortessereg (1841 Pesti Hírlap CD61) | Vad forgószél csapott e házra tán, Hogy olyan össze-vissza van? Felfordult minden, minden éllel áll Az udvaron s szobáiban (1847 Tompa Mihály CD01) | Minden éllel áll ott tisztelt barátom; a ház vendéggel tele (1863 Bérczy Károly C3616, 413).

2e. (vál) • él(é)re állít vmit ’eltúlozva hevessé, élessé fokoz, kiélez vmit’ ❖ Mi e’ historiai vázlat syllogismusának következményét rideg meztelenségben élre állitani nem akarjuk (1841 Pesti Hírlap CD61) | a helyzet élire van állitva; vagy dőlnie kell, vagy biztos határozat által támogattatnia (1860 Kossuth Lajos 8250005, 515) | [Dosztojevszkij] minden lényeges problémát a vallás szempontjából állít élre (1928 Laziczius Gyula CD10) | mentegetőzzön előtte, kóstoljanak bele együtt az édeskés alázatba, vagy állítsa élére a kislányban a dacot? (1989 Csengey Dénes 1028002, 30).

2f. (-vel raggal, hsz-szerűen) (rég) ’homlokegyenest, minden tekintetben, nagymértékben 〈ellenkezik, ellentétes〉, ill. ilyen ellentétes helyzetbe, szöges ellentétbe 〈állít〉’ ❖ a’ klmbz gylekezetek egymással éllel ellenkeztek (1784 Miháltz István ford.–Tertullianus C3102, 18) | minden érdeket éllel egymás ellen állító, a’ kicsinyeket a’ nagyok ellen, a’ szegényeket a’ gazdagok ellen felingerlő, feluszító [hírlap] (1841 Széchenyi István CD1501) | E’ gyülésünkön éllel állott a’ köznemesség, számra elegendő bármelly megyének moralis ereje ellenében, adó- ’s ősiségféle eszméket ledorongolhatni (1843 Pesti Hírlap CD61).

2g. (-ből raggal, hsz-szerűen) (kissé biz) ’habozás, gondolkodás, mérlegelés nélkül, csípőből, kapásból’ ❖ javaslom képviselőtársaimnak, hogy ezt a néhány beterjesztett törvénytervezetet […] kivitatás nélkül, így élből – ahogy ezt csúnyán Pesten mondani szokták – ne fogadják el (1992 Országgyűlési Napló CD62) | [a vámosok] a súlyos hiányosságok miatt élből visszaküldik a csomagot a feladónak (1998 Byte Magazin CD38) | [Szokolay Zoltán Juli kukkol című készülő kötete] vitriolos tollal volt megírva, ami nemcsak abból látszott, hogy élből lejulizott [ti. R. Székely Juliannát], hanem hogy a púderpamacsomat is emlegette benne (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (rendsz. helyhatározóraggal) ’vonuló, haladó csoport elöl levő része, eleje’ ❖ 8–9,000 ember élén 16 emberemmel legelöl álltam (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | midőn az ellenséges lovasság hegyével a faluba ért, az oszlop élét egy jól célzott csapattüzzel fogadá (1867 Szokoly Viktor C3095, 320) | A kanyarodás azzal a veszedelemmel járt, hogy az élen haladó zászlóshajó […] beleütközik a tőle jobbra levő első divízió utolsó hajójába (1914 Bíró Lajos CD10) | [Hajóvontatáshoz] rendszerint tapasztalt, nyugodt állatot [ti. lovat] fogtak az élre (1999 Magyar néprajz CD47) | [a Forma–1 Magyar Nagydíj addigi futamain] csak hatszor tudott győzni az élről induló (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. (helyhatározóraggal) ’〈vmely csoportban, közösségben, ill. tevékenységben, folyamatban:〉 vezető, irányító szerep, pozíció’ ❖ középités által erős, a’ nemzet többségének nézeteit képviselő ministeriumot ohajtunk a’ kormány élén (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Blignac úr] elbocsátott katonákból egy bandát alakított, s mint vezér élükön déli Francziaország utait biztonság nélküliekké alkotta (1863 Lauka Gusztáv 8343008, 59) | felkértek engem: állnék a mozgalom élére (1901 A Vendéglős 2100001, 1) | Az az Anglia, amely élen járt a polgárosodásban, emelte magas tisztségre Newtont (1969 Marx György 9428003, 109).

3b. (helyhatározóraggal) ’vmely szöveg(részlet) v. (gyűjteményes) mű eleje, ill. könyv, újság stb. címlapja’ ❖ Egy másik versgyűjtemény élén „A száműzés drámája” (1861 Arany János C6505, 279) | A magyar költői beszédnek jellemző sajátsága az az inversio, melylyel a hangsúlyos szót a mondat élére veti: Régi jó barátim nekem kik valátok (1895 Négyesy László 8329001, 204) | a szerző alkalmas jeligét illesztett a beszéd élére (1930 Pintér Jenő CD44) | olvassa el a Budapesti Könyvszemle élén Tamás Gáspár Miklós olvasói levelét (1991 Beszélő 2003061, 47).

3c. (helyhatározóraggal) ’〈rangsorban, (rang)listán:〉 vezető, első hely(ek), helyezés(ek összessége)’ ❖ összekavarhatják e korszak problémáit, de a rangsor éléről az asszonykérdést el nem üthetik, s el nem szabad ütni (1911 Ady Endre CD0801) | Változatlanul a Suzuki és az Opel áll a hazai népszerűségi lista élén, amelyet a VW, a Daewoo, a Ford és a Renault követ (1998 Figyelő CD2601) | Németország gazdaságilag visszaszorul a második helyre, és az örök második Franciaország az élre tör (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: alap~, arc~, elme~, kard~.

ÖU: borotva~, kasza~, kés~, penge~.

ÖE: ~tartó, ~védő.

Sz: élű.

Vö. CzF. él¹; ÉrtSz. él²; SzólKm. él¹; TESz. él²; ÉKsz. él²; SzT. él²; ÚMTsz. él²