élet fn 7B5

1. (Biol) ’az anyagnak az a megjelenési formája v. vmely biológiai rendszernek az a létezési módja, amelyet az ún. életkritériumoknak való megfelelés jellemez, ill. vmely élőlénynek az az állapota, amelyben életjelenségeket mutat’ ❖ [A rajba tartozó méhek] azon vannak, hogy a’ leg-termékenyeb [méhanya] maradjon életben (1775 Molnár János 7232028, 185) | hathatós orvosi segély következtében életben tartatott (1842 Pesti Hírlap CD61) | A protoplazma sejtek és az azokból felépített összetettebb állati és növényi szervezetek élete bizonyos feltételekhez van kötve (1894 PallasLex. CD02) | az ember ma már úgy tekinthető, mint az élő élet legmagasabb formája (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 66) | még mindig lehetett észlelni rajta az élet jeleit (1933 Az állatok világa ford. CD46) | élet elleni bűncselekmény (1972 Kertész Imre¹ 1079001, 127) | Van-e élet a Földön kívül? (1995 Természet Világa CD50).

1a. ’vmely egyedi élőlény élőként való létezése (mint folyamat) v. annak vmely szakasza, ill. e létezésnek a születéssel v. egy bizonyos időponttal kezdődő és a halállal, pusztulással végződő v. a jelen időpontig tartó ideje’ ❖ Mondd meg hát, barátom, hova folyamodjunk, E rövid életben mihez ragaszkodjunk? (1772 Barcsay Ábrahám 7019025, 51) | soha a nap melege miatt annyit életembe nem szenvedtem, mint itt (1790 Héczei Dániel 7139001, 185) | Noha a’ szarvas’ élete több esztendőre terjed, szarvaiban mindazáltal csak egyre (1829 Pák Dienes 8346008, 118) | életének 38-ik évében majus 26-kán meghalt (1843 Pesti Hírlap CD61) | egy párbajban életét veszté (1852 Szilágyi Virgil 8449002, 343) | vagyonát még éltében rád ruházni készül (1872 Jókai Mór CD18) | Elvetted kardját? van még elég kard a világon! De élete csak egy van (1889 Tábori Róbert 8459002, 64) | életem legszebb évei (1903 Krúdy Gyula CD54) | Még kevésbé önálló és külön célú az egyes ember, állat vagy növény élete (1923 Gáspár Kornél CD10) | [Gárdonyi Géza] házassága fiatalságának életre szóló tragikus tévedése volt (1935 Schöpflin Aladár CD10) | Élete alkonyán keletkezett regényeiben (1965 Nagy Miklós CD53) | a fák élete véges (1993 Hiller István¹–Mastalírné Zádor Márta CD52) | a hazáért életét áldozó király (2007 János-Szatmári Szabolcs 3164001, 105) életet ad vkinek (vonzat n. is) (vál) ’〈annak kif-ére, hogy anya gyermeket világra hoz, megszül〉’ ❖ ide helyheztetett annak az édes Anyának teste, a’ ki akkor hólt meg, a’ mikor másnak életet adott (1790 Péczeli József ford.–Hervey 7267019, 113) | Őrködjék a gondviselés a leendő anya felett ama nehéz, de magasztos perczekben, midőn a nő a teremtőhöz legközelebb áll, mert életet ad (1867 Kossuth Lajos CD32) | az anyaságot jelentette, az örökké új életet adó örök emberi anyát fejezte ki Mária éppen úgy, mint a pogány „Földanya” (1932 Kós Károly¹ 9358004, 52) | egészséges leánygyermeknek adott életet (1992 Országgyűlési Napló CD62) | mondja ám a nő, hogy előtte nyolc magzatnak nem sikerült életet adnia. Aztán a kilencedik, ugye, életben maradt (2002 Magyar Hírlap CD09) életbe vágó ’vkit v. vkinek az életét, érdekét közvetlenül érintő(, rendkívül fontos)’ ❖ életbe vágó jogok, ’s erkölcsi érdekek (1841 Vörösmarty Mihály 8524429, 219) | olykor kétségbeejtő pillanatok szoktak megelőzni minden életbevágóbb fordulatot (1887 Tóvölgyi Titusz 8492004, 26) | rám nézve életbe vágó ügyben (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | életbe vágóan sürgős és halaszthatatlan a csónakázás (1960 Kellér Dezső 9318002, 78) | nagyon sürgős! Életbe vágó! (1982 Jékely Zoltán 9278103, 34) | [amíg] csak néhány százezer [bank]kártya van forgalomban, életbevágó, hogy a bankok elfogadják egymás termékeit (1995 Magyar Hírlap CD09) | az inzulin és más életbe vágóan fontos hormonok felfedezése (2003 Természet Világa CD50).

1b. (minőség- v. mennyiségjelzővel) ’élő ember, ritk. állat’ ❖ Azt hiszed, az én leányom szégyenét eltemette a hullám: oh nem, ki dobta az öngyilkost, s elárulta, hogy magával két életet ölt meg (1863 Szigligeti Ede 8446014, 16) | Mennyi fiatal élet pusztul el, egészséges, értékes fiatal élet(1914 Moly Tamás CD10) | A divat régebben kalapdísznek is használta a kolibrik kitömött bőrét és rengeteg kis élet esett áldozatul ennek a szeszélynek (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 28) | hány ártatlan életet áldoznak fel hány ártatlan élet kedvéért (1992 Kis János² 2058004, 205).

1c. ’〈bizonyos (vallásos) meggyőződés szerint:〉 az a létmód, amelyben az ember v. a lelke mint személyiséggel rendelkező lény a halál után létezik, ill. az embernek v. lelkének ebben a létmódban való léte’ ❖ Keserves, de rettenetes dolog is edj oljan embernek halálos nyavalyábann nyögni, [...] ki világi élete utánn magának életet nem reményl (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044009, 95) | a halál utáni élet örök élet (1872 Jókai Mór CD18) | [a kelta] vallás követelményeinek megfelelő temetés elmulasztása kihatással volt a túlvilági boldogságra, a vélt túlvilági életre (1957 Sági Károly² CD52) | A görögök általában vallották a lélek másvilági életét, csak a test feltámadása volt új tétel (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202) élet fája a) (Vall) ’〈a Bibliában és más vallások mitológiájában:〉 az a fa, amely(nek gyümölcse) örök életet ad az embernek’ ❖ Nevele ott [ti. a Paradicsomban] az Ur Iſten a’ földböl minden ſzép tekéntetü, és ételre édes fát; de két fája leg nevezeteebb: az egyik élet-fájának neveztetett; a mák a’ jó, és gonoſz tudás fájának hivattatott (1782 Molnár János 7232030, 6) | Babylon két városból állott, az Euphrates két partján: Ka-Dimirra, az isten kapuja, és Dintirra, az élet fájának helye (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | a régi egyiptomiak hittek az élet fájában, melynek törzséből egy emberalakú istenség nő ki, aki kezében az élet-vizének korsóját tartja (1925 RévaiNagyLex. C5713, 525) | hogy [az ember] ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen, kiűzte az Úristen az Éden kertjéből (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) b) (irod) ’〈az élet(öröm) jelképeként〉’ ❖ Tsak ez az egy ſzeplötelen virág ſzáll [ti. Mária], tsak ez az élet fája-is, tsak ez az egy gyümölts-is, melly nékünk a’ moſtanyi és jövendö örömünknek ’s életünknek oka (1777 Molnár János C3195, 221) | A fájdalom nem éles fejsze, melynek Csapásától az élet fája dől (1845 Petőfi Sándor CD01) | elragadta a háború és lehullott, piros alma az élet fájáról... (1932 Nyugat ford. CD10) | Élet fája, hajtsd ki ágadat fölém! (1941 Vas István CD10) | Szívedbe ne költözzék félelem, ne verjen tanyát e hideg üregben. Légy pszeudoturista, és megkapod az élet fáját cserébe ingyen (1992 Németh Gábor 2027049, 48) c) (nyj) ’a lakodalom alkalmából (a menyasszony számára) készített, rendsz. kaláccsal, gyümölccsel körülrakott v. feldíszített gally, ill. fácska; életfa’ ❖ [a pálcába] 3–4 vagy több helyen is vékony kis pálczikákat dugnak fölváltott sorban; a pálczikákat körül tekerik tésztával, a melyet különféleképen alakítva czifráznak [...]. Ha jó keményre rásült már a tészta, kiveszik és szépen földíszítik: virágot, rozmaringot, szalagokat kötöznek rá, fönt pedig a végébe egy szép piros almát dugnak. Ez az „élet fája”, melyet az esküvőre menés alkalmával az első nász visz (1900 Nagy József² C6915, 321) d) (régAnat) ’a kisagy féreg nevű részének középsíkú metszete (arbor vitae), ill. annak elágazó fára emlékeztető rajzolata; életfa’ ❖ Arbor vitae (lat.), az élet fája, Thuja occidentalis; így nevezik a kisagyvelő középrészének (vermis) nyílirányú metszetén látható, a fehér és szürke velő különös eloszlása által okozott, a thuja lombjához hasonló rajzolatot (1911 RévaiNagyLex. C5698, 33) | [Az ún. féreg] belsejében faszerűen elágozódó fehér velőállomány van (Élet fája, arbor vitae) (1913 RévaiNagyLex. C5703, 410).

2. ’Lét, létezés.’

2a. ’〈vmely szellemi, érzelmi, tárgyi stb. dologra, jelenségre vonatkoztatva:〉 lét, létezés’ ❖ Ma kezd új életre kapni bóldogſágtok (1790 Gvadányi József 7125004, 212) | az eszme, az irány, melyet ő [ti. Petőfi] megállapított, életben tartandó (1877 Jókai Mór CD18) | A fogalom és a szó, amelyet megjelölésére használunk, két különböző dolog. Mindegyiknek megvan a saját élete (1939 Domanovszky Sándor CD43) | egy-két világi lírai termék máig tartó életéről a Szerémségben (1988 Magyar néprajz CD47) | az e célra életre hívott Iparművészeti Vállalat (2008 Vadas József 3008006, 284).

2b. ’〈gyakr. az elmélettel, ill. a képzelettel, a művészettel stb. szemben:〉 a valóság mint a létező világ és az abban (meg)levő viszonyok, abban végbemenő történések, abban zajló folyamatok összessége’ ❖ a nők egészen máskép festetnek az énekekben, mint amilyenek az életben (1827 Toldy Ferenc 8481036, 208) | arcképét reád hagyom, emlékezetből festettem, de azért hasonlít, csak életben még szebb (1912 Réti Ödön CD10) | élettől idegen képzelet (1934 Babits Mihály 9014132, 183) | az irodalom sok tekintetben még mindig elmarad az élettől (1951 Darvas József 9101002, 103) | az életből merített példák (1999 Országgyűlési Napló CD62).

2c. ’〈intézkedésre, törvényre, rendelkezésre stb. vonatkoztatva:〉 érvény, hatály’ ❖ a’ megyei igazgatás nélkülözhetlen garantiájának életbe léptetése (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Costa Ricában] az alkotmányt 1870. hirdették ki, tényleg azonban csak 1882 óta van életben (1912 RévaiNagyLex. C5700, 683) | 1990-től 1995-ig egy átmeneti törvény volt életben (1996 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’vmely embernek v. közösségnek (vmely időszakban) vmely helyen, módon, körülmények között való élése, ill. az a mód, az az életforma, ahogyan, amely szerint él(nek) vki(k)’ ❖ [az egyre gyakoribb meddő házasságoknak] mi az oka? én kettöt találtam fel; ugy mint a’ kevély és a’ buja életet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 6) | követek henyél életet (1790 Mátyási József 7221019, 183) | Szép az élet az erdőben (1828 Vörösmarty Mihály 8524181, 31) | irtódzom a nős élettől (1846 Obernyik Károly 8339001, 6) | [Tolsztoj] megtagadta osztálya fényűző életét (1929 Németh László² CD10) | Igen szigorú szabályai vannak a „románesznek”, azaz a cigány módon való életnek (1994 Új Könyvek CD29) | A két világháború közötti élet sajátosságát az adta, hogy az immár magyar többségűvé vált faluban, a határmentiség körülményei közepette és a hivatalos magyar nemzeti politika hatására módosult a faluban élő nemzetiségek egymáshoz való viszonya (2000 Marjanucz László CD36).

3a. (birtokszóként) ’〈folyamatként:〉 mindaz, amit életútja (vmely időszaka) során megélt, ill. cselekedett, alkotott vki’ ❖ Auguſtus Tſáſzárnak életét le iro Svetoniuſt (1775 Szeli Károly ford.–Haen 7315001, 42) | a’ jobb íróknak munkájit és azoknak bélyegét, azonkívül életjekbül azt, a’ mi tanúságos, adnád elő (1817 Dessewffy József C2568, 408) | Kudarcokkal tele élete egy végsőkig elkeseredett pillanatában (1965 Julow Viktor CD53) | Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban (1980 NéprajziLex. CD47) élete párja (vál v. gúny) ’házastárs, hitves, ill. élettárs’ ❖ Felséged kedves élete párjának és nékem kegyelmes Aſzſzonyomnak (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 61) | Tuba Sándor uramnak volt mit hallgatni egy hétig kedves élete párjától, hogy lám, a Máki Jucinak arany függőt tudott venni az apja (1855 Jókai Mór CD18) | Ficsor megfeledkezve a köteles tiszteletről könyökével oldalba bökte vastag élete párját s röhögött (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | műtéttel megmenthették volna a [balett-táncosi] pályafutásomat, de egy fiatal orvos volt az életem párja, aki lebeszélt az operációról (1997 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’azoknak az eseményeknek, feladatoknak, lehetőségeknek stb. az összessége mint folyamat, amelyek (vmely időszakban) az ember számára adódnak’ ❖ e szellemi vetélkedésből mindig több több javitások, uj találmányok erednek, mellyek az életet könnyítik, a lelket vidámitják (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [ha] előre tudnánk húsz éves korunkban, milyen megpróbáltatások és fáradalmak következnek még […] aligha mernénk az elkövetkező életet vállalni (1921 Füst Milán CD10) | Minek még jobban bonyolítani az életet? (1973 Marosán György 9425003, 56) | Fájhat, ha valakit elhagy a legnagyobb szerelme huszonéves korában. De még előtte az élet (1995 Magyar Hírlap CD09).

3c. (minőségjelzővel v. birtokszóként) ’személy létének vmely területen való megnyilvánulása, megvalósulása, ill. vmely közösség, intézmény, szervezet működése v. vmely területen folyó tevékenységeinek összessége’ ❖ áldott léſzen a’ mi Házaſsági életünk (1776 Weszprémi István ford.–Wood 7384014, 4) | a mindennapi élet unalmai közt örömest találkoznék olyanokkal, kiknek szíveik felsőbb szépségek érzésére nyitva állanak (1813 Kölcsey Ferenc 8253058, 75) | A lelki élet fejlődése (1864 Peregriny Elek 8360028, 45) | érdeklik a nemi élet dolgai (1908 Schöpflin Aladár CD10) | Szavak halnak, szavak születnek – lélektani okokból vagy a nyelvközösség művelődési, gazdasági, társadalmi és politikai életének szüntelen hullámverésében (1937 Zsirai Miklós 9805002, 28) | lényeges változás nem történt a bánya életében (1961 Faller Jenő CD52) | az iskola életének mindennapjait jellemzi (1979 Tandori Dezső 9703052, 175) | hazai zenei élet (1994 Magyar Hírlap CD09) | a gazdasági és a tudományos élet képviselői (2010 Magyar Narancs 3220001, V).

3d. (azonosító szerkezetben egysz-ú birtokszóként) ’vkinek a létét (teljesen) kitöltő, számára (a leg)értékes(ebb), (leg)fontos(abb) tevékenység’ ❖ A’ te egéſz életed nem egyéb, hanem a’ régi Görög, Római, és mái Túdóſokkal való barátkozás (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267012, 211) | [Pálffy Béla] harcias, bátor, mert eleme, élete a harc (1901 Ady Endre CD0801) | egy bolygás az élete, hol Pesten tűnik fel, hol Erdélyben (1961 Csatkai Endre CD52) | Aki ismer, tudja, hogy a sport az életem (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. ’Az ember(i lét) társadalmi, ill. természeti közege.’

4a. ’a társadalom, az (együtt élő) emberi közösség (és viszonyainak összessége) mint az ember környezete, ill. annak változása, fejlődése’ ❖ [bátyám] a minő jártas könyvekben és tudományokban, olly tapasztalatlanúl kezde életbe lépni Pestre érkeztekor (1840 Nagy Ignác 8324005, 21) | [Ady] Debrecenben kezdi írói pályáját, Biharban vívja első csatáit az élettel és a hatalmasokkal (1910 Oláh Gábor 9487065, 137) | Ha a Madarász László Kollégium lépést akar tartani az élettel, el kell sajátítania a dialektikus gondolkozást (1948 Szabad Nép ápr. 27. C4871, 2) | miként boldoguljon az életben (2003 Vecsernyés Gábor 3335002, 73).

4b. ’a társadalom (élénk) kapcsolatokban, mozgásban, munkában, aktív tevékenységben megnyilvánuló működése’ ❖ Sorvadozék [...] távol az élettől, puszta kietlen uton (1830 Vörösmarty Mihály 8524198, 84) | vasárnap megáll az élet (1906 Ady Endre CD0801) | [Kassán] teljes a forgalom, zajlik az élet, s csak a figyelmes szemlélő láthatja meg azokat a jeleket, melyek mutatják, hogy ez az ősi magyar város nem is olyan régen borzalmas légitámadást élt át (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 2) | Könnyen elképzelhető, hogy milyen virágzó élet lehetett itt, amikor a falu a tó partján állt (2004 Természet Világa CD50).

4c. ’az adott személy v. közösség akaratától függetlenül működő, sorsának alakulását befolyásoló külső tényezők, erők összessége’ ❖ Előre-hátra engem Az élet hányt-vetett (1847 Petőfi Sándor CD01) | Figyelhettük: hogy gombolyította, fölhúzta, lerántotta, csavarta, röpítette, rángatta az élet [Bródy Sándort] (1930 Feszty Árpádné CD10) | Tévedsz, ez csak az élet rendje. Mindenki meghal előbb-utóbb (1987 Márton László 1107003, 170) | Az élet nehéz, nagyon megvisel mindenkit (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. ’a létfenntartás anyagi feltételeinek összessége, megélhetés’ ❖ drága az élet (1808 Dessewffy József C2558, 475) | Ő csak nem találhatja el innen a „Mátyus földéről”, hogy mibe kerül az élet Taljánországban (1872 Jókai Mór CD18) | [falun] sem olcsóbb az élet (1937 Nagy Lajos 9472004, 69) | [Budapesten] a könyvesboltokban vannak jó könyvek, a szolgáltatások tűrhetőek, a tömegközlekedés használható, nekem az élet itt olcsó (1989 Konrád György 9351006, 369).

5a. (rég v. nyj) ’élelem, táplálék’ ❖ élet [=] eledel, élelmény, élelem (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 20) | [a hegyi pásztorok] ſovány élethez ſzoktak, ha pálinkájok vagyon, ſoha kávéra, tsokoládéra nem vágynak, könyny járó, és a’ hegyeket hágni tudó legények (1789 Gvadányi József 7125001, 134) | Táp, tápszer h. élet, élelem (1901 Magyar Nyelvőr C5241, 593).

5b. (/nyj) ’vmely gabonaféle, kül. búza mint növény (vmely területen növő összessége), ill. megtermelt gabona’ ❖ Ted a ganéjt ollyan földre, melly már soványsága szerint, életet nem hoz, tapasztalni fogod, hogy kövér búzát terem (1779 Bessenyei György¹ C1082, 51) | [a farkas] setét erdőkben, rétben, fennálló életekben, kukoriczában, sűrű bokrok közt, zsombékos, gödrös, nádas helyeken tartózkodik (1829 Pák Dienes 8346009, 146) | a mostani drágaság nem természetes, hanem csak mesterségesen kicsinált drágaság volt, a gabona-uzsorások [...] müve, mert ha nem mesterkélt volna a drágaság, akkor képzelni sem lehet, hogy az élet ujig megolcsulhatna (1847 Hetilap CD61) | [a túzok] friss növényhajtásokkal él, rájár a repczére, de a szemes életre is (1901 Herman Ottó CD34) | A cséplőgép felbúg lágyan, zsákokba ömlik az élet (1947 Szabad Föld jan. 1. C1537, 20).

6. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈kedveskedő v. bensőséges megszólításként, ritk. megnevezésként, rendsz. szoros kapcsolatban levő személyek között〉’ ❖ Irene! kedvesem! hát így, így végeztél? (Reá borul.) Irene! édes életem! (1820 Kisfaludy Károly 8242029, 269) | Szűz Mária hét sebeire kérlek, édes uram, egyetlenegy boldogságom, életem, mindenem (1882 Jókai Mór CD18) | Ő a szerelmem, vágyam csillaga, Az életem, az álmom ő maga (1913 Juhász Gyula¹ 9284330, 61) | Igaz meggyógyulsz életem? Aludj drága beteglelkű gyermekem! (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

Ö: agglegény~, arany~, betyár~, cigány~, csend~, diák~, elő~, ember~, gyöngy~, házas~, hit~, köz~, kultúr~, magán~, nép~, ösztön~, utó~, vándor~, világéletében; az -élet címszó alatt: bányász~, börtön~, dzsessz~, foci~, front~, futball~, gyermek~, hajós~, hangverseny~, huszár~, katona~, klub~, koncert~, láger~, leány~, legény~, média~, opera~, páholy~, sakk~, sport~, szalon~, tánc~.

ÖU: asszony~, család~, növény~, paraszt~, pásztor~, rab~, remete~.

ÖE: ~ábrázolás, ~akarás, ~akarat, ~alakítás, ~anyag, ~áram, ~biztonság, ~biztosító, ~boldogság, ~bölcselet, ~csőd, ~delelő, ~egység, ~éhség, ~élmény, ~energia, ~érdek, ~érték, ~értelem, ~érzék, ~érzet, ~esemény, ~eszmény, ~fájdalom, ~feltétel, ~fenntartás, ~foglalkozás, ~fok, ~fonal, ~fordulat, ~forrás, ~gyakorlat, ~gyökér, ~habzsoló, ~hajsza, ~hangulat, ~harc, ~hazugság, ~hit, ~ideál, ~igenlő, ~igény, ~imádó, ~irat, ~ismerő, ~ízű, ~játszma, ~jog, ~kezdés, ~környezet, ~küzdelem, ~látás, ~láz, ~lendület, ~megvetés, ~meleg, ~menet, ~minta, ~mohóság, ~mozzanat, ~nívó, ~nyilvánulás, ~oltó, ~ölő, ~probléma, ~program, ~recept, ~sík, ~sors, ~stratégia, ~szerep, ~szeretet, ~szerető, ~szerv, ~szféra, ~szint, ~szokás, ~szükség, ~tapasztalás, ~tartalom, ~teher, ~tempó, ~tény, ~teremtő, ~típus, ~törvény, ~tűz, ~ütem, ~valóság, ~veszélyeztető.

Sz: életes.

Vö. CzF. ~, élte; ÉrtSz. ~, életbevágó, pár¹; SzólKm.; TESz. él¹; ÉKsz. ~, életbevágó, pár¹; SzT. élet², élte; ÚMTsz. ~, életfája, élte

élet főnév 7B5
1. (Biol)
az anyagnak az a megjelenési formája v. vmely biológiai rendszernek az a létezési módja, amelyet az ún. életkritériumoknak való megfelelés jellemez, ill. vmely élőlénynek az az állapota, amelyben életjelenségeket mutat
[A rajba tartozó méhek] azon vannak, hogy a’ leg-termékenyeb [méhanya] maradjon életben
(1775 Molnár János)
hathatós orvosi segély következtében életben tartatott
(1842 Pesti Hírlap)
A protoplazma sejtek és az azokból felépített összetettebb állati és növényi szervezetek élete bizonyos feltételekhez van kötve
(1894 PallasLex.)
az ember ma már úgy tekinthető, mint az élő élet legmagasabb formája
(1922 Karinthy Frigyes)
még mindig lehetett észlelni rajta az élet jeleit
(1933 Az állatok világa ford.)
élet elleni bűncselekmény
(1972 Kertész Imre¹)
Van-e élet a Földön kívül?
(1995 Természet Világa)
1a.
vmely egyedi élőlény élőként való létezése (mint folyamat) v. annak vmely szakasza, ill. e létezésnek a születéssel v. egy bizonyos időponttal kezdődő és a halállal, pusztulással végződő v. a jelen időpontig tartó ideje
Mondd meg hát, barátom, hova folyamodjunk, E rövid életben mihez ragaszkodjunk?
(1772 Barcsay Ábrahám)
soha a nap melege miatt annyit életembe nem szenvedtem, mint itt
(1790 Héczei Dániel)
Noha a’ szarvas’ élete több esztendőre terjed, szarvaiban mindazáltal csak egyre
(1829 Pák Dienes)
életének 38-ik évében majus 26-kán meghalt
(1843 Pesti Hírlap)
egy párbajban életét veszté
(1852 Szilágyi Virgil)
vagyonát még éltében rád ruházni készül
(1872 Jókai Mór)
Elvetted kardját? van még elég kard a világon! De élete csak egy van
(1889 Tábori Róbert)
életem legszebb évei
(1903 Krúdy Gyula)
Még kevésbé önálló és külön célú az egyes ember, állat vagy növény élete
(1923 Gáspár Kornél)
[Gárdonyi Géza] házassága fiatalságának életre szóló tragikus tévedése volt
(1935 Schöpflin Aladár)
Élete alkonyán keletkezett regényeiben
(1965 Nagy Miklós)
a fák élete véges
(1993 Hiller István¹–Mastalírné Zádor Márta)
a hazáért életét áldozó király
(2007 János-Szatmári Szabolcs)
életet ad vkinek (vonzat n. is) (vál)
〈annak kif-ére, hogy anya gyermeket világra hoz, megszül〉
ide helyheztetett annak az édes Anyának teste, a’ ki akkor hólt meg, a’ mikor másnak életet adott
(1790 Péczeli József ford.Hervey)
Őrködjék a gondviselés a leendő anya felett ama nehéz, de magasztos perczekben, midőn a nő a teremtőhöz legközelebb áll, mert életet ad
(1867 Kossuth Lajos)
az anyaságot jelentette, az örökké új életet adó örök emberi anyát fejezte ki Mária éppen úgy, mint a pogány „Földanya”
(1932 Kós Károly¹)
egészséges leánygyermeknek adott életet
(1992 Országgyűlési Napló)
mondja ám a nő, hogy előtte nyolc magzatnak nem sikerült életet adnia. Aztán a kilencedik, ugye, életben maradt
(2002 Magyar Hírlap)
életbe vágó
vkit v. vkinek az életét, érdekét közvetlenül érintő(, rendkívül fontos)
életbe vágó jogok, ’s erkölcsi érdekek
(1841 Vörösmarty Mihály)
olykor kétségbeejtő pillanatok szoktak megelőzni minden életbevágóbb fordulatot
(1887 Tóvölgyi Titusz)
rám nézve életbe vágó ügyben
(1899 Mikszáth Kálmán)
életbe vágóan sürgős és halaszthatatlan a csónakázás
(1960 Kellér Dezső)
nagyon sürgős! Életbe vágó!
(1982 Jékely Zoltán)
[amíg] csak néhány százezer [bank]kártya van forgalomban, életbevágó, hogy a bankok elfogadják egymás termékeit
(1995 Magyar Hírlap)
az inzulin és más életbe vágóan fontos hormonok felfedezése
(2003 Természet Világa)
1b. (minőség- v. mennyiségjelzővel)
élő ember, ritk. állat
Azt hiszed, az én leányom szégyenét eltemette a hullám: oh nem, ki dobta az öngyilkost, s elárulta, hogy magával két életet ölt meg
(1863 Szigligeti Ede)
Mennyi fiatal élet pusztul el, egészséges, értékes fiatal élet
(1914 Moly Tamás)
A divat régebben kalapdísznek is használta a kolibrik kitömött bőrét és rengeteg kis élet esett áldozatul ennek a szeszélynek
(1927 TolnaiÚjLex.)
hány ártatlan életet áldoznak fel hány ártatlan élet kedvéért
(1992 Kis János²)
1c.
〈bizonyos (vallásos) meggyőződés szerint:〉 az a létmód, amelyben az ember v. a lelke mint személyiséggel rendelkező lény a halál után létezik, ill. az embernek v. lelkének ebben a létmódban való léte
Keserves, de rettenetes dolog is edj oljan embernek halálos nyavalyábann nyögni, [...] ki világi élete utánn magának életet nem reményl
(1773–1775 Bessenyei György¹)
a halál utáni élet örök élet
(1872 Jókai Mór)
[a kelta] vallás követelményeinek megfelelő temetés elmulasztása kihatással volt a túlvilági boldogságra, a vélt túlvilági életre
(1957 Sági Károly²)
A görögök általában vallották a lélek másvilági életét, csak a test feltámadása volt új tétel
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
élet fája
a) (Vall)
〈a Bibliában és más vallások mitológiájában:〉 az a fa, amely(nek gyümölcse) örök életet ad az embernek
Nevele ott [ti. a Paradicsomban] az Ur Iſten a’ földböl minden ſzép tekéntetü, és ételre édes fát; de két fája leg nevezeteebb: az egyik élet-fájának neveztetett; a mák a’ jó, és gonoſz tudás fájának hivattatott
(1782 Molnár János)
Babylon két városból állott, az Euphrates két partján: Ka-Dimirra, az isten kapuja, és Dintirra, az élet fájának helye
(1899 Nagy képes világtörténet)
a régi egyiptomiak hittek az élet fájában, melynek törzséből egy emberalakú istenség nő ki, aki kezében az élet-vizének korsóját tartja
(1925 RévaiNagyLex.)
hogy [az ember] ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen, kiűzte az Úristen az Éden kertjéből
(1995 Protestáns Biblia ford.)
b) (irod)
〈az élet(öröm) jelképeként〉
Tsak ez az egy ſzeplötelen virág ſzáll [ti. Mária], tsak ez az élet fája-is, tsak ez az egy gyümölts-is, melly nékünk a’ moſtanyi és jövendö örömünknek ’s életünknek oka
(1777 Molnár János)
A fájdalom nem éles fejsze, melynek Csapásától az élet fája dől
(1845 Petőfi Sándor)
elragadta a háború és lehullott, piros alma az élet fájáról...
(1932 Nyugat ford.)
Élet fája, hajtsd ki ágadat fölém!
(1941 Vas István)
Szívedbe ne költözzék félelem, ne verjen tanyát e hideg üregben. Légy pszeudoturista, és megkapod az élet fáját cserébe ingyen
(1992 Németh Gábor)
c) (nyj)
a lakodalom alkalmából (a menyasszony számára) készített, rendsz. kaláccsal, gyümölccsel körülrakott v. feldíszített gally, ill. fácska; életfa
[a pálcába] 3–4 vagy több helyen is vékony kis pálczikákat dugnak fölváltott sorban; a pálczikákat körül tekerik tésztával, a melyet különféleképen alakítva czifráznak [...]. Ha jó keményre rásült már a tészta, kiveszik és szépen földíszítik: virágot, rozmaringot, szalagokat kötöznek rá, fönt pedig a végébe egy szép piros almát dugnak. Ez az „élet fája”, melyet az esküvőre menés alkalmával az első nász visz
(1900 Nagy József²)
d) (régAnat)
a kisagy féreg nevű részének középsíkú metszete (arbor vitae), ill. annak elágazó fára emlékeztető rajzolata; életfa
Arbor vitae (lat.latin), az élet fája, Thuja occidentalis; így nevezik a kisagyvelő középrészének (vermis) nyílirányú metszetén látható, a fehér és szürke velő különös eloszlása által okozott, a thuja lombjához hasonló rajzolatot
(1911 RévaiNagyLex.)
[Az ún. féreg] belsejében faszerűen elágozódó fehér velőállomány van (Élet fája, arbor vitae)
(1913 RévaiNagyLex.)
2.
Lét, létezés.
2a.
〈vmely szellemi, érzelmi, tárgyi stb. dologra, jelenségre vonatkoztatva:〉 lét, létezés
Ma kezd új életre kapni bóldogſágtok
(1790 Gvadányi József)
az eszme, az irány, melyet ő [ti. Petőfi] megállapított, életben tartandó
(1877 Jókai Mór)
A fogalom és a szó, amelyet megjelölésére használunk, két különböző dolog. Mindegyiknek megvan a saját élete
(1939 Domanovszky Sándor)
egy-két világi lírai termék máig tartó életéről a Szerémségben
(1988 Magyar néprajz)
az e célra életre hívott Iparművészeti Vállalat
(2008 Vadas József)
2b.
〈gyakr. az elmélettel, ill. a képzelettel, a művészettel stb. szemben:〉 a valóság mint a létező világ és az abban (meg)levő viszonyok, abban végbemenő történések, abban zajló folyamatok összessége
a nők egészen máskép festetnek az énekekben, mint amilyenek az életben
(1827 Toldy Ferenc)
arcképét reád hagyom, emlékezetből festettem, de azért hasonlít, csak életben még szebb
(1912 Réti Ödön)
élettől idegen képzelet
(1934 Babits Mihály)
az irodalom sok tekintetben még mindig elmarad az élettől
(1951 Darvas József)
az életből merített példák
(1999 Országgyűlési Napló)
2c.
〈intézkedésre, törvényre, rendelkezésre stb. vonatkoztatva:〉 érvény, hatály
a’ megyei igazgatás nélkülözhetlen garantiájának életbe léptetése
(1841 Pesti Hírlap)
[Costa Ricában] az alkotmányt 1870. hirdették ki, tényleg azonban csak 1882 óta van életben
(1912 RévaiNagyLex.)
1990-től 1995-ig egy átmeneti törvény volt életben
(1996 Országgyűlési Napló)
3.
vmely embernek v. közösségnek (vmely időszakban) vmely helyen, módon, körülmények között való élése, ill. az a mód, az az életforma, ahogyan, amely szerint él(nek) vki(k)
[az egyre gyakoribb meddő házasságoknak] mi az oka? én kettöt találtam fel; ugy mint a’ kevély és a’ buja életet
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
követek henyél életet
(1790 Mátyási József)
Szép az élet az erdőben
(1828 Vörösmarty Mihály)
irtódzom a nős élettől
(1846 Obernyik Károly)
[Tolsztoj] megtagadta osztálya fényűző életét
(1929 Németh László²)
Igen szigorú szabályai vannak a „románesznek”, azaz a cigány módon való életnek
(1994 Új Könyvek)
A két világháború közötti élet sajátosságát az adta, hogy az immár magyar többségűvé vált faluban, a határmentiség körülményei közepette és a hivatalos magyar nemzeti politika hatására módosult a faluban élő nemzetiségek egymáshoz való viszonya
(2000 Marjanucz László)
3a. (birtokszóként)
〈folyamatként:〉 mindaz, amit életútja (vmely időszaka) során megélt, ill. cselekedett, alkotott vki
Auguſtus Tſáſzárnak életét le iro Svetoniuſt
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
a’ jobb íróknak munkájit és azoknak bélyegét, azonkívül életjekbül azt, a’ mi tanúságos, adnád elő
(1817 Dessewffy József)
Kudarcokkal tele élete egy végsőkig elkeseredett pillanatában
(1965 Julow Viktor)
Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban
(1980 NéprajziLex.)
élete párja (vál v. gúny)
házastárs, hitves, ill. élettárs
Felséged kedves élete párjának és nékem kegyelmes Aſzſzonyomnak
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Tuba Sándor uramnak volt mit hallgatni egy hétig kedves élete párjától, hogy lám, a Máki Jucinak arany függőt tudott venni az apja
(1855 Jókai Mór)
Ficsor megfeledkezve a köteles tiszteletről könyökével oldalba bökte vastag élete párját s röhögött
(1926 Kosztolányi Dezső)
műtéttel megmenthették volna a [balett-táncosi] pályafutásomat, de egy fiatal orvos volt az életem párja, aki lebeszélt az operációról
(1997 Magyar Hírlap)
3b.
azoknak az eseményeknek, feladatoknak, lehetőségeknek stb. az összessége mint folyamat, amelyek (vmely időszakban) az ember számára adódnak
e szellemi vetélkedésből mindig több több javitások, uj találmányok erednek, mellyek az életet könnyítik, a lelket vidámitják
(1854 Vasárnapi Újság)
[ha] előre tudnánk húsz éves korunkban, milyen megpróbáltatások és fáradalmak következnek még […] aligha mernénk az elkövetkező életet vállalni
(1921 Füst Milán)
Minek még jobban bonyolítani az életet?
(1973 Marosán György)
Fájhat, ha valakit elhagy a legnagyobb szerelme huszonéves korában. De még előtte az élet
(1995 Magyar Hírlap)
3c. (minőségjelzővel v. birtokszóként)
személy létének vmely területen való megnyilvánulása, megvalósulása, ill. vmely közösség, intézmény, szervezet működése v. vmely területen folyó tevékenységeinek összessége
áldott léſzen a’ mi Házaſsági életünk
(1776 Weszprémi István ford.Wood)
a mindennapi élet unalmai közt örömest találkoznék olyanokkal, kiknek szíveik felsőbb szépségek érzésére nyitva állanak
(1813 Kölcsey Ferenc)
A lelki élet fejlődése
(1864 Peregriny Elek)
érdeklik a nemi élet dolgai
(1908 Schöpflin Aladár)
Szavak halnak, szavak születnek – lélektani okokból vagy a nyelvközösség művelődési, gazdasági, társadalmi és politikai életének szüntelen hullámverésében
(1937 Zsirai Miklós)
lényeges változás nem történt a bánya életében
(1961 Faller Jenő)
az iskola életének mindennapjait jellemzi
(1979 Tandori Dezső)
hazai zenei élet
(1994 Magyar Hírlap)
a gazdasági és a tudományos élet képviselői
(2010 Magyar Narancs)
3d. (azonosító szerkezetben egysz-ú birtokszóként)
vkinek a létét (teljesen) kitöltő, számára (a leg)értékes(ebb), (leg)fontos(abb) tevékenység
A’ te egéſz életed nem egyéb, hanem a’ régi Görög, Római, és mái Túdóſokkal való barátkozás
(1788 Péczeli József ford.Aiszóposz)
[Pálffy Béla] harcias, bátor, mert eleme, élete a harc
(1901 Ady Endre)
egy bolygás az élete, hol Pesten tűnik fel, hol Erdélyben
(1961 Csatkai Endre)
Aki ismer, tudja, hogy a sport az életem
(2000 Magyar Hírlap)
4.
Az ember(i lét) társadalmi, ill. természeti közege.
4a.
a társadalom, az (együtt élő) emberi közösség (és viszonyainak összessége) mint az ember környezete, ill. annak változása, fejlődése
[bátyám] a minő jártas könyvekben és tudományokban, olly tapasztalatlanúl kezde életbe lépni Pestre érkeztekor
(1840 Nagy Ignác)
[Ady] Debrecenben kezdi írói pályáját, Biharban vívja első csatáit az élettel és a hatalmasokkal
(1910 Oláh Gábor)
Ha a Madarász László Kollégium lépést akar tartani az élettel, el kell sajátítania a dialektikus gondolkozást
(1948 Szabad Nép ápr. 27.)
miként boldoguljon az életben
(2003 Vecsernyés Gábor)
4b.
a társadalom (élénk) kapcsolatokban, mozgásban, munkában, aktív tevékenységben megnyilvánuló működése
Sorvadozék [...] távol az élettől, puszta kietlen uton
(1830 Vörösmarty Mihály)
vasárnap megáll az élet
(1906 Ady Endre)
[Kassán] teljes a forgalom, zajlik az élet, s csak a figyelmes szemlélő láthatja meg azokat a jeleket, melyek mutatják, hogy ez az ősi magyar város nem is olyan régen borzalmas légitámadást élt át
(1941 Nemzeti Figyelő)
Könnyen elképzelhető, hogy milyen virágzó élet lehetett itt, amikor a falu a tó partján állt
(2004 Természet Világa)
4c.
az adott személy v. közösség akaratától függetlenül működő, sorsának alakulását befolyásoló külső tényezők, erők összessége
Előre-hátra engem Az élet hányt-vetett
(1847 Petőfi Sándor)
Figyelhettük: hogy gombolyította, fölhúzta, lerántotta, csavarta, röpítette, rángatta az élet [Bródy Sándort]
(1930 Feszty Árpádné)
Tévedsz, ez csak az élet rendje. Mindenki meghal előbb-utóbb
(1987 Márton László)
Az élet nehéz, nagyon megvisel mindenkit
(1997 Magyar Hírlap)
5.
a létfenntartás anyagi feltételeinek összessége, megélhetés
drága az élet
(1808 Dessewffy József)
Ő csak nem találhatja el innen a „Mátyus földéről”, hogy mibe kerül az élet Taljánországban
(1872 Jókai Mór)
[falun] sem olcsóbb az élet
(1937 Nagy Lajos)
[Budapesten] a könyvesboltokban vannak jó könyvek, a szolgáltatások tűrhetőek, a tömegközlekedés használható, nekem az élet itt olcsó
(1989 Konrád György)
5a. (rég v. nyj)
élelem, táplálék
élet [=] eledel, élelmény, élelem
(1784 Baróti Szabó Dávid)
[a hegyi pásztorok] ſovány élethez ſzoktak, ha pálinkájok vagyon, ſoha kávéra, tsokoládéra nem vágynak, könyny járó, és a’ hegyeket hágni tudó legények
(1789 Gvadányi József)
Táp, tápszer h.helyett élet, élelem
(1901 Magyar Nyelvőr)
5b. (/nyj)
vmely gabonaféle, kül. búza mint növény (vmely területen növő összessége), ill. megtermelt gabona
Ted a ganéjt ollyan földre, melly már soványsága szerint, életet nem hoz, tapasztalni fogod, hogy kövér búzát terem
(1779 Bessenyei György¹)
[a farkas] setét erdőkben, rétben, fennálló életekben, kukoriczában, sűrű bokrok közt, zsombékos, gödrös, nádas helyeken tartózkodik
(1829 Pák Dienes)
a mostani drágaság nem természetes, hanem csak mesterségesen kicsinált drágaság volt, a gabona-uzsorások [...] müve, mert ha nem mesterkélt volna a drágaság, akkor képzelni sem lehet, hogy az élet ujig megolcsulhatna
(1847 Hetilap)
[a túzok] friss növényhajtásokkal él, rájár a repczére, de a szemes életre is
(1901 Herman Ottó)
A cséplőgép felbúg lágyan, zsákokba ömlik az élet
(1947 Szabad Föld jan. 1.)
6. (egysz 1. sz-ű birt szjellel)
〈kedveskedő v. bensőséges megszólításként, ritk. megnevezésként, rendsz. szoros kapcsolatban levő személyek között〉
Irene! kedvesem! hát így, így végeztél? (Reá borul.) Irene! édes életem!
(1820 Kisfaludy Károly)
Szűz Mária hét sebeire kérlek, édes uram, egyetlenegy boldogságom, életem, mindenem
(1882 Jókai Mór)
?
Ő a szerelmem, vágyam csillaga, Az életem, az álmom ő maga
(1913 Juhász Gyula¹)
Igaz meggyógyulsz életem? Aludj drága beteglelkű gyermekem!
(1999 e. Kocsis Rózsi)
ÖU: asszonyélet, családélet, növényélet, parasztélet, pásztorélet, rabélet, remeteélet
ÖE: életábrázolás, életakarás, életakarat, életalakítás, életanyag, életáram, életbiztonság, életbiztosító, életboldogság, életbölcselet, életcsőd, életdelelő, életegység, életéhség, életélmény, életenergia, életérdek, életérték, életértelem, életérzék, életérzet, életesemény, életeszmény, életfájdalom, életfeltétel, életfenntartás, életfoglalkozás, életfok, életfonal, életfordulat, életforrás, életgyakorlat, életgyökér, élethabzsoló, élethajsza, élethangulat, életharc, élethazugság, élethit, életideál, életigenlő, életigény, életimádó, életirat, életismerő, életízű, életjátszma, életjog, életkezdés, életkörnyezet, életküzdelem, életlátás, életláz, életlendület, életmegvetés, életmeleg, életmenet, életminta, életmohóság, életmozzanat, életnívó, életnyilvánulás, életoltó, életölő, életprobléma, életprogram, életrecept, életsík, életsors, életstratégia, életszerep, életszeretet, életszerető, életszerv, életszféra, életszint, életszokás, életszükség, élettapasztalás, élettartalom, életteher, élettempó, élettény, életteremtő, élettípus, élettörvény, élettűz, életütem, életvalóság, életveszélyeztető
Sz: életes
Vö. CzF. ~, élte; ÉrtSz. ~, életbevágó, pár¹; SzólKm.; TESz. él¹; ÉKsz. ~, életbevágó, pár¹; SzT. élet², élte; ÚMTsz. ~, életfája, élte

élet- (előtagként)

1. ’az emberi életről, létről, ill. az egyéni élet folytatásáról kialakított, vallott(, vmely csoportra jellemző) 〈szemléletmód(beli sajátosság)〉’ ❖ életfelfogás fn 4A | az életfelfogásnak e’ saját, egyedül csak Tiecknél található, modorjait kiemeljük (1838 Figyelmező C0152, 172) | az újabb nápolyi nemzedék körében terjedő szabados életfölfogás és az evvel párhuzamos humanizmus nem lehetett rokonszenves Nagy Lajos előtt (1939 Kardos Tibor CD43) | Az Egyesült Államokban élők életfelfogása körülbelül olyan távol áll az európai emberétől, mint amilyen messze van egymástól a két földrész (2000 Magyar Hírlap CD09)  életnézet fn 3B (kissé rég) | a vígjáték oly formája a költésnek, melynek ösvénye nagyon is síkos, hacsak való életnézet s emberismeret nem vezeti kézen a merőt (1834 Toldy Ferenc 8481039, 357) | [Jókai] derült életnézeteit, vidám kedélyét a munka csak neveli (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a középkor keresztény életnézetéből (1934 Babits Mihály 9014132, 179)  életszemlélet fn 3B | a szelid leányka a jámbor öreg nevelése alatt két sajátságra tett szert: csüggedetlen hitre és gyakorlati életszemléletre (1847 Jósika Miklós C2421, 87) | [Kemény Simon] pályakezdő éveinek kihívó rakoncátlansága és érett férfiasságának higgadt életszemlélete között nagy a különbség (1940 Pintér Jenő CD44) | a református életszemlélet évszázadok óta mindig szerves egységként kezeli a lelki és az anyagi világ dolgait (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’az a 〈választott v. genetikusan meghatározott cél, feladat stb.〉, amelynek megvalósítására v. elérésére irányul vmely személy, közösség, ill. élőlény lét(ezés)e’ ❖ életcél fn 4A7 | a’ magyar nemes életczélját eléri, ha törvényt tanul, megházasodik ’s növevénylétét általszenderegve végre meghal (1823 Kisfaludy Károly C2678, 165) | a hal merőben úszó állat, mely csakis a vízben élhet, szervezete tökéletesen alkalmazkodott külön életczéljához (1898 Chernel István CD34) | A filozófiai, vallási és politikai események régi és bevált forrásai az életcélt kereső embernek (1976 Selye János 9594003, 98) | életcélokat kitűzni (1995 Magyar Hírlap CD09)  életfeladat fn 3A | Azok’ számára kiknek életfeladata a’ henyélés, a’ városban is léteznek sétahelyek (1840 Trefort Ágoston C1207, 255) | [A vetési lúd] márczius végével ismét visszavándorol tundráiba s kezdi ott igazi életföladatát: a szaporítás nagy munkáját (1899 Chernel István CD34) | [Justinianus] a belsőleg megerősödött, kultúrvirágzásba bomló bizánci birodalom elé a romanizmus uralmának helyreállítását tűzte ki életfeladatul (1936 Váczy Péter CD42) | Nem azért bíznak valakit a pedagógus kezére, hogy mindvégig iskolás maradjon, hanem hogy felkészüljön az iskolában az életfeladatokra (1995 Jubileumi kommentár CD1206)  életprogram fn 3A1 | elmondta nekem a maga életprogrammját is (1899 Budapesti Szemle C0067, 179) | [a nemzeti irodalom] segít iránymutatással a nemzet életprogrammjának megteremtésében (1931 Móricz Zsigmond 9462016, 365) | egy kisebb kertes családi ház vagy egy-két hold föld szerepelt életprogramjukban (2000 Magyar néprajz CD47)  életterv fn 2B | ha a’ kérés egészen váratlan; ha kegyednek terhes teljesítése; ha keresztűlvágja minden élettervét (1836 Jósika Miklós C2355, 278) | az egyházi életre irányzott életterveit (1878 Abafi Lajos CD57) | [Főldi János] pályája céltudatos élettervet sejtet. Szükségszerű sorrendben követik egymást a feladatok, amelyeket maga elé tűz (1965 Julow Viktor CD53) | támogatták az egyéni élettervek megvalósítását (1988 Bodnár György 2019028, 761).

3. ’az (egyéni) élet megvalósítására, (meg)élésére, (meg)szervezésére vonatk.(, vmely közösségi mintát követő) 〈cselekvés(mód)〉’ ❖ életstílus fn 4A | Zsörtölődnek [a Velencébe látogató magyarok], mert mindenki a zsebüket könnyíti, holott ennek éppen az ő velencei életstílusuk az oka (1906 Ady Endre CD0801) | [Harsányi Zsolt] tollával szerezte meg az úr-mivoltával együttjáró életstílushoz szükséges anyagi eszközöket, politikai súlyt és társadalmi tekintélyt (1943 Keresztury Dezső 2032015, 747) | [a nyugati országok katonai ereje] biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon (2008 Szalai Éva ford.–Giddens 3291001, 56)  életvezetés fn 4B | Az életvezetés egyenetlen, a degeneráltak cselekményeit általában nem az értelmi, hanem túlnyomóan érzelmi tényezők, ösztönök és szenvedélyek dominálják (1935 RévaiNagyLex. C5717, 247) | Eric Berne fogalmazta meg azt a pszichológiai tételt, hogy az egyén életvezetése [...] meghatározott „forgatókönyvet” (script-et) követ (1978 Hankiss Ágnes 1063002, 36) | édesanyám az egyre öregedő és egyre nehezebben mozgó nagyanyámtól átvette a háztartás vezetését; csak az én életvezetésem nem változott (2010 Huszár Tibor 3159002, 28)  életvitel fn 4B | egy életét előlről kezdő nemzet életvitelének szükségei túlkvalifikálják az ügyességeket (1911 Ignotus CD10) | a ruhakereskedő a havi ezerkétszáz korona jövedelemmel úgy élt, hogy az példája lehet a kispolgári életvitelnek (1949 Nagy Lajos 9472006, 293) | sehol sem oly fontos az életvitel bizonyos rendje, bizonyos példásság, mondhatnám erény, mint épp a rabságban (1975 Kertész Imre² CD41) | próbáltam terelgetni, normál életvitelre szoktatni (2010 Magyar Narancs 3220003, 26).

4. ’az élet (eseményei, feladatai stb.) iránt tanúsított(, vmely közösségre jellemző) 〈lelkiállapot, érzés〉’ ❖ életkedv fn 2B | Iú! ki a szerelemnek Benned érzed szikráját, Őrizd, engedgy intésemnek, Őrizd jól szíved táját! Mert ha benned ez lobbot vet, El-öl minden életkedvet; Az öröm fut előled (1798 Kisfaludy Sándor 8243001, 70) | A szép, daliás iú Zsigmond herczeg, tele életkedvvel és ambitióval (1886 Szilágyi Sándor CD55) | anyám daltalanul, életkedvétől megfosztva sivítozott (2008 Tárnok Attila ford.–Porter 3151007, 1149)  életszomj fn 2A (irod v. vál) | életszomjamhoz, müveletlenségi gyülölségemhez, hazaszeretésemhez [...] képest, a’ disponibilis [= rendelkezésre álló] 20 ezer forint korántsem volt elég (1831 Széchenyi István CD1501) | [Dreiser Amerikai tragédia című műve] bemutatja, hogyan tesz gyilkossá a társadalom egy iú embert, akiben Amerika mohó életszomja testesül meg (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 32) | [Adynál] a megtalált Isten és a kételkedés ellentéte épp úgy nagy drámai víziókban, szimbolikus akciókban jelenik meg, mint az életszomj és a halálvágy egyszerre jelen levő kettősségét tükröző verseiben (2002 Magyar Hírlap CD09)  életunalom fn 7A (kissé rég, irod v. vál) | amazt életerő ’s életkedv ingerli az örömre, ez elől az életunalma minden örömforrásokat elzár (1816 Fáy András¹ C1728, 23) | mily sivatag életunalom, mily öngyilkossággal kísértő fásultság! (1870 Jókai Mór CD18) | mintha a ködös fasorban a hajdanában elegáns életunalmat, a regényes spleent már csak a konflislovak tartanák divatban (1915 Krúdy Gyula CD54) | életunalom fogta el Jónást, ami olyankor szokott bekövetkezni, amikor az ember beleéli magát dédelgetett (sokszor önző) gondolataiba, aztán azt látja, hogy Isten másként rendelkezik és cselekszik (1995 Jubileumi kommentár CD1206)  életundor fn 4A (kissé vál) | miként magyarázzam meg [...] azon életundort ’s csüggedést, melly e’ ritka férfiu [ti. Kölcsey Ferenc] halálának napja körül hatalmat ellenállhatatlanul vőn lelkemen? (1840 Szemere Bertalan C1207, 208) | Meghalni … – feleli önmagának, s arcát a szégyen, keserűség és életundor hirtelen rángásával tenyerébe rejti (1931 Sárközi György 9587011, 244) | [Kosztolányi Hajnali részegség című verse] fejlődésköltemény, mert a hős, akit kezdetben a holt, alvó város látványa, az értelmetlenség, a létidegenség, az életundor érzése nyomasztott, a természet és a művészet adta létmámor révén eljutott egyfajta életmegoldáshoz (2000 Magyar Hírlap CD09).

élet- (előtagként)
1.
az emberi életről, létről, ill. az egyéni élet folytatásáról kialakított, vallott(, vmely csoportra jellemző) 〈szemléletmód(beli sajátosság)
életfelfogás főnév 4A
az életfelfogásnak e’ saját, egyedül csak Tiecknél található, modorjait kiemeljük
(1838 Figyelmező)
az újabb nápolyi nemzedék körében terjedő szabados életfölfogás és az evvel párhuzamos humanizmus nem lehetett rokonszenves Nagy Lajos előtt
(1939 Kardos Tibor)
Az Egyesült Államokban élők életfelfogása körülbelül olyan távol áll az európai emberétől, mint amilyen messze van egymástól a két földrész
(2000 Magyar Hírlap)
életnézet főnév 3B (kissé rég)
a vígjáték oly formája a költésnek, melynek ösvénye nagyon is síkos, hacsak való életnézet s emberismeret nem vezeti kézen a merőt
(1834 Toldy Ferenc)
[Jókai] derült életnézeteit, vidám kedélyét a munka csak neveli
(1857 Vasárnapi Újság)
a középkor keresztény életnézetéből
(1934 Babits Mihály)
életszemlélet főnév 3B
a szelid leányka a jámbor öreg nevelése alatt két sajátságra tett szert: csüggedetlen hitre és gyakorlati életszemléletre
(1847 Jósika Miklós)
[Kemény Simon] pályakezdő éveinek kihívó rakoncátlansága és érett férfiasságának higgadt életszemlélete között nagy a különbség
(1940 Pintér Jenő)
a református életszemlélet évszázadok óta mindig szerves egységként kezeli a lelki és az anyagi világ dolgait
(1997 Magyar Hírlap)
2.
az a 〈választott v. genetikusan meghatározott cél, feladat stb.〉, amelynek megvalósítására v. elérésére irányul vmely személy, közösség, ill. élőlény lét(ezés)e
életcél főnév 4A7
a’ magyar nemes életczélját eléri, ha törvényt tanul, megházasodik ’s növevénylétét általszenderegve végre meghal
(1823 Kisfaludy Károly)
a hal merőben úszó állat, mely csakis a vízben élhet, szervezete tökéletesen alkalmazkodott külön életczéljához
(1898 Chernel István)
A filozófiai, vallási és politikai események régi és bevált forrásai az életcélt kereső embernek
(1976 Selye János)
életcélokat kitűzni
(1995 Magyar Hírlap)
életfeladat főnév 3A
Azok’ számára kiknek életfeladata a’ henyélés, a’ városban is léteznek sétahelyek
(1840 Trefort Ágoston)
[A vetési lúd] márczius végével ismét visszavándorol tundráiba s kezdi ott igazi életföladatát: a szaporítás nagy munkáját
(1899 Chernel István)
[Justinianus] a belsőleg megerősödött, kultúrvirágzásba bomló bizánci birodalom elé a romanizmus uralmának helyreállítását tűzte ki életfeladatul
(1936 Váczy Péter)
Nem azért bíznak valakit a pedagógus kezére, hogy mindvégig iskolás maradjon, hanem hogy felkészüljön az iskolában az életfeladatokra
(1995 Jubileumi kommentár)
életprogram főnév 3A1
elmondta nekem a maga életprogrammját is
(1899 Budapesti Szemle)
[a nemzeti irodalom] segít iránymutatással a nemzet életprogrammjának megteremtésében
(1931 Móricz Zsigmond)
egy kisebb kertes családi ház vagy egy-két hold föld szerepelt életprogramjukban
(2000 Magyar néprajz)
életterv főnév 2B
ha a’ kérés egészen váratlan; ha kegyednek terhes teljesítése; ha keresztűlvágja minden élettervét
(1836 Jósika Miklós)
az egyházi életre irányzott életterveit
(1878 Abafi Lajos)
[Főldi János] pályája céltudatos élettervet sejtet. Szükségszerű sorrendben követik egymást a feladatok, amelyeket maga elé tűz
(1965 Julow Viktor)
támogatták az egyéni élettervek megvalósítását
(1988 Bodnár György)
3.
az (egyéni) élet megvalósítására, (meg)élésére, (meg)szervezésére vonatk.(, vmely közösségi mintát követő) 〈cselekvés(mód)
életstílus főnév 4A
Zsörtölődnek [a Velencébe látogató magyarok], mert mindenki a zsebüket könnyíti, holott ennek éppen az ő velencei életstílusuk az oka
(1906 Ady Endre)
[Harsányi Zsolt] tollával szerezte meg az úr-mivoltával együttjáró életstílushoz szükséges anyagi eszközöket, politikai súlyt és társadalmi tekintélyt
(1943 Keresztury Dezső)
[a nyugati országok katonai ereje] biztosította a nyugati életstílusok elterjedését szerte a világon
(2008 Szalai Éva ford.Giddens)
életvezetés főnév 4B
Az életvezetés egyenetlen, a degeneráltak cselekményeit általában nem az értelmi, hanem túlnyomóan érzelmi tényezők, ösztönök és szenvedélyek dominálják
(1935 RévaiNagyLex.)
Eric Berne fogalmazta meg azt a pszichológiai tételt, hogy az egyén életvezetése [...] meghatározott „forgatókönyvet” (script-et) követ
(1978 Hankiss Ágnes)
édesanyám az egyre öregedő és egyre nehezebben mozgó nagyanyámtól átvette a háztartás vezetését; csak az én életvezetésem nem változott
(2010 Huszár Tibor)
életvitel főnév 4B
egy életét előlről kezdő nemzet életvitelének szükségei túlkvalifikálják az ügyességeket
(1911 Ignotus)
a ruhakereskedő a havi ezerkétszáz korona jövedelemmel úgy élt, hogy az példája lehet a kispolgári életvitelnek
(1949 Nagy Lajos)
sehol sem oly fontos az életvitel bizonyos rendje, bizonyos példásság, mondhatnám erény, mint épp a rabságban
(1975 Kertész Imre²)
próbáltam terelgetni, normál életvitelre szoktatni
(2010 Magyar Narancs)
4.
az élet (eseményei, feladatai stb.) iránt tanúsított(, vmely közösségre jellemző) 〈lelkiállapot, érzés〉
életkedv főnév 2B
Iú! ki a szerelemnek Benned érzed szikráját, Őrizd, engedgy intésemnek, Őrizd jól szíved táját! Mert ha benned ez lobbot vet, El-öl minden életkedvet; Az öröm fut előled
(1798 Kisfaludy Sándor)
A szép, daliás iú Zsigmond herczeg, tele életkedvvel és ambitióval
(1886 Szilágyi Sándor)
anyám daltalanul, életkedvétől megfosztva sivítozott
(2008 Tárnok Attila ford.Porter)
életszomj főnév 2A (irod v. vál)
életszomjamhoz, müveletlenségi gyülölségemhez, hazaszeretésemhez [...] képest, a’ disponibilis [= rendelkezésre álló] 20 ezer forint korántsem volt elég
(1831 Széchenyi István)
[Dreiser Amerikai tragédia című műve] bemutatja, hogyan tesz gyilkossá a társadalom egy iú embert, akiben Amerika mohó életszomja testesül meg
(1933 TolnaiÚjLex.)
[Adynál] a megtalált Isten és a kételkedés ellentéte épp úgy nagy drámai víziókban, szimbolikus akciókban jelenik meg, mint az életszomj és a halálvágy egyszerre jelen levő kettősségét tükröző verseiben
(2002 Magyar Hírlap)
életunalom főnév 7A (kissé rég, irod v. vál)
amazt életerő ’s életkedv ingerli az örömre, ez elől az életunalma minden örömforrásokat elzár
(1816 Fáy András¹)
mily sivatag életunalom, mily öngyilkossággal kísértő fásultság!
(1870 Jókai Mór)
mintha a ködös fasorban a hajdanában elegáns életunalmat, a regényes spleent már csak a konflislovak tartanák divatban
(1915 Krúdy Gyula)
életunalom fogta el Jónást, ami olyankor szokott bekövetkezni, amikor az ember beleéli magát dédelgetett (sokszor önző) gondolataiba, aztán azt látja, hogy Isten másként rendelkezik és cselekszik
(1995 Jubileumi kommentár)
életundor főnév 4A (kissé vál)
miként magyarázzam meg [...] azon életundort ’s csüggedést, melly e’ ritka férfiu [ti. Kölcsey Ferenc] halálának napja körül hatalmat ellenállhatatlanul vőn lelkemen?
(1840 Szemere Bertalan)
Meghalni … – feleli önmagának, s arcát a szégyen, keserűség és életundor hirtelen rángásával tenyerébe rejti
(1931 Sárközi György)
[Kosztolányi Hajnali részegség című verse] fejlődésköltemény, mert a hős, akit kezdetben a holt, alvó város látványa, az értelmetlenség, a létidegenség, az életundor érzése nyomasztott, a természet és a művészet adta létmámor révén eljutott egyfajta életmegoldáshoz
(2000 Magyar Hírlap)

-élet (utótagként)

1. ’〈vmely életkorhoz v. családi állapothoz kötődő, arra jellemző〉 élethelyzet v. életmód, ill. ilyen élethelyzetben eltöltött időszak’ ❖ gyermekélet fn 3B | A gyermekélet kedves tájait Meglátom ismét (1823 Vörösmarty Mihály C4540, 319) | önként belopódzik az [ti. a testedzés] az ember ösztönszerü működései közé is, mit a gyermek élet jeleneteiben tisztán észrevehetni (1847 Hetilap CD61) | A bevonulás óta először kaptunk levelet apámtól. Az Ipoly mellékéről írt. Ezzel a levéllel kezdődött el gyermekéletem új földrajz- és történelemórája (1976 Dobos László 1034003, 217) | [az a] változás, amely a gyermekéletet az elmúlt öt-hat generációnyi szakaszban átalakította, az iskoláztatással kapcsolatos (2000 Magyar néprajz CD47)  leányélet fn 3B | a’ leányéletnek Legnagyobb únalmat a’ párták tétetnek (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 99) | A „fiatalasszonyok” társasága azokból a dámákból alakult, akik bár búcsút mondtak a vidám leányéletnek: házasságukban „nem találták meg azt a boldogságot”, amelyért lemondtak volt a „szabadelvűségről” (1930 Krúdy Gyula CD54) | Talán a mai nap más lesz, gazdagabb, mint a tegnapi. Talán hoz valamit leányéletükbe. Változást, a szerelem édességét (1970 Moyzes Ilona 2042009, 198)  legényélet fn 3B | Mit ér az a legényélet? (1854 Podmaniczky Frigyes C3527, 52) | nyolc osztályos volt az iskola és a kollégium vigyázott Ady Endrére serdülő gyermekkorától legényéletéig (1921 Révész Béla CD10) | az ötvenhárom éves koráig legényélethez szokott Vajda [János] méltóbb élettárs mellett sem tört volna bele egykönnyen a házaséletbe (1965 Komlós Aladár CD53).

1a. ’〈vmely foglalkozáshoz kötődő〉 tevékenység(gel járó életmód), ill. azzal eltöltött időszak’ ❖ bányászélet fn 3B | Derüre boru; mint mindenütt az életben, ugy a bányász életben is (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A bányászélet sok veszélylyel és nélkülözéssel jár; azért a bányászok is, miként a vészszel küzdő hajósok, nagyon vallásosak (1871 Orbán Balázs CD22) | Külön vitrinben kaptak helyet a bányászéletet ábrázoló népművészeti alkotások, melyek viselettörténetileg is értékes emlékek (1960 Faller Jenő CD52) | Nemzedékek nőttek bele a bányászéletbe hazánkban is, gondolkodásukat, szokásaikat, életvitelüket leginkább a földmély határozta és határozza meg (1992 Országgyűlési Napló CD62)  hajósélet fn 3B | A’ hajós élet egyformaságával nem akarom untatni az olvasót (1837 Jósika Miklós C2372, 148) | tizenkét esztendei hajósélet (1919 Földi Mihály CD10) | [Poturicsics hajóskapitány] már mindent megpróbált a világon hosszú hajósélete alatt úgy a Vaskapun túl, mint a Vaskapun innen (1930 Krúdy Gyula CD54) | Az író felidézi […] a kalandor hajósélet helyzeteit, amelyben az ivás a kommunikáció, a férfias együttlét kiiktathatatlan velejárója lett (1994 Új Könyvek CD29)  huszárélet fn 3B | A huszárélet a híres és vitéz élet (1849 Szemere Bertalan CD32) | Sok minden visszatérhet még Magyarországon, de a régi huszárélet aligha (1926 Krúdy Gyula CD54) | toborzó-ének Amade [László] híres költeménye is: A szép fényes katonának arany gyöngy élete… Első fele a vidám huszár életet (győzelem, gazdagodás, előmenetel, siker a nőknél) […] ecseteli, hogy mindezt szembeállíthassa a parasztsors nyomorúságával (1964 Tarnai Andor CD53)  katonaélet fn 3B | Hajdani világbann kapva kaptanak az emberek a katona életen (1780 Magyar Hírmondó C0268, 617) | a’ katona élet is bizonyos készségeket és esmereteket kíván (1826 Szilasy János 8450011, 220) | hosszú katonaélet (1916 Molnár Ferenc² 9453023, 94) | milyen szörnyen brutálissá tehet a háború és a katonaélet, hogyan képes tisztességes embereket tömeggyilkosokká változtatni (1983 Szabó T. E. Attila ford.–Szent-Györgyi 9661003, 267).

1b. ’〈vmely (kényszerrel) kijelölt intézményben, tartózkodási helyen töltött〉 időszak, ill. 〈ilyen hely〉 körülményei által (ki)alakított (ideiglenes) életforma’ ❖ börtönélet fn 3B | [Sobri Jóskára] a börtönélet különös átalakitó behatással volt (1847 Pesti Divatlap C5841, 1460) | Csupa tréfa és mulatság volt az egész börtön-életem (1888 Jókai Mór C2315, 258) | négy esztendei börtönélet után csupán ez év szeptemberében szabadult ki (1961 Magyar Nemzet dec. 28. C4799, 2)  frontélet fn 3B | a front-élet lélekölő egyhangúságában (1916 Erdély Jenő CD10) | öt hónapi elsővonalbeli frontélet után (1942 Horváth Károly CD52) | Az első személyes formában írt regény a frontélet mindennapjaiból bontakoztatja ki a forradalmak felé mutató koncepciót (1966 Diószegi András CD53)  lágerélet fn 3B | négy napi lágerélet után Bécsbe kerültünk (1957 Szöllősy Pál CD58) | a gyermek szemével nézi a munkatábor, a lágerélet borzalmait (1990 A magyar irodalom története CD53) | [a dokumentumkötet] a hadifoglyok lágeréletét tekinti át a doni tragédiától a hazatérésig (2000 Új Könyvek CD29).

2. ’〈vmely kulturális v. sportterülethez kötődő〉 események, ill. intézmények, szereplők v. azok tevékenységének (vmely helyre, időszakra, személyre stb. korlátozódó) összessége’ ❖ dzsesszélet fn 3B | a 70-es, 80-as évek dzsesszéletében a tanszak tanárai és az itt végzett növendékek egyre inkább vezető szerepet játszottak (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | A zenei napokkal a szervezők Székesfehérvár dzsesszéletét szeretnék élénkíteni (1995 Magyar Hírlap CD09) | teljes körűen bemutatni a hazai és határon túli jazzéletet (1999 Új Könyvek CD29)  fociélet fn 3B (biz) | mindezek a nagyon emberi, tehát nagyon természetes megnyilvánulások ugyancsak fura előjellel vetülnek ki a város fociéletének széles vásznán (1974 Zsolt István 9808004, 208) | A verdikt újabb tabut dönt meg a nemzetközi fociéletben, az EU-tagállamok futballklubjai eddig ugyanis szerződésük lejárta után is átigazolási díjat követeltek a közösség határain túlról érkező idegenlégiósokért (1998 Magyar Hírlap CD09)  futballélet fn 3B | Edson Tavares az első külföldi edző, aki egy évtizedes szünet után részt vesz a vietnami futballéletben (1994 Magyar Hírlap CD09) | az a célunk, hogy pezsgő futballélet legyen Magyarországon (1997 Magyar Hírlap CD09) | [Zinédine Zidane] nem csak a francia futballélet egyik sztárja, de a világ talán legnépszerűbb futballistája is (1999 Új Könyvek CD29)  hangversenyélet fn 3B | [Eduard Hanslick megírta] a bécsi hangversenyélet történetét (1913 RévaiNagyLex. C5705, 494) | Az elmúlt két hét hangversenyéletében ismét a zongoraművészek játszották a vezető szerepet (1926 Tóth Aladár CD10) | a klasszikus zenei hanglemezkiadást világszerte sújtó recesszió egyelőre nem érte el a hangversenyéletet (1999 Magyar Hírlap CD09)  koncertélet fn 3B | a városok megnyílnak a verbunkos zene előtt, mindenekelőtt a nyilvános produkció, a hangverseny intézményét állítják az új muzsika szolgálatába. Pozsony már régebben ismeri ezt a koncert-életet (1931 ZeneiLex. CD49) | A zeneiskolákban tanító tanárok a városok koncertéletének is aktív résztvevői (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | [Gianluigi Gelmetti] sohasem tudott bekerülni a koncertélet és a hanglemezkiadás közvetlen élvonalába (1998 Magyar Hírlap CD09)  médiaélet fn 3B | [a Freedom House] a nemzetközi médiaéletben és sajtóéletben számon tartott szervezet (1997 Országgyűlési Napló CD62) | A Katolikus Rádió – Eger életre hívása jelentős lépés a magyar vallási médiaéletben (2000 Magyar Hírlap CD09) | [a zenés vacsorákon] sokszor megfordulnak a térség üzleti és médiaéletének legfontosabb szereplői is (2000 Figyelő CD2601)  operaélet fn 3B | a nagyobb mozgástér természetesen az operaéletnek is kedvezett, ugyanakkor korábban nem tapasztalt gazdasági, anyagi nehézségek léptek fel (1994 Magyar Hírlap CD09) | Waltraud Meier […] az együttes dísze, a nemzetközi operaélet első számú mezzoszopránja (1997 Magyar Hírlap CD09) | A harminchét éves José Cura a kilencvenes évek közepén robbant be a világ operaéletébe, miután megnyerte a nemzetközi Plácido Domingo Énekversenyt (2000 Magyar Hírlap CD09)  sakkélet fn 3B | Ha Kolozsvár sakkéletete továbbra is ezen a szinvonalon marad, egyáltalán nem fogunk csodálkozni, ha a magyar fővárosnak Erdély fővárosa lesz a legméltóbb, sőt egyedüli vetélytársa (1914 Budapesti Hírlap márc. 29. C4702, 38) | [Breuer György] sakkelméleti feljegyzései már diákkorából maradtak fenn. Figyelte a hazai és külföldi sakkéletet (1956 Varga Lajos CD52) | A világháború utáni évek meginduló sakkéletében gyakran feltűnt Karol Wojtyla neve – többnyire kétlépéses mattfeladványok szerzőjeként (1991 Papp Márió CD17)  sportélet fn 3B | [Kendeffy Ádám] sokat működött az erdélyi gazdasági és sportélet előbbrevitelére (1895 PallasLex. CD02) | [Regényi úr] azt gondolta magában, hogy visszavonul a sok utazgatással, gonddal, fáradsággal járó sportélettől (1930 Krúdy Gyula CD54) | a Testnevelési Főiskolán békenagygyülést tartanak, olimpiai bajnokok, világbajnokok, sportéletünk legkiválobbjai vesznek részt a nagygyülésen (1950 Népsport júl. 17. C5350, 26) | [az edző] nemcsak a sportélet, az adott sportág képviselője, hanem átfogóan az emberi kultúra egy jelentős területének átvevője, továbbfejlesztője, továbbadója (1983 Bíróné Nagy Edit 1018002, 71)  táncélet fn 3B | Tánc, táncélet, viselet [Apátfalván] (1951 Berta János CD36) | A mezőségi magyarok igen gazdag és archaikus táncélete őrizte meg az aszimmetrikus ritmusok egy sorát (1990 Magyar néprajz CD47) | Mondhatjuk, hogy egy újabb táncegyüttessel bővült a főváros táncélete? (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈vmely helyszín v. szervezet keretei között folyó v. arra jellemző〉 közösségi tevékenységek, ill. események összessége’ ❖ klubélet fn 3B | Nálunk is van klubélet, nemcsak Angliában (1867 Jókai Mór CD18) | A nagy jövőre jogosult, szorgalmas tisztviselő […] legénykorában élénk klubéletet élt s tagja volt máig is az Országos Kaszinónak (1912 Budapesti Hírlap febr. 21. C4700, 10) | Teremtsünk érdekes és vonzó klubéletet (1956 Tánczos Gábor 2051061, 49) | Klubéletünkben a baráti kapcsolatok ápolása is fontos szerepet kap (1998 Magyar Hírlap CD09)  páholyélet fn 3B (/ritk) | Vámos Károly. Munkája: Páholyélet (1901 Vámos Károly CD27) | VI. György jelenlegi angol király is tagja volt trónraléptéig a szabadkőműves páholynak, – azóta csak leghűbb és legodaadóbb támogatója a páholyéletnek (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 4) | Hindy Géza irodaigazgató és Németh Miklós helyettes nagymester azzal fordult a páholyokhoz, küldjenek tudósítást a páholyélet fontosabb eseményeiről (2000 Schőn István CD40)  szalonélet fn 3B (/ritk) | A’ nap’ balitéletein, ’s szalonélet szokásán most egyszer Vértesyné túlemelé magát (1842 Kuthy Lajos C2861, 133) | A szalon-élet [Franciaországban] október-novembertől junius közepéig tart (1893 Alvinczy Sándor C0581, 129) | [Pálffy Albert] mesekereső leleménye nem sok tárgyat talált az arisztokrata családokban; a felső tízezer szalonéletéből nem tudott lélekbe nyomuló egyéneket kiragadni (1933 Pintér Jenő CD44) | [Kazinczy Ferenc] érzelmi világát finomította a kassai szalonélet, melynek társasági örömeiben, szerelmeiben éppúgy kedvét találta, mint a szabadkőműves ceremóniákban (1965 Szauder József CD53).

-élet (utótagként)
1.
〈vmely életkorhoz v. családi állapothoz kötődő, arra jellemző〉 élethelyzet v. életmód, ill. ilyen élethelyzetben eltöltött időszak
gyermekélet főnév 3B
A gyermekélet kedves tájait Meglátom ismét
(1823 Vörösmarty Mihály)
önként belopódzik az [ti. a testedzés] az ember ösztönszerü működései közé is, mit a gyermek élet jeleneteiben tisztán észrevehetni
(1847 Hetilap)
A bevonulás óta először kaptunk levelet apámtól. Az Ipoly mellékéről írt. Ezzel a levéllel kezdődött el gyermekéletem új földrajz- és történelemórája
(1976 Dobos László)
[az a] változás, amely a gyermekéletet az elmúlt öt-hat generációnyi szakaszban átalakította, az iskoláztatással kapcsolatos
(2000 Magyar néprajz)
leányélet főnév 3B
a’ leányéletnek Legnagyobb únalmat a’ párták tétetnek
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
A „fiatalasszonyok” társasága azokból a dámákból alakult, akik bár búcsút mondtak a vidám leányéletnek: házasságukban „nem találták meg azt a boldogságot”, amelyért lemondtak volt a „szabadelvűségről”
(1930 Krúdy Gyula)
Talán a mai nap más lesz, gazdagabb, mint a tegnapi. Talán hoz valamit leányéletükbe. Változást, a szerelem édességét
(1970 Moyzes Ilona)
legényélet főnév 3B
Mit ér az a legényélet?
(1854 Podmaniczky Frigyes)
nyolc osztályos volt az iskola és a kollégium vigyázott Ady Endrére serdülő gyermekkorától legényéletéig
(1921 Révész Béla)
az ötvenhárom éves koráig legényélethez szokott Vajda [János] méltóbb élettárs mellett sem tört volna bele egykönnyen a házaséletbe
(1965 Komlós Aladár)
1a.
〈vmely foglalkozáshoz kötődő〉 tevékenység(gel járó életmód), ill. azzal eltöltött időszak
bányászélet főnév 3B
Derüre boru; mint mindenütt az életben, ugy a bányász életben is
(1856 Vasárnapi Újság)
A bányászélet sok veszélylyel és nélkülözéssel jár; azért a bányászok is, miként a vészszel küzdő hajósok, nagyon vallásosak
(1871 Orbán Balázs)
Külön vitrinben kaptak helyet a bányászéletet ábrázoló népművészeti alkotások, melyek viselettörténetileg is értékes emlékek
(1960 Faller Jenő)
Nemzedékek nőttek bele a bányászéletbe hazánkban is, gondolkodásukat, szokásaikat, életvitelüket leginkább a földmély határozta és határozza meg
(1992 Országgyűlési Napló)
hajósélet főnév 3B
A’ hajós élet egyformaságával nem akarom untatni az olvasót
(1837 Jósika Miklós)
tizenkét esztendei hajósélet
(1919 Földi Mihály)
[Poturicsics hajóskapitány] már mindent megpróbált a világon hosszú hajósélete alatt úgy a Vaskapun túl, mint a Vaskapun innen
(1930 Krúdy Gyula)
Az író felidézi […] a kalandor hajósélet helyzeteit, amelyben az ivás a kommunikáció, a férfias együttlét kiiktathatatlan velejárója lett
(1994 Új Könyvek)
huszárélet főnév 3B
A huszárélet a híres és vitéz élet
(1849 Szemere Bertalan)
Sok minden visszatérhet még Magyarországon, de a régi huszárélet aligha
(1926 Krúdy Gyula)
toborzó-ének Amade [László] híres költeménye is: A szép fényes katonának arany gyöngy élete… Első fele a vidám huszár életet (győzelem, gazdagodás, előmenetel, siker a nőknél) […] ecseteli, hogy mindezt szembeállíthassa a parasztsors nyomorúságával
(1964 Tarnai Andor)
katonaélet főnév 3B
Hajdani világbann kapva kaptanak az emberek a katona életen
(1780 Magyar Hírmondó)
a’ katona élet is bizonyos készségeket és esmereteket kíván
(1826 Szilasy János)
hosszú katonaélet
(1916 Molnár Ferenc²)
milyen szörnyen brutálissá tehet a háború és a katonaélet, hogyan képes tisztességes embereket tömeggyilkosokká változtatni
(1983 Szabó T. E. Attila ford.Szent-Györgyi)
1b.
〈vmely (kényszerrel) kijelölt intézményben, tartózkodási helyen töltött〉 időszak, ill. 〈ilyen hely〉 körülményei által (ki)alakított (ideiglenes) életforma
börtönélet főnév 3B
[Sobri Jóskára] a börtönélet különös átalakitó behatással volt
(1847 Pesti Divatlap)
Csupa tréfa és mulatság volt az egész börtön-életem
(1888 Jókai Mór)
négy esztendei börtönélet után csupán ez év szeptemberében szabadult ki
(1961 Magyar Nemzet dec. 28.)
frontélet főnév 3B
a front-élet lélekölő egyhangúságában
(1916 Erdély Jenő)
öt hónapi elsővonalbeli frontélet után
(1942 Horváth Károly)
Az első személyes formában írt regény a frontélet mindennapjaiból bontakoztatja ki a forradalmak felé mutató koncepciót
(1966 Diószegi András)
lágerélet főnév 3B
négy napi lágerélet után Bécsbe kerültünk
(1957 Szöllősy Pál)
a gyermek szemével nézi a munkatábor, a lágerélet borzalmait
(1990 A magyar irodalom története)
[a dokumentumkötet] a hadifoglyok lágeréletét tekinti át a doni tragédiától a hazatérésig
(2000 Új Könyvek)
2.
〈vmely kulturális v. sportterülethez kötődő〉 események, ill. intézmények, szereplők v. azok tevékenységének (vmely helyre, időszakra, személyre stb. korlátozódó) összessége
dzsesszélet főnév 3B
a 70-es, 80-as évek dzsesszéletében a tanszak tanárai és az itt végzett növendékek egyre inkább vezető szerepet játszottak
(1993 A magyarság kézikönyve)
A zenei napokkal a szervezők Székesfehérvár dzsesszéletét szeretnék élénkíteni
(1995 Magyar Hírlap)
teljes körűen bemutatni a hazai és határon túli jazzéletet
(1999 Új Könyvek)
fociélet főnév 3B (biz)
mindezek a nagyon emberi, tehát nagyon természetes megnyilvánulások ugyancsak fura előjellel vetülnek ki a város fociéletének széles vásznán
(1974 Zsolt István)
A verdikt újabb tabut dönt meg a nemzetközi fociéletben, az EUEurópai Unió-tagállamok futballklubjai eddig ugyanis szerződésük lejárta után is átigazolási díjat követeltek a közösség határain túlról érkező idegenlégiósokért
(1998 Magyar Hírlap)
futballélet főnév 3B
Edson Tavares az első külföldi edző, aki egy évtizedes szünet után részt vesz a vietnami futballéletben
(1994 Magyar Hírlap)
az a célunk, hogy pezsgő futballélet legyen Magyarországon
(1997 Magyar Hírlap)
[Zinédine Zidane] nem csak a francia futballélet egyik sztárja, de a világ talán legnépszerűbb futballistája is
(1999 Új Könyvek)
hangversenyélet főnév 3B
[Eduard Hanslick megírta] a bécsi hangversenyélet történetét
(1913 RévaiNagyLex.)
Az elmúlt két hét hangversenyéletében ismét a zongoraművészek játszották a vezető szerepet
(1926 Tóth Aladár)
a klasszikus zenei hanglemezkiadást világszerte sújtó recesszió egyelőre nem érte el a hangversenyéletet
(1999 Magyar Hírlap)
koncertélet főnév 3B
a városok megnyílnak a verbunkos zene előtt, mindenekelőtt a nyilvános produkció, a hangverseny intézményét állítják az új muzsika szolgálatába. Pozsony már régebben ismeri ezt a koncert-életet
(1931 ZeneiLex.)
A zeneiskolákban tanító tanárok a városok koncertéletének is aktív résztvevői
(1993 A magyarság kézikönyve)
[Gianluigi Gelmetti] sohasem tudott bekerülni a koncertélet és a hanglemezkiadás közvetlen élvonalába
(1998 Magyar Hírlap)
médiaélet főnév 3B
[a Freedom House] a nemzetközi médiaéletben és sajtóéletben számon tartott szervezet
(1997 Országgyűlési Napló)
A Katolikus Rádió – Eger életre hívása jelentős lépés a magyar vallási médiaéletben
(2000 Magyar Hírlap)
[a zenés vacsorákon] sokszor megfordulnak a térség üzleti és médiaéletének legfontosabb szereplői is
(2000 Figyelő)
operaélet főnév 3B
a nagyobb mozgástér természetesen az operaéletnek is kedvezett, ugyanakkor korábban nem tapasztalt gazdasági, anyagi nehézségek léptek fel
(1994 Magyar Hírlap)
Waltraud Meier […] az együttes dísze, a nemzetközi operaélet első számú mezzoszopránja
(1997 Magyar Hírlap)
A harminchét éves José Cura a kilencvenes évek közepén robbant be a világ operaéletébe, miután megnyerte a nemzetközi Plácido Domingo Énekversenyt
(2000 Magyar Hírlap)
sakkélet főnév 3B
Ha Kolozsvár sakkéletete továbbra is ezen a szinvonalon marad, egyáltalán nem fogunk csodálkozni, ha a magyar fővárosnak Erdély fővárosa lesz a legméltóbb, sőt egyedüli vetélytársa
(1914 Budapesti Hírlap márc. 29.)
[Breuer György] sakkelméleti feljegyzései már diákkorából maradtak fenn. Figyelte a hazai és külföldi sakkéletet
(1956 Varga Lajos)
A világháború utáni évek meginduló sakkéletében gyakran feltűnt Karol Wojtyla neve – többnyire kétlépéses mattfeladványok szerzőjeként
(1991 Papp Márió)
sportélet főnév 3B
[Kendeffy Ádám] sokat működött az erdélyi gazdasági és sportélet előbbrevitelére
(1895 PallasLex.)
[Regényi úr] azt gondolta magában, hogy visszavonul a sok utazgatással, gonddal, fáradsággal járó sportélettől
(1930 Krúdy Gyula)
a Testnevelési Főiskolán békenagygyülést tartanak, olimpiai bajnokok, világbajnokok, sportéletünk legkiválobbjai vesznek részt a nagygyülésen
(1950 Népsport júl. 17.)
[az edző] nemcsak a sportélet, az adott sportág képviselője, hanem átfogóan az emberi kultúra egy jelentős területének átvevője, továbbfejlesztője, továbbadója
(1983 Bíróné Nagy Edit)
táncélet főnév 3B
Tánc, táncélet, viselet [Apátfalván]
(1951 Berta János)
A mezőségi magyarok igen gazdag és archaikus táncélete őrizte meg az aszimmetrikus ritmusok egy sorát
(1990 Magyar néprajz)
Mondhatjuk, hogy egy újabb táncegyüttessel bővült a főváros táncélete?
(1997 Magyar Hírlap)
2a.
〈vmely helyszín v. szervezet keretei között folyó v. arra jellemző〉 közösségi tevékenységek, ill. események összessége
klubélet főnév 3B
Nálunk is van klubélet, nemcsak Angliában
(1867 Jókai Mór)
A nagy jövőre jogosult, szorgalmas tisztviselő […] legénykorában élénk klubéletet élt s tagja volt máig is az Országos Kaszinónak
(1912 Budapesti Hírlap febr. 21.)
Teremtsünk érdekes és vonzó klubéletet
(1956 Tánczos Gábor)
Klubéletünkben a baráti kapcsolatok ápolása is fontos szerepet kap
(1998 Magyar Hírlap)
páholyélet főnév 3B (/ritk)
Vámos Károly. Munkája: Páholyélet
(1901 Vámos Károly)
VI. György jelenlegi angol király is tagja volt trónraléptéig a szabadkőműves páholynak, – azóta csak leghűbb és legodaadóbb támogatója a páholyéletnek
(1941 Nemzeti Figyelő)
Hindy Géza irodaigazgató és Németh Miklós helyettes nagymester azzal fordult a páholyokhoz, küldjenek tudósítást a páholyélet fontosabb eseményeiről
(2000 Schőn István)
szalonélet főnév 3B (/ritk)
A’ nap’ balitéletein, ’s szalonélet szokásán most egyszer Vértesyné túlemelé magát
(1842 Kuthy Lajos)
A szalon-élet [Franciaországban] október-novembertől junius közepéig tart
(1893 Alvinczy Sándor)
[Pálffy Albert] mesekereső leleménye nem sok tárgyat talált az arisztokrata családokban; a felső tízezer szalonéletéből nem tudott lélekbe nyomuló egyéneket kiragadni
(1933 Pintér Jenő)
[Kazinczy Ferenc] érzelmi világát finomította a kassai szalonélet, melynek társasági örömeiben, szerelmeiben éppúgy kedvét találta, mint a szabadkőműves ceremóniákban
(1965 Szauder József)

Beállítások