értékbecslés fn 4B
1. ’az a folyamat, (hivatalos) eljárás, amelynek során vminek a pénzbeli értékét meghatározzák, megállapítják’ ❖ ha valljon a nádori ezüstneműk általvétettek és a banknál letétettek-é? s ha nem, intézkedni, hogy az átvétel késedelem nélkül megtörténjék […]; ha pedig átvétettek úgyan, de értékbecslés nélkül, mintegy depositum [= letét], a becslés mielébb megtétessék (1849 Kossuth Lajos CD32) | [a főváros tanácsa] a vagyontárgyak értékbecslését még nem végezhette el (1927 Népszava szept. 6. C7495, 2) | A helyi rendelet alapján az értékbecslés során megállapított forgalmi érték 80 (garázsoknál 60) százalékáért juthat bérleménye tulajdonjogához a bérlő (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Makkay Béla hegedűművész] idős korára neves szakértővé vált, akihez gyakran hoztak hangszert azonosításra és értékbecslésre (2003 Baranyai Lenke CD52).
1a. ’ennek eredménye, ill. az erről készült irat, dokumentum’ ❖ A mérleget minden egyes tételében megvizsgálván, rendben és összhangzásban találtuk az általunk behatóan ellenőrzött fő- és mellékkönyvekkel. A cselekvő vagyon értékbecslését a törvény és alapszabályok határozmányainak megfelelőnek találtuk (1887 Budapesti Hírlap febr. 26. C4734, [8]) | A négy ló értékbecslés szerint 3800 frt. (1890 Budapesti Hírlap szept. 14. C4737, 7) | a rendőrség széleskörü vizsgálatot folytat több budapesti ékszerkereskedő és ügynök ellen, akik hamis értékbecslés alapján, egymással összejátszva, egész sereg embert megkárositottak (1926 Budapesti Hírlap ápr. 22. C4714, 9) | A bérleti díj összegéről előzetes értékbecslés nem készült (1995 Magyar Hírlap CD09) | 1871-ben egy nagyon fontos okirat készült, amely Nagy Iván horpácsi vagyonának értékbecslését tartalmazza (2002 Praznovszky Mihály CD36).
2. ’vmely dolog, magatartás, jelenség szellemi, művészi, erkölcsi stb. értékére vonatk. becslés, vélemény’ ❖ Nem akar ez értékbecslése lenni a magyar birói karnak, mert ez a bírálatot most még tisztességgel kiállja (1900 Budapesti Hírlap febr. 27. C0055, 15) | Sőt, mert közelebb vagyunk a földhöz, mint a felettünk és a körülöttünk lévő más világokhoz, materiális értékbecsléseinket sokkal gyakrabban hangoztatjuk, mint etikai meggyőződéseinket (1910 Ambrus Zoltán CD10) | Egyik kutató (C. Sachs) a Kr. e. 4. század elé eső időt [a görög zenében] „archaizmus” szóval jellemzi. Ebben a kifejezésben némi (kicsinylő) értékbecslés foglaltatik, melyet nem lehet elfogadnunk (1930 ZeneiLex. CD49) | [az ún. osztrák iskola] a gazdasági élet jelenségeinek törvényszerűségeit az egyén szubjektív értékbecsléseiből kiindulva akarta megmagyarázni (1990 Sipos Béla CD30).