érzékiség fn 3B8 

1. (Fil) ’az anyagi világ, a külső ingerek észlelésének, érzékelésének képessége’ ❖ Érzékiſég, die Sinnlichkeit (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 79. hasáb) | Azon erő, melly által a’ tárgyoktol való bényomatokat […] érezhetni, érzékiségnek neveztetik; az pedig melly az érzéseket a’ tárgyra viszi, és azokat ez által meghatározza, neveztetik okosságnak (1817 Tudományos Gyűjtemény C5487, 99) | a’ szükségesképpen egységre törekedő okosság nem nyugszik-meg csak abban, hogy valamit a’ csupa természeti érzékiség’ ’s értelmiség’ útján, mintegy ösztönileg, igaznak tartson; hanem mindenképpen tudni kivánja azt is, miért igaz az (1841 Péterfi Károly 8362001, 16) | A dolgokra vonatkoztatva Kant megkülönböztet oly ismeretet, mely a tárgyakat akkép fogja föl, amint nekünk megjelentek, azaz, amint fölfogásunk, (érzékiségünk, értelmünk) formái szerint alakul (1893 PallasLex. CD02) | [Lukács György szerint a mimézis] abban különbözik más megismerési formáktól, hogy benne szubjektum és objektum nem válik el egymástól, a megismerő is részese a visszatükrözött valóságnak. Ezenkívül a művészi visszatükrözés nem szakad el a mindennapi tudat érzékiségétől sem (1980 NéprajziLex. CD47).

2. ’vmely jelenségnek, kül. művészetnek az a sajátossága, hogy anyagi természetű, érzékszervek által érzékelhető v. azokra ható, ill. vminek ilyen volta’ ❖ az alkotás nélkül való művészetnek kultuszából támadhat a modern emberben vallásnak megfelelő világérzés, mely nem spekulálva és mítoszok segítségével, hanem a jelenségek közvetlen érzékiségében érzi és ábrázolja az életmisztériumot (1909 Balázs Béla CD10) | Az építészet az anyag összhangjának, a szobrászat a formák, a festészet a színek varázsának, a költészet a beszéd és képzelet összjátékának stilizált érzékiségét szolgálja (1912 Molnár Antal² CD10) | [Gelléri Andor Endre] főként festői hatást kiváltó jelzőkkel, hasonlatokkal, szóképekkel, a tárgyi valóság, a természet megszemélyesítésével, a szavak asszociációs vonzásának kiaknázásával teremti meg az általa ábrázolt világ érzékiségét, mozgalmasságát és szemléletességét (1966 Imre Katalin CD53) | Ha [a magas C hangnak] tökéletesen sikerül materializálódnia – ami ritkán esik meg –, két véglet egyesülésére emlékeztet: Orpheusz varázséneke és egy vadállat üvöltése egyben. A zene értelme és érzékisége éppen ebben rejlik (2002 Nádori Lídia ford.–Koch 3145006, 1335).

3. (rég) ’az anyagi, testi valóság által való meghatározottság’ ❖ oh a’ lehetetlen és a’ lehetséges között csak egy vékony fátyol vagyon, de a’ mellyen testi szemeitekkel által nem láthattok, ’s a’ mit meg nem foghattok, mindjárt csudának nevezitek. Én egészen belátok a’ természet’ titkaiba; de ti ezt nem tehetitek, mivel érzékiséggel telyes testetek erősen e’ durva főldhöz kötöz-le benneteket (1829 Fogarasi Nagy Pál 8326006, 145) | Az ember nevelésében két áluttól kell őrizkedni; az első, hogy ne tekintsük őt ’s ne neveljük csupán testi teremtvénynek; hogy ki ne fejtsük benne uralkodóvá az érzékiséget ’s életét ne fojtsuk anyagi érdekekbe; a’ második, hogy ne tekintsük őt ’s ne neveljük kirekesztőleg szellemi lénynek (1843 Társalkodó C7980, [151]) | a „föld szelleme” még egyre vonzza a csillagűrön át röpülő Keplert, de ez többé nem tágít: végképp át akar törni a föld szelleme okozta érzékiségen (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 348).

3a. ’testi, kül. nemi élvezetek iránt való (erős) hajlam, ill. ezt a hajlamot kiélni akaró vágy’ ❖ [bizonyos írások] az erköltsiséget és vallásosságot egyenesen megtámadják, és az érzékiséget és frivolitást a’ nemesebb indulatok költségén táplálják (1826 Tudományos Gyűjtemény C5598, 63) | Ő egy ördögi szépség, egy pillantása képes felrázni ezrek érzékiségét (1859 Dózsa Dániel C1436, 31) | Oh, milyen raffináltan tudsz csókolni… és én csupa fiatalság és csupa érzékiség vagyok… Én meghalok utánad, tudom… (1937 Molnár Ferenc² 9453012, 48) | [Petrőczi Kata Szidónia] arcmásán széles ívű szemöldöke alól vágyakozó pillantása néz ránk, vonásai érzékiségről árulkodnak (1981 Csányi László² C6813, 286) | Jeanne megszállott anyasága, fia iránti rajongása frusztrált érzékiségéből fakad, amelyet neveltetése és sorozatos megcsalattatása okán nem élhet úgy ki, mint a cselédek, a parasztok (2005 Népszabadság szept. 29. C7853, 18).

3b. ’〈vmely személyre, ill. annak hangjára, mozdulatára stb. vonatkoztatva:〉 nemi vonzerő, erotikus kisugárzás’ ❖ [A hölgy] lényének ingerlő érzékisége, buja pillantású szemei, modorának fesztelensége és szellemes társalgása kábitóan hatottak a férfiakra (1901 Pesti Hírlap márc. 20. C5649, [1]) | Egy halvány frászszínű selyemingbe öltözött matróna művészi tökéletességgel, ragyogó tökéllyel, káprázatos érzékiséggel és klasszicitással bicegett végig a színpadon (1917 Borsszem Jankó dec. 2. C5036, 4) | [Geneviève] diadalmas volt, forró és árasztotta magából az érzékiség sötét varázsát (1942 Új Magyarság szept. 17. C5256, 10) | [Karády Katalin] búgó althangjából érzékiség áradt (1986 Népszava jún. 5. C7451, 6) | Nem hitt a szemének, hogy milyen nő lett a Veres Éviből, haja fenékig ért, minden mozdulata merő érzékiség, és fénylett a bőre, szinte tükrözött. Mindenki ott zizegett körötte (2007 Békés Pál 3036002, 324).

3c. ’a nemi élet örömeinek élvezése, ill. a nemi ösztönök szabad(os) kiélése (mint életforma)’ ❖ [Mallonia] inkább tőrt döfött szívébe, semhogy a zsarnok Tiberius karjai közé dobja magát s tevé ezt egy oly időben, midőn az érzékiség uralma tetőpontján állott (1883 Fővárosi Lapok C8099, 59) | a rajongó, tisztalelkü férfi és az érzékiség fertőjében fetrengő vetélytárs (1909 Budapesti Hírlap febr. 21. C4697, 33) | [nemrég] hozta el egyik barátom D. H. Lawrence: Lady Chatterley’s Lover [= Lady Chatterley szeretője] cimü angol regényét, a túlfűtött érzékiség e megdöbbentő leirását (1942 Pesti Hírlap máj. 27. C5690, 6) | [A lányok] mindketten vonzzák és taszítják Z.-t, a titokzatos férfit. Megmártóznak vele az érzékiségben (1989 Népszabadság nov. 30. C7839, 9) | [Ede] belevetette magát az érzékiségbe. Nagyon vigyázott mindig, nehogy olyan nővel feküdjön le, aki esetleg bármilyen társadalmi érintkezésükben jelen lehet (2003 Bíró Kriszta 3046001, 15).

3d. ’vmely mű(vészet)nek, korszaknak stb. az a vonása, hogy fontos szerepet kap benne a testiség, az erotika (nyílt ábrázolása), ill. vmely műnek, korszaknak testiségtől, erotikától áthatott volta’ ❖ [Kempelen Farkas] verseiben sehol sincs sikamlós czélzás, blazirt romlottság, szemérmetlen érzékiség s más e fajta bódító szere a századvég hanyatló lyrájának (1895 Vasárnapi Újság C7409, 446) | [Jean-Baptiste Carpeaux] buja női testei és szobrainak érzéki hatású nagy formái a második császárság érzékiségét jellemzően juttatják kifejezésre (1925 MűvészetiLex. C6812, 253) | Rachmaninov muzsikáját hol fülledt, hol vad érzékiség jellemzi. „Parfümös barbár”-nak nevezte egyik szellemes kritikusa (1943 Népszava márc. 30. C7511, 7) | helyet kapott a [Weöres Sándor műveiből összeállított] műsorban az Antik ekloga is, amelyet első megjelenésekor még sokan találtak meghökkentőnek, érzékisége miatt (1988 Magyar Nemzet dec. 15. C8363, 12).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.