érzéklet fn 3B (Tud is)

1. ’külső v. belső fizikai inger(ek) érzékelése, ill. annak nyomán a tudatban keletkező szubjektív benyomás’ ❖ Intuitio […] nézlet, érzéklettel egybekötött képzelete valaminek (1818 Lexicon trilingve C3044, 1818. hasáb) | Érzékletek […] azok az eszmék, melyek alakulása a tárgy jelenléténél s érzékeinkre hatásánál fogva történik; melyeket tehát a tárgyak egyenesen és közvetlenül keltenek (1877 Brassai Sámuel 8067001, 6) | Berkeley és Hume ideje óta nem győzik ismételni, hogy érzékleteink forrása nem az objektiv külvilág, hogy érzékszerveink nem úgy mutatják a világot, mint amilyen (1949 Szabad Nép szept. 28. C4872, 6) | A figyelem irányának váltása csak a baleset pillanatában […] következik be. Tehát arról, ami ezt megelőzően történt, csak igen felületes, hiányos érzékletük van (1987 Népszava szept. 30. C7452, 14) | Hogyan képes az agy úgy „összekötni” azokat az érzékleteket, amelyek egyszerre érkeznek be egy tárgy szemlélése közben, hogy magát a tárgyat egységes észleletnek lássa? (2001 Magyar Tudomány C8621, 1186).

1a. (vál) ’külső inger(ek) felfogása, észlelése mint folyamat, történés, ill. az erre való képesség’ ❖ Baer fejtegetése érzékleteink, s ezzel életünk gyorsulásáról, vagy lassúlásáról (1901 Budapesti Szemle C7646, 213) | [Yung] egy csepp illatos kivonatot közelített a csiga különféle testrészéhez s a hátrálás, visszavonulás jelezte a szagérzékletet (talán chemiai érzékletet Forel szerint) (1904 Természettudományi Közlöny C7928, 719) | A valóság a mindent átfogó természet, melyet csak a közvetlen érzéklettel ismerhetünk meg, ha érzékeink kellőképen ki vannak művelve (1938 ÚjIdőkLex. C5439, 2430) | A látássérülteknél például megfigyelhető, hogy a többi érzékszerv fokozott működéssel próbálja pótolni a kiesett érzékletet (1998 Népszabadság jún. 27. C7848, 8).

1b. (ritk) ’külső jelenségek, személyek stb. (észlelése, tapasztalása) hatására keletkező élmény, benyomás’ ❖ A film hivatása az egyoldalúan ismert és az érzékletekbe gyökeresedett, de változó világképet új oldalairól mutatni be (1942 Népszava máj. 3. C7510, 16) | A kívülről jövőnek úgy tetszik, mint elnyújtott, szeszélyes rajzolatú labirintus. A ház lakóinak érzékletében azonban olyan a sok, egymásból kinőtt pavilon, mint a játékosan felrakott dominó (1973 Népszabadság szept. 2. C7823, melléklet 2) | [A Szindbádban] Krúdy fiatalkorának – utólag megszépült és túlzottan idilli – világa elevenedik meg, melyben vágy és valóság keveredik, s amely így különös időtlenséget hoz létre a befogadó érzékletében (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, ritk) ’a külső v. belső világ eseményeire, jelenségeire adott szubjektív egyéni reakció, belső indulati megmozdulás, érzelem’ ❖ Tsudálni mondatunk valamit akkor, mikor valami új, szokatlan, ’s váratlan tárgy akad elénkbe; de ha még valami megfoghatatlan is lappang abban, tehát a léleknek ebbeli nagyobb érzéklete, tsudálkozásnak neveztetik (1828 Tudományos Gyűjtemény C5622, 113) | Az indulatoskodás (passio) az érzékleteknek tartós és uralkodó hajlandóságuk. Illyen az engesztelhetetlen gyülölség, vagy valamelly személynek, tárgynak, játéknak, vadászatnak […] szenvedélyes kedvelése (1836 Tudományos Gyűjtemény C7281, 32).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

érzéklet főnév 3B (Tud is)
1.
külső v. belső fizikai inger(ek) érzékelése, ill. annak nyomán a tudatban keletkező szubjektív benyomás
Intuitio […] nézlet, érzéklettel egybekötött képzelete valaminek
(1818 Lexicon trilingve)
Érzékletek […] azok az eszmék, melyek alakulása a tárgy jelenléténél s érzékeinkre hatásánál fogva történik; melyeket tehát a tárgyak egyenesen és közvetlenül keltenek
(1877 Brassai Sámuel)
Berkeley és Hume ideje óta nem győzik ismételni, hogy érzékleteink forrása nem az objektiv külvilág, hogy érzékszerveink nem úgy mutatják a világot, mint amilyen
(1949 Szabad Nép szept. 28.)
A figyelem irányának váltása csak a baleset pillanatában […] következik be. Tehát arról, ami ezt megelőzően történt, csak igen felületes, hiányos érzékletük van
(1987 Népszava szept. 30.)
Hogyan képes az agy úgy „összekötni” azokat az érzékleteket, amelyek egyszerre érkeznek be egy tárgy szemlélése közben, hogy magát a tárgyat egységes észleletnek lássa?
(2001 Magyar Tudomány)
1a. (vál)
külső inger(ek) felfogása, észlelése mint folyamat, történés, ill. az erre való képesség
Baer fejtegetése érzékleteink, s ezzel életünk gyorsulásáról, vagy lassúlásáról
(1901 Budapesti Szemle)
[Yung] egy csepp illatos kivonatot közelített a csiga különféle testrészéhez s a hátrálás, visszavonulás jelezte a szagérzékletet (talán chemiai érzékletet Forel szerint)
(1904 Természettudományi Közlöny)
A valóság a mindent átfogó természet, melyet csak a közvetlen érzéklettel ismerhetünk meg, ha érzékeink kellőképen ki vannak művelve
(1938 ÚjIdőkLex.)
A látássérülteknél például megfigyelhető, hogy a többi érzékszerv fokozott működéssel próbálja pótolni a kiesett érzékletet
(1998 Népszabadság jún. 27.)
1b. (ritk)
külső jelenségek, személyek stb. (észlelése, tapasztalása) hatására keletkező élmény, benyomás
A film hivatása az egyoldalúan ismert és az érzékletekbe gyökeresedett, de változó világképet új oldalairól mutatni be
(1942 Népszava máj. 3.)
A kívülről jövőnek úgy tetszik, mint elnyújtott, szeszélyes rajzolatú labirintus. A ház lakóinak érzékletében azonban olyan a sok, egymásból kinőtt pavilon, mint a játékosan felrakott dominó
(1973 Népszabadság szept. 2.)
[A Szindbádban] Krúdy fiatalkorának – utólag megszépült és túlzottan idilli – világa elevenedik meg, melyben vágy és valóság keveredik, s amely így különös időtlenséget hoz létre a befogadó érzékletében
(2000 Magyar Hírlap)
2. (rég, ritk)
a külső v. belső világ eseményeire, jelenségeire adott szubjektív egyéni reakció, belső indulati megmozdulás, érzelem
Tsudálni mondatunk valamit akkor, mikor valami új, szokatlan, ’s váratlan tárgy akad elénkbe; de ha még valami megfoghatatlan is lappang abban, tehát a léleknek ebbeli nagyobb érzéklete, tsudálkozásnak neveztetik
(1828 Tudományos Gyűjtemény)
Az indulatoskodás (passio) az érzékleteknek tartós és uralkodó hajlandóságuk. Illyen az engesztelhetetlen gyülölség, vagy valamelly személynek, tárgynak, játéknak, vadászatnak […] szenvedélyes kedvelése
(1836 Tudományos Gyűjtemény)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások