acél fn és mn 4A9 

I. fn

1. ’kis széntartalmú, izzó állapotban jól alakítható, ill. edzhető vas(ötvözet)’ ❖ Réz, vas, atzél vásik, törik a’ gyémánt is idvel (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 14) | A jó acél a vert vas hajlékonyságával (Geschmeidigkeit) a nyers vas keménységét öszszeköti [= egyesíti] (1844 Nendtvich Károly 8330011, 294) | [a puska gyártása során] mikor már az alkatrészek teljesen kialakultak, akkor ujból edzik az acélt, vagyis megszüntetik a puhaságát olyképpen, hogy magas hőfokra hevitik és hirtelen lehütik (1939 Független Újság 2126001, 4) | Hat munkást leforrázott az olvasztott acél (1947 Szabad Föld aug. 3. C1537, 2) | 1957 és 1965 között a hengerelt acél termelését 56%-kal növelik (1983 Berend T. Iván 9049007, 329).

2. ’ebből készült eszköz, szerszám, ill. vmilyen eszköznek ebből készült része’ ❖ Tüzelt atzél, kova; a’ puskák ropogtak (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 14) | mivel ő Ellensége vala a gyufának, tehát Zsebéből kivette az aczélt [ti. a tűzszerszámot] és kovát, Kicsiholt rágyujtott (1860 Tatár Péter 8303004, 37).

2a. (rég, irod) ’ebből készült harci eszköz, fegyver, kül. kard(penge), ill. páncél’ ❖ más karddal, atzéllal [keresi az istenek kedvét], Légyen rettenetes, ’s hartz’ mezejébe való (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 7) | Puskák pattognak, kard cseng a’ kardok’ aczélán (1827 Vörösmarty Mihály 8524384, 169) | Jaj a rozsdaett acélnak [ti. kardnak], melyet már nem fényesít [a hős] (1879 Arany János C0654, 516) | a Maroshoz ért […] Báthory István acélba [ti. páncélba] öltözött derékhada (1948 Gergely Sándor 9188004, 168).

3. (birtokszóként) (irod) ’testi erőben megnyilvánuló edzettség, keménység’ ❖ Dávid egy meleg kéz szorítását érzé vasöklén, mely annak visszaadta elvesztett acélát (1872 Jókai Mór CD18) | Miénk az izmok acélja, a pénz, az egészség (1928 Kosztolányi Dezső C5104, 311).

4. (birtokszóként) (irod) ’〈jellemben, érzelemben megnyilvánuló〉 határozottság, hajlíthatatlanság’ ❖ [Árpád szavait meghallgatva] Viddin gondokba merűle; de büszke Szíve’ aczéláról a’ szó’ nyila végre [= végül] lepattant (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 219) | A hideg lég és a düh visszaadák lassankint Ali lelkének acélát (1854 Jókai Mór CD18) | nagy korok hősi jellemeket szülnek, de a mozdulatlanság néma évei kikezdik a jellem acélját (1979 Esterházy Péter 9129002, 308).

5. (birtokszóként) (rég, ritk) ’gabona(szem) teltsége, tömörsége’ ❖ [a földet] bevetették […] azokkal a drága angol búzafajokkal, amiknek acéla és sikere kitesz a bánáti búzán (1866 Jókai Mór CD18).

II. mn

1. ’ebből készült 〈tárgy, eszköz〉’ ❖ atzél öv kapots (1830 Némethy József ford. 8333003, 62) | [a pincér] vadonatújnak látszó acél dugóhúzót vett elő a zsebéből (1929 Krúdy Gyula C2836, 164) | acél szemüvegkeret (1978 Lengyel Péter 9397004, 398).

2. (irod) ’edzett, kemény 〈test(rész)〉’ ❖ [medve] Atzél foga (1786 Péczeli József ford.–Voltaire 7267016, 159) | Aczél most a’ karom (1817 Kisfaludy Károly C2667, 2) | a combja erős, az izma acél, a karja kemény, mint az öntött vas (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 94).

3. (irod) ’határozott, megingathatatlan 〈jellem, érzelem, ill. érv, meggyőződés〉’ ❖ Rettenetes vas fegyvernek ki találta fel els Bús keletét? vad vólt ſzíve, vagy épen atzél! (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 6) | Tsupa atzél a’ szívek [= szívük], mint az oroszlányoknak (1796 Karádi István ford. C2490, 61) | Csak aczél okokkal tudta buzgó ſzíveket fegyveres rserege a’ rendnek arra birni, hogy a’ puſzta ſzitkoknál megállapodgyanak (1806 Verseghy Ferenc 8518013, 51) | sodrában a szörnyü Malomnak, mely […] százados korlátokat roppantva tör szét, érczabolát, multak acél hiteit (1916 Babits Mihály C0695, 232).

Ö: beton~, fenő~, finom~, idom~, nemes~, nyers~, svéd~, szerszám-~, tégely~.

ÖU: cement~, jég~, kék~, kemény~, króm~, lágy~, nikkel~, szög~.

ÖE: ~abroncs, ~áru, ~beton, ~borítás, ~erő, ~fegyver, ~fekete, ~fényű, ~finomítás, ~fűrész, ~gomb, ~gyártás, ~gyűrű, ~hegyű, ~idegzet, ~ing, ~izmú, ~kard, ~kemence, ~kemény, ~kép, ~kerék, ~kombinát, ~kötél, ~mágnes, ~metszés, ~munkás, ~nemesítő, ~nyersvas, ~ököl, ~öntő, ~ötvözet, ~páncél, ~rúd, ~sisak, ~sodrony, ~szerkezet, ~szívű, ~termelés, ~toll, ~tű, ~vért, ~víz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, acél gálakoszperd, acélpecsétnyomó, acél-spanyolspádé; ÚMTsz.

acél- (előtagként)

1. ’acél gyártásával v. feldolgozásával foglalkozó 〈tevékenység, ill. üzem〉’ ❖ ‖ acélgyár fn 2A (Ipar) | A diósgyőri m. k. vas- és aczélgyár (1887 Akadémiai Értesítő C0365, 219) | Tekintettel az ágazat stratégiai fontosságára, a legnagyobb acélgyárak mindegyikét állami fennhatóság alatt kívánják tartani (1998 Figyelő CD2601) ‖ acélhengermű fn 8C2 (Ipar) | Pfersee, falu a bajorországi sváb kerületben […] acélhengerművel (1896 PallasLex. CD02) | Tuscaloosa jelenleg acélhengerműként üzemel, az alapanyagul szolgáló táblákat főként az Észak-Angliában található Teessideből és a walesi Port Talbotból szállítják számára (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ acélipar fn 4A | a finomabb vas- és aczélipar nem fejlett oda, hogy nagyobb magán-vállalatok is állanának fenn (1869 Salamon Ferenc C3656, 175) | Acéliparunk a világ minden részéből ajánlatot kap kereskedelmi hajókra való acéllemezre (1916 Budapesti Hírlap aug. 20. C4704, 4) | Elsősorban a gép- és berendezésgyártók, valamint az építőipar hasznosítja az acélipar termékeit (1998 Figyelő CD2601) ‖ acélkohó fn 1A (Ipar) | [Resicabányán] nyersanyagok fel- és átdolgozására szolgál […] egy tégelyöntetü acélkohó, mely évente 700 tonna acélt és 20 tonna egyéb öntvényt állít elő (1897 PallasLex. CD02) | Felrobbant a podbrezovái (Szlovákia) acélkohó egyik kemencéje (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ acélöntöde fn 6B (Ipar) | Az acélöntödék […] a legjobb eredményeket érték el (1948 Szabad Nép máj. 9. C4871, 1) | bezárják a Rába [ti. gyár] régi acélöntödéjét (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’folyékony acélból öntött, ill. vmilyen megmunkálási eljárással acélból készített’ ❖ ‖ acélcső fn 8C7 | [a műtéthez használt eszköz] egy acélcső, melynek az alsó széle sűrű fűrészfogakkal van ellátva (1898 Jókai Mór CD18) | felkapta a karhossznyi acélcsövet, amellyel egész nap dolgozott, ma tanulta meg a nevét, úgy hívják: csőhajlító (1954 Méhes György C3634, 273) | erőteljesen nőtt a melegen hengerelt acélcső gyártása. Ugyancsak nőtt a hegesztett acélcső […] termelése (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ acélhúr fn 4A7 | Aczélhúrok […] l. apró árúk (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 4) | Ócska, foldott czimbalmát ráteszi a sarokasztalra s […] végigtánczoltatja a két verőt az aczélhúrokon (1891 Gerő Ödön C1880, 26) | Az acélhúrok legfinomabb fajtájával a zongorák vannak ellátva (1895 PallasLex. CD02) | [a szél] a karvastag merevítő sodronyok acélhúrjait zengeti-búgatja (1962 Népszabadság nov. 17. C4814, 6) ‖ acélhuzal fn 4A2 | kétoldalt és hátul acélhuzalok lógtak le a földre (1916 Karinthy Frigyes 9309081, 60) | Péter szép gyomorütéseket visz be, az orosz [bokszoló] rekeszizmai acélhuzalból lehetnek, teste bükkfából (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 77) | A szoba általános világítását az ablak fölé és a két ferde falsíkra kifeszített acélhuzalokon mini halogénlámpák adják (1996 Lakáskultúra CD39) ‖ acéllemez fn 4B8 | hevert […] fényes aczél lemezében – mellyről a nap felszikrázott (1854 Jósika Miklós C2382, 157) | valamelyik leány mellfűzőjének acéllemeze pattan el (1884 Bródy Sándor C1199, 137) | A korszerű gépipari gyártás tehát egyre több vékony acéllemezt igényel a kohászattól (1959 Antos László 2056024, 1) ‖ acélöntvény fn 4B (Ipar) | vasöntvény és aczélöntvény (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 49) | A nagyobb acélöntvények nyers anyagához tiszta aluminiumot adnak (1894 PallasLex. CD02) | [az] acélöntvényből való motor kétszáz lóerős (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ acélpatkó fn 1A | [a] jó vastag aczélpatkóval kerített táblabírói csizma a’ kisasszony pehelylábacskájára lapult (1848 Életképek C0106, 278) | A sziklás hegyi uton aczélpatkó csattogása hallatszott (1890 Gyarmathy Zsigáné C1956, 210) | patkót kalapálok lovamnak, pompás acélpatkót, hogy gyorsabban futhasson az országút porában (1927 Kosztolányi Dezső CD10) ‖ acélpenge fn 6B | Az acélpengék hirtelen süvöltöttek, s megkezdődött a harc (1877 Tóth Béla¹ C4250, 93) | bicska acélpengéje (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | összevillant a két acélpenge, a hosszú német pallos és a hajlott magyar szablya (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 266) | nem mond le a játszadozásról a borotvapamaccsal, a kékes acélpengéivel (1978 Lengyel Péter 9397004, 399) ‖ acélrugó fn 1A | a’ legjobb atzél-rugók […] a’ gyakor eröſzakos feſzengetéſek miatt el-erötelenültek (1791 Mátyus István C3071, 399) | a’ teher atzélrugókra függesztetik (1817 Molnár András ford. C2028, 269) | a csapda erős acélrugójának szétfeszítésével bajlódik (1985 Széles Klára 2007029, 375) ‖ acéltükör fn 7C | A’ példákból, mint valami atzél tkörbl meg-ismértetni valamit (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 342) | jó kedvvel bele nevet a kis acél tükörbe (1882 Tolnai Lajos C4190, 46) | az égő házak lángja remegve tükröződik egy nagy acéltükörben (1931 Sárközi György 9587012, 311) ‖ acélváz fn 2A (Ép) | csak a felhőkarcolók acélvázát látjuk az [amerikai és ausztráliai] illusztrált lapokban (1912 Lovag Ádám CD10) | acélvázat feszítenek a levegőbe, s szinte hihetetlen rövid idő alatt készen van a ház (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 118) | a modern építészet főként a vasbetont, az acélvázat alkalmazza (1980 Barát Tamás 1011001, 46).

3. (irod) ’(az acélhoz hasonlóan) erős, edzett, kemény’ ❖ ‖ acélizom fn 7A3 | acélizmait, elpusztíthatlan egészségét annak [ti. a gyermekkori testgyakorlatoknak] köszönheti (1867 Jókai Mór CD18) | Csakis a testi erő kiválasztottjait képezték nehezebb munkára, kik aczélizmaikkal már gyermekkorukban kiváltak a többi közül (1887 Tóvölgyi Titusz 8492007, 13) | a fiunak aczélizmai vannak (1899 Gottier Lajos C1893, 107) ‖ acélmarok fn 7A3 | állott a’ rabló legyőzőinek aczél markai között (1838 Jósika Miklós C2358, 108) | Az acélmarok mindjobban szorult össze, a kis pelyhes nyak megcsuklott és kiadta páráját (1921 Szabó Dezső 9623002, 81).

4. ’kékes v. szürkés árnyalatú, fémes 〈szín(ű)〉’ ❖ ‖ acélkék mn 12B7 és fn 2B | tollai […] atzélkékek (1808 Márton József¹ ford.–Bertuch C4953, 7) | sötét, majdnem aczélkék víz (1894 Abonyi Árpád C0481, 103) | A jó szén friss törési lapja acélkékbe játszó fekete szinü és erősen fénylő (1894 PallasLex. CD02) | acélkék fecskék (1929 Dsida Jenő CD01) | végtelen-ismerős acélkék szemeddel lassan, szomorúan reám tekintenél (1932 Kosztolányi Dezső C2752, 458) ‖ acélszürke mn 16B1 és fn 6B | [a rézérc] Zldes Sárga Szine vasderesre, vagy atzélszürkére mútat (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 20) | acélszürke szeme nedves tűzben égett (1891 Bródy Sándor C1201, 199) | a fényes égbolt egyszerre acélszürke lett (1905 Herczeg Ferenc C2074, 71) | Nagybánya egének kékje, fáinak zöldje, vizeinek acélszürkéje […] mutatott utat színskálájával az egész eljövendő magyar festésnek [= festészetnek] (1922 Elek Artúr CD10) | az országút mint feszes, acélszürke gépszíj (1985 Grendel Lajos 1060004, 414) ‖ acélzöld mn 12C7 és fn 2C1 | A’ felső oldalon a’ [légy] hasa atzélzöld (1809 Márton József¹ ford.–Bertuch C4954, 34) | [a kertben] az állomásfőnökné acélzöld káposztafejei […] zöldülnek (1895 Mikszáth Kálmán 8312008, 45) | egy-egy kitépett acélzöldbe játszó toll [a kakasviadal eredménye] (1900 Kisteleki Ede C2709, 139).