akác fn és mn 3Aákác (rég v. irod) , ákász (rég)

I. fn

1. (Növ) ’páratlanul szárnyalt levelű, tövises ágú, fürtös, illatos virágú fák v. cserjék nemzetsége (Robinia)’ ❖ Algarova-fa valami Akátz neme (1802 Benkő Ferenc C0958, 128) | Az akász. (Die Acacie. Robinia.) (1847 Peregriny Elek C3464, 331) | az akác száz év előtt még ismeretlen volt e vidéken: száz, vagy százötven év előtt hozták először át e földrészre, Ázsiából (1937 Márai Sándor 9421008, 178).

1a. ’ebbe a nemzetségébe tartozó fa; akácfa’ ❖ az igazság, a Gratiák s … az örök álom édesdeden szálljanak meg engem homályos ákászom árnyékában (1797 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 666) | Tarts itt hűs árnyat lomboddal, fürtös akácza (1872 Szász Károly² C3826, 391).

1b. ’ennek sárgászöld faanyaga’ ❖ – Egy szekerecske fát kértem – mondja. – S mit kapott? Bükköt-e vagy akácot? (1970 Sütő András 9620013, 76) | [Építkezéshez használt] fánk ugyanolyan tartós lesz mint az akác, de a megmunkálása „fenyősen” könynyű marad (2000 Lakáskultúra CD39).

2. ’akácvirág’ ❖ ákáttzal-koszorús mitra (1811 Kazinczy Ferenc C2540, 34) | odakinn akácok szaga árad, és valószinűtlenül kék az ég (1935 Rónay György 9573100, 12).

II. mn

’akácfa anyagából készült, ebből való’ ❖ A lakásokat a legegyszerűbb módszerekkel építenék fel: akác vázszerkezettel és vályogfallal (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: gömb~, krisztus~, lila~, ős~, sárga~, törpe~.

Fr: fehér.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

akác ❖ főnév és melléknév ◦ 3A ◦
ákác 3A (rég v. irod)
ákász 3A (rég)
I. főnév
1. (Növ)
páratlanul szárnyalt levelű, tövises ágú, fürtös, illatos virágú fák v. cserjék nemzetsége (Robinia)
Algarova-fa valami Akátz neme
(1802 Benkő Ferenc)
Az akász. (Die Acacie. Robinia.)
(1847 Peregriny Elek)
az akác száz év előtt még ismeretlen volt e vidéken: száz, vagy százötven év előtt hozták először át e földrészre, Ázsiából
(1937 Márai Sándor)
1a.
ebbe a nemzetségébe tartozó fa; akácfa
az igazság, a Gratiák s … az örök álom édesdeden szálljanak meg engem homályos ákászom árnyékában
(1797 Csokonai Vitéz Mihály)
Tarts itt hűs árnyat lomboddal, fürtös akácza
(1872 Szász Károly²)
1b.
ennek sárgászöld faanyaga
– Egy szekerecske fát kértem – mondja. – S mit kapott? Bükköt-e vagy akácot?
(1970 Sütő András)
[Építkezéshez használt] fánk ugyanolyan tartós lesz mint az akác, de a megmunkálása „fenyősen” könynyű marad
(2000 Lakáskultúra)
2.
ákáttzal-koszorús mitra
(1811 Kazinczy Ferenc)
odakinn akácok szaga árad, és valószinűtlenül kék az ég
(1935 Rónay György)
II. melléknév
akácfa anyagából készült, ebből való
A lakásokat a legegyszerűbb módszerekkel építenék fel: akác vázszerkezettel és vályogfallal
(1995 Magyar Hírlap)
Fr: fehér
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

akác- (előtagként)

’élő akácfa’ ❖ ‖ akáclevél fn 5B | szemei a kezében tartott akácz levélre tapadtak (1856 Gyulai Árvízkönyv C1985, 134) | Ebben a pillanatban hirtelen szélroham rázta meg a fákat, s egy csomó sárga akáclevél – a távoli ősz előreszaladt, ideges hirnökei – ugrott az asztalra (1926 Babits Mihály 9014127, 125) | amennyit egy bús szerelmes akácfalevelet tépdesve mondogat: Szeret? Nem szeret? Mint akácleveleket, zölden és frissen, úgy tépted lelked ágairól a napokat (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 166) ‖ akáclomb fn 3A1 | majd hozzánk az unokák kijőnek Szép alkonyán a sárga, csendes ősznek, S merengve nézik ákáczlombjainkat, miket fejfánknál a lég halkan ingat (1846 Petőfi Sándor C3501, 378) | a papirosra eső fény hasonlít a zsenge ákáclombokon át lopódzó tavaszi napsugárhoz (1892 Tóth Béla¹ C4258, 39) ‖ akácvirág fn 3A2 | A tavaszi ákácz virágnak most veszem hasznát. Derék eczet leve belőle (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 170) | A méheket, a darazsakat […] odacsalta az akácvirág mézes illata (1913 Babits Mihály CD10) | mintha hó hullott volna a kertre: fehérlett a föld a lepergett akácvirágtól (1963 Rónay György 9573001, 223).

akác- ❖ (előtagként)
élő akácfa
▪ akáclevél főnév ◦ 5B
szemei a kezében tartott akácz levélre tapadtak
(1856 Gyulai Árvízkönyv)
Ebben a pillanatban hirtelen szélroham rázta meg a fákat, s egy csomó sárga akáclevél – a távoli ősz előreszaladt, ideges hirnökei – ugrott az asztalra
(1926 Babits Mihály)
amennyit egy bús szerelmes akácfalevelet tépdesve mondogat: Szeret? Nem szeret? Mint akácleveleket, zölden és frissen, úgy tépted lelked ágairól a napokat
(1941 Gelléri Andor Endre)
▪ akáclomb főnév ◦ 3A1
majd hozzánk az unokák kijőnek Szép alkonyán a sárga, csendes ősznek, S merengve nézik ákáczlombjainkat, miket fejfánknál a lég halkan ingat
(1846 Petőfi Sándor)
a papirosra eső fény hasonlít a zsenge ákáclombokon át lopódzó tavaszi napsugárhoz
(1892 Tóth Béla¹)
▪ akácvirág főnév ◦ 3A2
A tavaszi ákácz virágnak most veszem hasznát. Derék eczet leve belőle
(1806 Kazinczy Ferenc)
A méheket, a darazsakat […] odacsalta az akácvirág mézes illata
(1913 Babits Mihály)
mintha hó hullott volna a kertre: fehérlett a föld a lepergett akácvirágtól
(1963 Rónay György)

Beállítások