akkord¹ fn 3A1

1. (Zene) ’több különböző magasságú hang egyidejű megszólaltatásakor létrejövő hangzat’ ❖ Hallatik egy accord mindenféle instrumentumokkal (1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Schikaneder C1329, 448) | egyik fele megkezdi a két hangból álló rövid tételt, a másik fele pedig hasonló kéthangú tétellel bevégzi, ugy hogy e négy hang együtt akkordot […] képez (1861 Rosty Pál 8397003, 20) | bár zenész nem vagyok – de a disharmoniát észrevettem, s hogy nem moll, hanem a legerősb dur akkordokból játszottak, szinte kétségtelen lőn (1879 Hamary Dániel 8179001, 4) | a G-dúr akkordnak közvetlen Desz-dúr mellé helyezését (1955 Kodály Zoltán 9341026, 466) | az egymás után következő harmóniák úgynevezett funkciós rendje alapján az egy zeneműben szereplő akkordok háromféle funkciót töltenek be (1982 Odrovics Imre 2028011, 328).

2. ’esemény(sor), ill. kapcsolat vmely mozzanata’ ❖ A nyomor úr. Az igazság nem a mienk. Az akaratunk se a mienk. Csupán a végső akkord más (1905 Juhász Gyula¹ 9284819, 60) | másik nyugalmas pont a befejezés – egy méla és édesen fájó akkord (1914 Karinthy Frigyes 9309010, 27) | Ez a szomorú eset – mondta –, aminek utolsó akkordjai most játszódnak le előttünk (1932 Szathmári Sándor 9641003, 263) | A második világháború bevezető akkordjai még csak távolról szűrődtek be Európába (1982 Berend T. Iván 9049006, 353).

3. ’különálló dolgok, részek összhatása, együttes (esztétikai) hatása (a befogadóra)’ ❖ tények és tárgyak tökéletes akkordjára lett volna szüksége (1889 Justh Zsigmond 8213009, 378) | Annak idején szerette magát elringattatni az illatszerművészet akkordjai által (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 106).

Ö: alap~, záró~.

ÖU: vég~.

ÖE: ~hangszer.

Vö. ÉrtSz. akkord¹; TESz. akkord²; ÉKsz. akkord¹; IdSz.

akkord¹ főnév 3A1
1. (Zene)
több különböző magasságú hang egyidejű megszólaltatásakor létrejövő hangzat
Hallatik egy accord mindenféle instrumentumokkal
(1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.Schikaneder)
egyik fele megkezdi a két hangból álló rövid tételt, a másik fele pedig hasonló kéthangú tétellel bevégzi, ugy hogy e négy hang együtt akkordot […] képez
(1861 Rosty Pál)
bár zenész nem vagyok – de a disharmoniát észrevettem, s hogy nem moll, hanem a legerősb dur akkordokból játszottak, szinte kétségtelen lőn
(1879 Hamary Dániel)
a G-dúr akkordnak közvetlen Desz-dúr mellé helyezését
(1955 Kodály Zoltán)
az egymás után következő harmóniák úgynevezett funkciós rendje alapján az egy zeneműben szereplő akkordok háromféle funkciót töltenek be
(1982 Odrovics Imre)
2.
esemény(sor), ill. kapcsolat vmely mozzanata
A nyomor úr. Az igazság nem a mienk. Az akaratunk se a mienk. Csupán a végső akkord más
(1905 Juhász Gyula¹)
másik nyugalmas pont a befejezés – egy méla és édesen fájó akkord
(1914 Karinthy Frigyes)
Ez a szomorú eset – mondta –, aminek utolsó akkordjai most játszódnak le előttünk
(1932 Szathmári Sándor)
A második világháború bevezető akkordjai még csak távolról szűrődtek be Európába
(1982 Berend T. Iván)
3.
különálló dolgok, részek összhatása, együttes (esztétikai) hatása (a befogadóra)
tények és tárgyak tökéletes akkordjára lett volna szüksége
(1889 Justh Zsigmond)
Annak idején szerette magát elringattatni az illatszerművészet akkordjai által
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Huysmans)
ÖU: végakkord
ÖE: akkordhangszer
Vö. ÉrtSz. akkord¹; TESz. akkord²; ÉKsz. akkord¹; IdSz.

akkord² fn 3A1

1. (rég) ’megegyezés, szerződés’ ❖ az emberséges Nyomtatóval tisztességes Accordra lépvén, bajaimból tűrhetőképen kimenekedtem (1798 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 644) | a holt szezon után jónevelésű heti krónika-író a színházzal végzi a dolgát ismét. A színház mindig ad módot egy imponáló méla akkordra (1901 Ady Endre C0535, 221).

2. ’akkordmunka’ ❖ Szakmány (akkord) esetén is az összteljesítmény, illetve termék után kapták az előre kialkudott bért vagy terményhányadot (2000 Magyar néprajz CD47).

2a. (-ban raggal, hsz-szerűen) (Közg) ’teljesítménybérezési rendszer szerint, teljesítménybérben, akkordbérben’ ❖ az akkordban elért keresmény minden levonás nélkül fizettessék ki (1890 A magyar munkásmozgalom története C4917, 587) | szemöldökrángatással igazgatja az izzadó, rikácsoló és akkordban loholó pincérnőket (1936 Márai Sándor 9421007, 92).

ÖE: ~munkás, ~rendszer.

Vö. ÉrtSz. akkord²; TESz. akkord¹; ÉKsz. akkord²; IdSz.

akkord² főnév 3A1
1. (rég)
megegyezés, szerződés
az emberséges Nyomtatóval tisztességes Accordra lépvén, bajaimból tűrhetőképen kimenekedtem
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
a holt szezon után jónevelésű heti krónika-író a színházzal végzi a dolgát ismét. A színház mindig ad módot egy imponáló méla akkordra
(1901 Ady Endre)
2.
Szakmány (akkord) esetén is az összteljesítmény, illetve termék után kapták az előre kialkudott bért vagy terményhányadot
(2000 Magyar néprajz)
2a. (-ban raggal, hsz-szerűen) (Közg)
teljesítménybérezési rendszer szerint, teljesítménybérben, akkordbérben
az akkordban elért keresmény minden levonás nélkül fizettessék ki
(1890 A magyar munkásmozgalom története)
szemöldökrángatással igazgatja az izzadó, rikácsoló és akkordban loholó pincérnőket
(1936 Márai Sándor)
ÖE: akkordmunkás, akkordrendszer
Vö. ÉrtSz. akkord²; TESz. akkord¹; ÉKsz. akkord²; IdSz.

Beállítások