akna¹ fn 6A

1. ’〈természeti képződményként〉 függőleges v. lejtős, hosszanti üreg a földben’ ❖ Az Erdöket, a’ Bokrokat, az Aknákat leseli A’ ſovány föld-mívelésben kedvét tsak kevés leli (1787–1792 Gáti István 7116013, 14) | Van itt […] több mint 50 üstvölgy, számtalan természetes akna és dolina, és még minden évben fedeznek föl új csodákat, melyekről eddig senkinek sem volt sejtelme (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Másutt függőleges falú aknák, mély kürtők, zsombolyok, víznyelők ereszkednek le a mélységbe (1987 Antalffy Gyula 1004001, 71).

2. (Bánya) ’földbe vágott függőleges v. lejtős járat, üreg, amely a bánya ásványainak kitermelésére, ill. azok felszínre hozására, személyek és anyagok szállítására használatos’ ❖ Kiket egygyl egygyig ſzorittat tsak a’ Sóra. Az Aknákat által adja, ezeknek minden réſzen (1787–1792 Gáti István 7116013, 10) | bár mennyire ragyog [az arany], mielőtt forgalomba jött, setét aknában […] találtatott fel (1864 Eötvös József C1603, 172) | A bánya mély, az akna piszkos (1916 Babits Mihály 9014051, 14) | A szállítóvágatok kialakítását már elkezdték, de a szénre egyre kevesebb igény mutatkozott, ezért a munkálatokat abbahagyták, az aknákat vízzel árasztották el (2000 Bezerédy Győző CD36).

2a. ’egy ilyen járathoz tartozó bánya, bányaüzem’ ❖ Tudniillik az aknában felügyelő tiszteket az egyetértő izmos rabok csákányaikkal agyonverik (1838 Gegő Elek 8157001, 16) | A dorogi 21. akna bányászaira gondolok, akik a bezúduló vízzel küszködnek (1985 Bodor Pál 1019019, 163).

3. (Műsz) ’falba v. falak közé épített, ált. függőleges kiképzésű üreg’ ❖ az akna, mely csak légvezetésre szolgál (1897 PallasLex. CD02) | A fülke [ti. az örökmozgóé] lassan, lebegve jött föl az aknából, de már volt két utasa (1967 Örkény István 9500029, 150) | érdemes megfigyelni az ötletes szennyesledobót: a kád melletti, kis ajtó aknát rejt, amelyen át egyenesen a fürdő alá tervezett mosókonyhába hull a szennyes ruha (1996 Lakáskultúra CD39).

3a. (nyj) ’kémény’ ❖ elfog gyakran a mélységiszony a mint aki szédül tornyok ormain, émelygünk ormos akna kormain (1916 Babits Mihály C0695, 152).

4. ’〈kályhában, kemencében〉 hosszanti üreg, amelyben a nyersanyag átalakul’ ❖ a kemencét vasköpennyel burkolt és öntött vasoszlopokon álló akna alkotja (1894 PallasLex. CD02) | A nagy olvasztó aknája hibás (1911 Révész Béla 9566002, 130) | Bele-belenézett az aknába, ahol cseresznyepirosan izzva roskadt lefelé a koksz, és halkan, mint egy izzó szú, percegett (1967 Örkény István 9500027, 147).

5. (Kat, átv is) ’épület v. építmény alatt robbanóanyag elhelyezése céljából ásott, ill. fúrt hosszanti üreg, gyakr. a robbanóanyaggal együtt’ ❖ az én új, egész épségben levő váramat, mely sem ágyúk által összerombolva, sem aknák által aláásva nem volt, az ellenség (török) ma reggel puszta karddal bevette (1847 Vasvári Pál 8515006, 80) | Mint akna ha készül lobbantani várat, s földben a tolvaj tűz hinte gyökér-szálat, Azután csend áll bé (1879 Arany János 8014003, 71) | A puskaporos mély akna alattam Fölrobbant s légbe röpített (1885 Luby Sándor C2940, 95).

5a. (ritk) ’〈vmely fondorlatos, alattomos cselekedet, ill. veszélyes helyzet jelképeként〉’ ❖ Pokoli aknájukat felrobbantották […] minden tiszteletre méltó név ellen (1864 Szokoly Viktor C4047, 86) | az árulás aknái ott lapultak mindig a pillérek alatt (1974 Fodor András 9148021, 27) | Bonyolult ellentétek, majdnem áttekinthetetlen elnyomások és szembenállások aknáival volt teleszórva e térség (1982 Berend T. Iván 9049002, 44) aknát ás (vál) ’titkos tervet forral, ármánykodik, áskálódik’ ❖ A’ nagyravágyó a’ maga aknáit ássa, a’ jó és igaz polgár közért dolgozik (1843 Athenaeum C0026, 67) | Bosszút itt áll az életért, Aknát itt ás a multnak (1906 Ady Endre 9003064, 17).

6. (birtokszóként) (irod) ’félelmet és bizonytalanságot keltő ismeretlen, idegen hely(zet), állapot’ ❖ Miután a bünök’ aknájában bolyongattam, rémképek, éj és fojtó lég közt (1847 Kemény Zsigmond 8235023, 143) | mily mondhatlan nyomor aknáit rejti egy ily árva szörny, egy – ember! (1917 Tóth Árpád 9720007, 25) | Ostobaságom aknájába ki látna mélyebben, mint én? (1989 Konrád György 9351006, 403).

Ö: lég~, lift~, szél~, szerelő~.

ÖU: föld~, kincs~, tőzeg~.

ÖE: ~fedlap, ~fedő, ~járat.

Vö. CzF.; ÉrtSz. akna¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. akna¹; SzT. akna¹; ÚMTsz.

akna¹ főnév 6A
1.
〈természeti képződményként〉 függőleges v. lejtős, hosszanti üreg a földben
Az Erdöket, a’ Bokrokat, az Aknákat leseli A’ ſovány föld-mívelésben kedvét tsak kevés leli
(1787–1792 Gáti István)
Van itt […] több mint 50 üstvölgy, számtalan természetes akna és dolina, és még minden évben fedeznek föl új csodákat, melyekről eddig senkinek sem volt sejtelme
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Másutt függőleges falú aknák, mély kürtők, zsombolyok, víznyelők ereszkednek le a mélységbe
(1987 Antalffy Gyula)
2. (Bánya)
földbe vágott függőleges v. lejtős járat, üreg, amely a bánya ásványainak kitermelésére, ill. azok felszínre hozására, személyek és anyagok szállítására használatos
Kiket egygyl egygyig ſzorittat tsak a’ Sóra. Az Aknákat által adja, ezeknek minden réſzen
(1787–1792 Gáti István)
bár mennyire ragyog [az arany], mielőtt forgalomba jött, setét aknában […] találtatott fel
(1864 Eötvös József)
A bánya mély, az akna piszkos
(1916 Babits Mihály)
A szállítóvágatok kialakítását már elkezdték, de a szénre egyre kevesebb igény mutatkozott, ezért a munkálatokat abbahagyták, az aknákat vízzel árasztották el
(2000 Bezerédy Győző)
2a.
egy ilyen járathoz tartozó bánya, bányaüzem
Tudniillik az aknában felügyelő tiszteket az egyetértő izmos rabok csákányaikkal agyonverik
(1838 Gegő Elek)
A dorogi 21. akna bányászaira gondolok, akik a bezúduló vízzel küszködnek
(1985 Bodor Pál)
3. (Műsz)
falba v. falak közé épített, ált. függőleges kiképzésű üreg
az akna, mely csak légvezetésre szolgál
(1897 PallasLex.)
A fülke [ti. az örökmozgóé] lassan, lebegve jött föl az aknából, de már volt két utasa
(1967 Örkény István)
érdemes megfigyelni az ötletes szennyesledobót: a kád melletti, kis ajtó aknát rejt, amelyen át egyenesen a fürdő alá tervezett mosókonyhába hull a szennyes ruha
(1996 Lakáskultúra)
3a. (nyj)
elfog gyakran a mélységiszony a mint aki szédül tornyok ormain, émelygünk ormos akna kormain
(1916 Babits Mihály)
4.
〈kályhában, kemencében〉 hosszanti üreg, amelyben a nyersanyag átalakul
a kemencét vasköpennyel burkolt és öntött vasoszlopokon álló akna alkotja
(1894 PallasLex.)
A nagy olvasztó aknája hibás
(1911 Révész Béla)
Bele-belenézett az aknába, ahol cseresznyepirosan izzva roskadt lefelé a koksz, és halkan, mint egy izzó szú, percegett
(1967 Örkény István)
5. (Kat, átv is)
épület v. építmény alatt robbanóanyag elhelyezése céljából ásott, ill. fúrt hosszanti üreg, gyakr. a robbanóanyaggal együtt
az én új, egész épségben levő váramat, mely sem ágyúk által összerombolva, sem aknák által aláásva nem volt, az ellenség (török) ma reggel puszta karddal bevette
(1847 Vasvári Pál)
Mint akna ha készül lobbantani várat, s földben a tolvaj tűz hinte gyökér-szálat, Azután csend áll bé
(1879 Arany János)
A puskaporos mély akna alattam Fölrobbant s légbe röpített
(1885 Luby Sándor)
5a. (ritk)
〈vmely fondorlatos, alattomos cselekedet, ill. veszélyes helyzet jelképeként〉
Pokoli aknájukat felrobbantották […] minden tiszteletre méltó név ellen
(1864 Szokoly Viktor)
az árulás aknái ott lapultak mindig a pillérek alatt
(1974 Fodor András)
Bonyolult ellentétek, majdnem áttekinthetetlen elnyomások és szembenállások aknáival volt teleszórva e térség
(1982 Berend T. Iván)
aknát ás (vál)
titkos tervet forral, ármánykodik, áskálódik
A’ nagyravágyó a’ maga aknáit ássa, a’ jó és igaz polgár közért dolgozik
(1843 Athenaeum)
Bosszút itt áll az életért, Aknát itt ás a multnak
(1906 Ady Endre)
6. (birtokszóként) (irod)
félelmet és bizonytalanságot keltő ismeretlen, idegen hely(zet), állapot
Miután a bünök’ aknájában bolyongattam, rémképek, éj és fojtó lég közt
(1847 Kemény Zsigmond)
mily mondhatlan nyomor aknáit rejti egy ily árva szörny, egy – ember!
(1917 Tóth Árpád)
Ostobaságom aknájába ki látna mélyebben, mint én?
(1989 Konrád György)
ÖU: földakna, kincsakna, tőzegakna
ÖE: aknafedlap, aknafedő, aknajárat
Vö. CzF.; ÉrtSz. akna¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. akna¹; SzT. akna¹; ÚMTsz.

akna² fn 6A (Kat)

1. ’aknavetőbe való v. abból kilőtt robbanólövedék’ ❖ hiszen jöhetett volna akna, gránát, talán lövés is (1927 Markovits Rodion 9423003, 100) | Egy becsapódó akna megremegtette a falakat (1946 Déry Tibor 9107010, 77) | izraeli katonák tűzharcot vívtak a palesztinokkal, és végül aknát lőttek ki egy épületre, ahol az arabok elsáncolták magukat (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (átv is) ’rendsz. földbe mélyített robbanószerkezet, amely érintésre, ütésre robban v. időzítővel robbantható’ ❖ mint egy felrobbanó akna tűzszikrái pattogzanak fel sugaras nyalábban a naptól ragyogó cseppecskék (1869 e. Greguss Gyula C1918, 278) | akár originális elmésségek, akár bohózati viccek, mindig hatásosan csattannak el. Molnár [Ferenc] nagyszerűen tudja tempírozni az aknáit, mindig pontosan robbannak fel (1926 Schöpflin Aladár CD10) | katona volt, … Megrokkant, valami akna bánt el vele, … Levitte a lábát. Az egyik lába fejét (1964 Népszabadság jan. 7. C1501, 6) | egy golyó súrolta az ember homlokát vagy aknára lépett, de nem robbant fel (1990 Róna Annamária ford.–Herr 2011013, 46).

2a. ’a víz felszíne alatt szabadon úszó v. a víz fenekéhez horgonyzott robbanószerkezet’ ❖ ahol most kiránduló hajók ringanak, gyilkos, véres geizirt lövelő aknák rögtönöztek káprázatos szinjátékot (1911 Pásztor Árpád 9519001, 11) | teljes gőzt parancsolt a hajómérnök, mikor rettenetes dördülés rázta meg a fedélzetet: a hajó aknára futott (1916 Karinthy Frigyes 9309081, 12) | egy világháborús vízi aknával való ütközés (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: fenék~, támadó~, tányér~, taposó~.

ÖE: ~rakó, ~robbanás, ~tölcsér.

Vö. ÉrtSz. akna²; TESz.; ÉKsz. akna²

akna² főnév 6A (Kat)
1.
aknavetőbe való v. abból kilőtt robbanólövedék
hiszen jöhetett volna akna, gránát, talán lövés is
(1927 Markovits Rodion)
Egy becsapódó akna megremegtette a falakat
(1946 Déry Tibor)
izraeli katonák tűzharcot vívtak a palesztinokkal, és végül aknát lőttek ki egy épületre, ahol az arabok elsáncolták magukat
(2000 Magyar Hírlap)
2. (átv is)
rendsz. földbe mélyített robbanószerkezet, amely érintésre, ütésre robban v. időzítővel robbantható
mint egy felrobbanó akna tűzszikrái pattogzanak fel sugaras nyalábban a naptól ragyogó cseppecskék
(1869 e. Greguss Gyula)
akár originális elmésségek, akár bohózati viccek, mindig hatásosan csattannak el. Molnár [Ferenc] nagyszerűen tudja tempírozni az aknáit, mindig pontosan robbannak fel
(1926 Schöpflin Aladár)
katona volt, … Megrokkant, valami akna bánt el vele, … Levitte a lábát. Az egyik lába fejét
(1964 Népszabadság jan. 7.)
egy golyó súrolta az ember homlokát vagy aknára lépett, de nem robbant fel
(1990 Róna Annamária ford.Herr)
2a.
a víz felszíne alatt szabadon úszó v. a víz fenekéhez horgonyzott robbanószerkezet
ahol most kiránduló hajók ringanak, gyilkos, véres geizirt lövelő aknák rögtönöztek káprázatos szinjátékot
(1911 Pásztor Árpád)
teljes gőzt parancsolt a hajómérnök, mikor rettenetes dördülés rázta meg a fedélzetet: a hajó aknára futott
(1916 Karinthy Frigyes)
egy világháborús vízi aknával való ütközés
(2000 Magyar Hírlap)
ÖE: aknarakó, aknarobbanás, aknatölcsér
Vö. ÉrtSz. akna²; TESz.; ÉKsz. akna²

akna³ (6A) l. akona

akona fn 6A (nyj)akna

1. ’〈hordón, más öblös edényen〉 nyílás, száj’ ❖ Ha észre vészi a’ Gazda-Ember, hogy Mustja megtsendesedett a’ Hordó Szájára való karikákat tiszta rongyal bé-tekervén, reá teheti az Aknákra (1774 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 234) | vess egy fél marék sót bé az aknáján az hordónak, mikor a’ benne lév must forrni kezd, ſok eſztendkig el-áll (1806 Gyarmati Gábor 8166002, 20) | Egy nagy csobolyó volt velük: az kézrül kézre járt; az akonájárul ittak (1891 Jókai Mór CD18).

2. (átfúrt) dugó a hordó szájának, nyílásának elzárására’ ❖ [a hordó] akonáját fel-ütöttem (1805 Báró de Manx történetei C3026, 80) | A’ hordók akonával jól be fojtatnak, az akona szurokkal beöntessen (1835 Némethy József 8333010, 15) | A hordó szájára tölgyfadugó (szádló, akona, pinka) került (1979 NéprajziLex. CD47).

ÖU: hordó~.

ÖE: ~deszka, ~lyuk.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. akna²; ÚMTsz.

akna³ lásd akona
akona főnév 6A (nyj)
akna 6A
1.
〈hordón, más öblös edényen〉 nyílás, száj
Ha észre vészi a’ Gazda-Ember, hogy Mustja megtsendesedett a’ Hordó Szájára való karikákat tiszta rongyal bé-tekervén, reá teheti az Aknákra
(1774 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
vess egy fél marék sót bé az aknáján az hordónak, mikor a’ benne lév must forrni kezd, ſok eſztendkig el-áll
(1806 Gyarmati Gábor)
Egy nagy csobolyó volt velük: az kézrül kézre járt; az akonájárul ittak
(1891 Jókai Mór)
2.
(átfúrt) dugó a hordó szájának, nyílásának elzárására
[a hordó] akonáját fel-ütöttem
(1805 Báró de Manx történetei)
A’ hordók akonával jól be fojtatnak, az akona szurokkal beöntessen
(1835 Némethy József)
A hordó szájára tölgyfadugó (szádló, akona, pinka) került
(1979 NéprajziLex.)
ÖU: hordóakona
ÖE: akonadeszka, akonalyuk
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. akna²; ÚMTsz.

akna- (előtagként) (Kat)

’földbe v. vízbe mélyített robbanószerkezettel kapcs., ill. azzal foglalkozó’ ❖ aknakereső mn és fn 1C | Bal oldalán három katona állt, jobbján egy aknakereső kocsi és egy hídépítő gép, azokon túl pedig tankok, kétéltűek, parancsnoki kocsik, lövegek, rakéták (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 112) | a Bács-Kiskun megyei múzeumi szervezet igazgatója elmondta: a pesti aknakeresőkkel nagyon jól együtt tudtak dolgozni (1998 Magyar Hírlap CD09)  aknakutató fn és mn 1A | A 73. és 74-es számú aknakutatók aknába ütköztek és elsülyedtek (1918 Az Újság jan. 26. C5262, 72) | egyik kezében tőrrel, a másikban aknakutató pálcával, zsebében hamis igazolvánnyal, kúszni tanult (1958 Népszava aug. 17. C1502, 5) | Egy brit aknakutató hajóból alakították át (1996 Magyar Hírlap CD09)  aknaszedő fn és mn 1C | Az angol admiralitás jelenti: A „Genista” nevü aknaszedőt német buvárhajó megtorpedózta. Az aknaszedő elsülyedt (1916 Kolozsvári Hírlap nov. 4. C4782, 6) | júliusban a magyar dunai flottilla két aknaszedő hajója fegyverzettel és személyzettel vesz részt Romániában a közös kiképzésen és gyakorlaton (1995 Magyar Hírlap CD09) | a horvátok aknaszedő brigádot vezényeltek a térségbe, amely harckocsi-elhárító és gyalogsági aknákat távolított el a határátkelő környékéről (1996 Magyar Hírlap CD09).

akna- (előtagként) (Kat)
földbe v. vízbe mélyített robbanószerkezettel kapcs., ill. azzal foglalkozó
aknakereső melléknév és főnév 1C
Bal oldalán három katona állt, jobbján egy aknakereső kocsi és egy hídépítő gép, azokon túl pedig tankok, kétéltűek, parancsnoki kocsik, lövegek, rakéták
(1969 Bertha Bulcsu)
a Bács-Kiskun megyei múzeumi szervezet igazgatója elmondta: a pesti aknakeresőkkel nagyon jól együtt tudtak dolgozni
(1998 Magyar Hírlap)
aknakutató főnév és melléknév 1A
A 73. és 74-es számú aknakutatók aknába ütköztek és elsülyedtek
(1918 Az Újság jan. 26.)
egyik kezében tőrrel, a másikban aknakutató pálcával, zsebében hamis igazolvánnyal, kúszni tanult
(1958 Népszava aug. 17.)
Egy brit aknakutató hajóból alakították át
(1996 Magyar Hírlap)
aknaszedő főnév és melléknév 1C
Az angol admiralitás jelenti: A „Genista” nevü aknaszedőt német buvárhajó megtorpedózta. Az aknaszedő elsülyedt
(1916 Kolozsvári Hírlap nov. 4.)
júliusban a magyar dunai flottilla két aknaszedő hajója fegyverzettel és személyzettel vesz részt Romániában a közös kiképzésen és gyakorlaton
(1995 Magyar Hírlap)
a horvátok aknaszedő brigádot vezényeltek a térségbe, amely harckocsi-elhárító és gyalogsági aknákat távolított el a határátkelő környékéről
(1996 Magyar Hírlap)

Beállítások