almabefőtt l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

alma- (előtagként)

1. ’almából, ill. almával készített 〈étel- v. italféle〉’ ❖ almabefőtt fn 2C2 | ágyamra az almabefőtt leve hullongott, melyet ő este a szekrény tetejére helyezett – szokása szerint megfordítva – (1934 Kosztolányi Dezső 9359189, 172)  almaecet fn 3B2 | Sokan az alma-etzetet a’ bor-etzetnél egésségesebbnek tartják (1789 Mátyus István C3070, 261) | Bőrnyugtató fürdőnek használhatunk ecetet vagy almaecetet gyógynövényekkel (1995 Magyar Hírlap CD09)  almakompót fn 3A1 | Aztán [az Isten] így szólt: no, mit mondok, Kell-e még az almakompót? Mért ettétek azt a vackot, Kaptok érte két barackot (1936 Karinthy Frigyes CD01) | összegezzük, mi maradt (jégszekrényben vagy kívüle), elfogyasztandó, szerdai eleségül […]. Almakompót; kakaós-lekváros lepény; sajtos ropogós (1976 Tandori Dezső 9703018, 44)  almalé fn 8B | új tsere-hordóba tltik az alma-levet (1789 Mátyus István C3070, 261) | A magyar konzervipar ebben az évben nagy mennyiségű gyümölcslevet – alma-, szőlő- és meggylevet – kíván készíteni (1958 Magyar Nemzet febr. 22. C0354, 5)  almalepény fn 4B (ritk) | megrendelte az ebédet, amely kávéból, sonkásszendvicsből, paradicsomléből és almalepényből állott (1937 Királyhegyi Pál 9333001, 45)  almaleves fn 4B | almaleves, bundászsemlye, zöldbabfőzelék, körte (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 163) | Zöldpaszuly, töklaska, almaleves vagy meggycibere a rendes étel [aratáskor] (1941 Veres Péter 9771013, 115) | Meleg almaleves ínyenc módon (1980 Frank Júlia 2206015, 9)  almamártás fn 4A | Most már a husnál járnak, almamártással(1898 Kacziány Géza 8216004, 12) | Petrezselymes párolt rizs és almabefőtt (vagy almamártás) való [a diós csirkéhez] (1990 Frank Júlia CD19)  almamust fn 3A1 | a’ föld’ népe sok körtvély és alma mustot tsinál (1793 Sándor István C3665, 304) | 100 kg. alma 30–55. liter almamustot ád (1893 PallasLex. CD02)  almapálinka fn 6A | Éjszaka kimegyek hányni az erős almapálinkától (1970 Mészöly Miklós 9439001, 724)  almapép fn 2B5 | alma kása … az az ftt alma pép (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 213) | két napon át a beteg csak almapépet eszik nyersen (1934 Budapesti Hírlap júl. 15. C4722, 26)  almapüré fn 1B | az asztalnál ülő asszonyvendég rávette Csengei bácsit, hogy egy kiskanálnyit kóstoljon meg a cukros, vaniliás almapüréből (1937 Nagy Lajos 9472004, 46)  almaszörp fn 3C1 (ritk) | Gyümölcseit aszalványnak vagy almaszörpnek használják föl (1887 Bereczki Máté C1050, 327)  almavelő fn 1C (ritk) | A tönkrement almavelő – amelyből a gyümölcsíz készül – […] még 1954–55-ből maradt vissza (1958 Népszabadság máj. 30. C1499, 5).

2. ’Az alma vmely tulajdonságához hasonló.’

2a. ’gömbölyű, kerek, telt’ ❖ almaarc fn 3A | [a lánynak] szürke szeme volt, kicsiny, törékeny almaarca (1936 e. Kosztolányi Dezső 9359337, 43) | Szakadozott mozdulatai voltak [a furcsa kis nőnek], s a szeme csak úgy ragyogott aprócska almaarcában (1957 Gyergyai Albert ford.–Camus 9202007, 51)  almaarcú mn 1A3 | husosképü … embereket és almaarczu asszonyokat [láthatunk a képen] (1899 Krúdy Gyula C2838, 141) | Elképzelte, hogy azonnal leszáll a vonatról, megtelepszik ebben a kőpokolban, erdész lesz, vagy inkább kőtörő, feleségül vesz egy almaarcú, halovány horvát leányt (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 56)  almakép fn 2B (ritk) | ha kerek almaképe feltünik valamely ifiurnak, hamar berántja (1877 Ágai Adolf C0547, 188) | kerek, hihetetlenül pozsgás almaképén keskeny, szigorú hasítékká szűkül nevető naspolya-szeme (1956 Népszabadság C4814, 6)  almaképű mn 1C3 | [A férfi mellett áll] egy négyéves … fiúcska, meg egy hároméves … úri leányka. Fehér almaképüek (1922 e. Gárdonyi Géza C1838, 21) | [A kislány] csudálkozva látta, hogy ilyen fiatal almaképű akar államit [ti. állami gondozott gyereket] venni. Ő eddig azt hitte, hogy államit nem is adnak, csak aszalódott öregeknek, de ennek még olyan volt a két gömbölyű arca, hogy a sóvári alma se volt se keményebb, se pirosabb (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 68)  almamell fn 2B | Tudod-e, hogy Évád almamelle, mosolygó tompora, csókos kis hasa, a te púpodból gömbölyödtek elő?… (1922 Révész Béla CD10) | Más volt most Aranka, mint ahogy eddig tudtam őt, szétálló, szép almamelle szét akarta feszíteni a gyerekes ruháját (1962 Galambos Lajos 9166001, 83).

2b. ’az alma héjához hasonló 〈piros szín(ű)〉’ ❖ almapiros mn 15A2 és fn 2A9 | valódi almapiros arcú, fekete langos hajú, bogárszemű magyar szűz (1853 Jókai Mór CD18) | Gyönyörű szinek! Halványzöld ég, almapiros felhőkkel (1888 Justh Zsigmond C2462, 95) | halvány almapiros a másik szín, mely a nagy termet dominálja (1939 Halász Gábor¹ CD10)  almapirosság fn 3A8 | [A régi bútorok] barátságosan mosolyogtak, a mikor Zirzilla a szobába lépett, […] az iuság almapirosságát hozván magával (1918 Az Újság jan. 6. C5262).

3. (nyj, Lov) ’kerek foltokkal tarkított 〈vmilyen színű ()〉’ ❖ almakék mn 2B5 | a kékszinü ló az erdélyi részekben már akkor [ti. Bocskay István idejében] ismeretes volt, hol különben ma is alma-kék az mi másutt almás-szürke (1880 Szilády Áron C0667, 122)  almapej fn 4B8 | Negyven válogatott iú késérte Szabolcsot Alma pejen (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 41)  almaszürke fn 6B | Az Alma szürkéknél […] az almás foltok […] ama kerülettöl veszik eredeteket, mellyet a’ fekete ször szálak a’ testen csinálnak (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 135).

4. (ritk) ’almafákból álló’ ❖ almaerdő fn 6C1 | A terület többi része, 37 hold, végig gyümölcsös. Őszibarackerdő, almaerdő, gyönyörű jeruzsálemi szilvák, cseresznye (1937 Féja Géza 9138005, 240)  almakert fn 3B1 | Tolsztoj almakertje a világon a legnagyobb és egész Oroszországban hires (1911 Pásztor Árpád 9519005, 36)  almaliget fn 3B2 | elfogtál eggy mívelt alma-ligetben (1820 e. Vályi Nagy Ferenc ford.–Homérosz C4347, 250).

almabefőtt - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
alma- (előtagként)
1.
almából, ill. almával készített 〈étel- v. italféle〉
almabefőtt főnév 2C2
ágyamra az almabefőtt leve hullongott, melyet ő este a szekrény tetejére helyezett – szokása szerint megfordítva –
(1934 Kosztolányi Dezső)
almaecet főnév 3B2
Sokan az alma-etzetet a’ bor-etzetnél egésségesebbnek tartják
(1789 Mátyus István)
Bőrnyugtató fürdőnek használhatunk ecetet vagy almaecetet gyógynövényekkel
(1995 Magyar Hírlap)
almakompót főnév 3A1
Aztán [az Isten] így szólt: no, mit mondok, Kell-e még az almakompót? Mért ettétek azt a vackot, Kaptok érte két barackot
(1936 Karinthy Frigyes)
összegezzük, mi maradt (jégszekrényben vagy kívüle), elfogyasztandó, szerdai eleségül […]. Almakompót; kakaós-lekváros lepény; sajtos ropogós
(1976 Tandori Dezső)
almalé főnév 8B
új tsere-hordóba tltik az alma-levet
(1789 Mátyus István)
A magyar konzervipar ebben az évben nagy mennyiségű gyümölcslevet – alma-, szőlő- és meggylevet – kíván készíteni
(1958 Magyar Nemzet febr. 22.)
almalepény főnév 4B (ritk)
megrendelte az ebédet, amely kávéból, sonkásszendvicsből, paradicsomléből és almalepényből állott
(1937 Királyhegyi Pál)
almaleves főnév 4B
almaleves, bundászsemlye, zöldbabfőzelék, körte
(1933 TolnaiÚjLex.)
Zöldpaszuly, töklaska, almaleves vagy meggycibere a rendes étel [aratáskor]
(1941 Veres Péter)
Meleg almaleves ínyenc módon
(1980 Frank Júlia)
almamártás főnév 4A
Most már a husnál járnak, almamártással
(1898 Kacziány Géza)
Petrezselymes párolt rizs és almabefőtt (vagy almamártás) való [a diós csirkéhez]
(1990 Frank Júlia)
almamust főnév 3A1
a’ föld’ népe sok körtvély és alma mustot tsinál
(1793 Sándor István)
100 kg.kilogramm alma 30–55. liter almamustot ád
(1893 PallasLex.)
almapálinka főnév 6A
Éjszaka kimegyek hányni az erős almapálinkától
(1970 Mészöly Miklós)
almapép főnév 2B5
alma kása … az az ftt alma pép
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
két napon át a beteg csak almapépet eszik nyersen
(1934 Budapesti Hírlap júl. 15.)
almapüré főnév 1B
az asztalnál ülő asszonyvendég rávette Csengei bácsit, hogy egy kiskanálnyit kóstoljon meg a cukros, vaniliás almapüréből
(1937 Nagy Lajos)
almaszörp főnév 3C1 (ritk)
Gyümölcseit aszalványnak vagy almaszörpnek használják föl
(1887 Bereczki Máté)
almavelő főnév 1C (ritk)
A tönkrement almavelő – amelyből a gyümölcsíz készül – […] még 1954–55-ből maradt vissza
(1958 Népszabadság máj. 30.)
2.
Az alma vmely tulajdonságához hasonló.
2a.
gömbölyű, kerek, telt
almaarc főnév 3A
[a lánynak] szürke szeme volt, kicsiny, törékeny almaarca
(1936 e. Kosztolányi Dezső)
Szakadozott mozdulatai voltak [a furcsa kis nőnek], s a szeme csak úgy ragyogott aprócska almaarcában
(1957 Gyergyai Albert ford.Camus)
almaarcú melléknév 1A3
husosképü … embereket és almaarczu asszonyokat [láthatunk a képen]
(1899 Krúdy Gyula)
Elképzelte, hogy azonnal leszáll a vonatról, megtelepszik ebben a kőpokolban, erdész lesz, vagy inkább kőtörő, feleségül vesz egy almaarcú, halovány horvát leányt
(1933 Kosztolányi Dezső)
almakép főnév 2B (ritk)
ha kerek almaképe feltünik valamely ifiurnak, hamar berántja
(1877 Ágai Adolf)
kerek, hihetetlenül pozsgás almaképén keskeny, szigorú hasítékká szűkül nevető naspolya-szeme
(1956 Népszabadság)
almaképű melléknév 1C3
[A férfi mellett áll] egy négyéves … fiúcska, meg egy hároméves … úri leányka. Fehér almaképüek
(1922 e. Gárdonyi Géza)
[A kislány] csudálkozva látta, hogy ilyen fiatal almaképű akar államit [ti. állami gondozott gyereket] venni. Ő eddig azt hitte, hogy államit nem is adnak, csak aszalódott öregeknek, de ennek még olyan volt a két gömbölyű arca, hogy a sóvári alma se volt se keményebb, se pirosabb
(1941 Móricz Zsigmond)
almamell főnév 2B
Tudod-e, hogy Évád almamelle, mosolygó tompora, csókos kis hasa, a te púpodból gömbölyödtek elő?…
(1922 Révész Béla)
Más volt most Aranka, mint ahogy eddig tudtam őt, szétálló, szép almamelle szét akarta feszíteni a gyerekes ruháját
(1962 Galambos Lajos)
2b.
az alma héjához hasonló 〈piros szín(ű)
almapiros melléknév 15A2 és főnév 2A9
valódi almapiros arcú, fekete langos hajú, bogárszemű magyar szűz
(1853 Jókai Mór)
Gyönyörű szinek! Halványzöld ég, almapiros felhőkkel
(1888 Justh Zsigmond)
halvány almapiros a másik szín, mely a nagy termet dominálja
(1939 Halász Gábor¹)
almapirosság főnév 3A8
[A régi bútorok] barátságosan mosolyogtak, a mikor Zirzilla a szobába lépett, […] az iuság almapirosságát hozván magával
(1918 Az Újság jan. 6.)
3. (nyj, Lov)
kerek foltokkal tarkított 〈vmilyen színű ()
almakék melléknév 2B5
a kékszinü ló az erdélyi részekben már akkor [ti. Bocskay István idejében] ismeretes volt, hol különben ma is alma-kék az mi másutt almás-szürke
(1880 Szilády Áron)
almapej főnév 4B8
Negyven válogatott iú késérte Szabolcsot Alma pejen
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
almaszürke főnév 6B
Az Alma szürkéknél […] az almás foltok […] ama kerülettöl veszik eredeteket, mellyet a’ fekete ször szálak a’ testen csinálnak
(1786 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
4. (ritk)
almafákból álló
almaerdő főnév 6C1
A terület többi része, 37 hold, végig gyümölcsös. Őszibarackerdő, almaerdő, gyönyörű jeruzsálemi szilvák, cseresznye
(1937 Féja Géza)
almakert főnév 3B1
Tolsztoj almakertje a világon a legnagyobb és egész Oroszországban hires
(1911 Pásztor Árpád)
almaliget főnév 3B2
elfogtál eggy mívelt alma-ligetben
(1820 e. Vályi Nagy Ferenc ford.Homérosz)

almabefőtt l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-befőtt (utótagként)

’〈(vmilyen) gyümölcsből〉 tartósító (cukor)oldatban főzött v. gőzölt, későbbi fogyasztás céljára eltett étel’ ❖ almabefőtt fn 2C2 | ágyamra az almabefőtt leve hullongott, melyet ő este a szekrény tetejére helyezett – szokása szerint megfordítva (1932 Kosztolányi Dezső 9359189, 172) | Mustos almabefőtt […]. Fogyaszthatjuk édességként, de húsok mellé savanyúság gyanánt is (1991 Frank Júlia CD19)  barackbefőtt fn 2C2 | Mi esemény? Az, hogy kisült a sütemény, […] És hogy jó a barackbefőtt És hogy megért a ringló (1914 Kosztolányi Dezső 9359086, 21) | barackbefőttet loptunk a padlásról (1980 Marsall László 1103024, 95)  birsalmabefőtt fn 2C2 | Birsalma befőtt. Egy csomó birsalmát meg kell héjától tisztitani és fel kell czikkelni (1892 Zilahy Ágnes C6079, 368) | A megsült fánkokat papírtörülközőre tesszük, hogy felitassuk a lecsurgó olajat, és jéghideg birsalmabefőttet kínálunk hozzá (1990 Frank Júlia CD19)  birsbefőtt fn 2C2 | béfejezvén az ebédet valami birsbefőttel, fogukat masztixfával kipiszkálták (1954 Benedek Marcell ford.–Rabelais 9042010, 25)  cseresznyebefőtt fn 2C2 | [Ermúpolisz város görög lakosai] cseresznye-befőtt készítésével foglalkoznak (1895 PallasLex. CD02) | [édesanyja] egy-egy jobb, betegnek való falatot hozott – húslevest kislábosban, vagy karcsú üvegben cseresznyebefőttet (1954 Vidor Miklós 9778001, 73)  gyümölcsbefőtt fn 2C2 | a gyümölcs-befőtt […] speczialitását képezi Kantonnak (1886 Lóczy Lajos C2926, 377) | A sültekhez párolt vöröskáposztát, sült almát, ecetes savanyúságot, gyümölcsbefőtteket kínálhatunk (1998 Magyar Hírlap CD09)  körtebefőtt fn 2C2 | A körte befőtt. Akár az apró, akár a nagy körtét egyformán jól belehet főzni (1892 Zilahy Ágnes C6079, 367) | a savanyú káposztát apróra vágom, a körtebefőttet pedig felcsíkozom (1990 Frank Júlia CD19)  meggybefőtt fn 2C2 | meggybefőttek illata (1919 Krúdy Gyula CD54) | Ha van otthon rumos meggybefőttünk, akkor annak a levével készítsük [a gesztenyefagylaltot] (1991 Frank Júlia CD19)  ringlóbefőtt fn 2C2 | A rokonok két üveg málnalekvárt, egy üveg ringlóbefőttet küldtek (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 157)  szilvabefőtt fn 2C2 | Leveszek a polcról egy üveg szilvabefőttet (1985 Bodor Ádám 1020003, 29).

almabefőtt - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
-befőtt (utótagként)
(vmilyen) gyümölcsből〉 tartósító (cukor)oldatban főzött v. gőzölt, későbbi fogyasztás céljára eltett étel
almabefőtt főnév 2C2
ágyamra az almabefőtt leve hullongott, melyet ő este a szekrény tetejére helyezett – szokása szerint megfordítva
(1932 Kosztolányi Dezső)
Mustos almabefőtt […]. Fogyaszthatjuk édességként, de húsok mellé savanyúság gyanánt is
(1991 Frank Júlia)
barackbefőtt főnév 2C2
Mi esemény? Az, hogy kisült a sütemény, […] És hogy jó a barackbefőtt És hogy megért a ringló
(1914 Kosztolányi Dezső)
barackbefőttet loptunk a padlásról
(1980 Marsall László)
birsalmabefőtt főnév 2C2
Birsalma befőtt. Egy csomó birsalmát meg kell héjától tisztitani és fel kell czikkelni
(1892 Zilahy Ágnes)
A megsült fánkokat papírtörülközőre tesszük, hogy felitassuk a lecsurgó olajat, és jéghideg birsalmabefőttet kínálunk hozzá
(1990 Frank Júlia)
birsbefőtt főnév 2C2
béfejezvén az ebédet valami birsbefőttel, fogukat masztixfával kipiszkálták
(1954 Benedek Marcell ford.Rabelais)
cseresznyebefőtt főnév 2C2
[Ermúpolisz város görög lakosai] cseresznye-befőtt készítésével foglalkoznak
(1895 PallasLex.)
[édesanyja] egy-egy jobb, betegnek való falatot hozott – húslevest kislábosban, vagy karcsú üvegben cseresznyebefőttet
(1954 Vidor Miklós)
gyümölcsbefőtt főnév 2C2
a gyümölcs-befőtt […] speczialitását képezi Kantonnak
(1886 Lóczy Lajos)
A sültekhez párolt vöröskáposztát, sült almát, ecetes savanyúságot, gyümölcsbefőtteket kínálhatunk
(1998 Magyar Hírlap)
körtebefőtt főnév 2C2
A körte befőtt. Akár az apró, akár a nagy körtét egyformán jól belehet főzni
(1892 Zilahy Ágnes)
a savanyú káposztát apróra vágom, a körtebefőttet pedig felcsíkozom
(1990 Frank Júlia)
meggybefőtt főnév 2C2
meggybefőttek illata
(1919 Krúdy Gyula)
Ha van otthon rumos meggybefőttünk, akkor annak a levével készítsük [a gesztenyefagylaltot]
(1991 Frank Júlia)
ringlóbefőtt főnév 2C2
A rokonok két üveg málnalekvárt, egy üveg ringlóbefőttet küldtek
(1923 Kosztolányi Dezső)
szilvabefőtt főnév 2C2
Leveszek a polcról egy üveg szilvabefőttet
(1985 Bodor Ádám)

Beállítások