aranyrög l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

arany- (előtagként)

1. ’sárga színű, élénk fényű, nagy fajsúlyú nemesfém’ ❖ aranyrög fn 3C (Ásv) | a’ nagy … tiszta aranyrögből csak kis darabka maradt meg (1839 Budapesti Árvízkönyv C1204, 145) | A legnagyobb arany-leletek aranyrögök Ausztráliából ismeretesek (1893 PallasLex. CD02) | honnan hozzák hol ássák azokat a formátlan aranyrögöket (1989 Tolnai Ottó 2025057, 41)  aranyszem fn 3B11 | az ö portékáiért tsupán-tsak arany-szemet tserélnének és hoznának (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 388) | A mélyben szerencse várna A merész és bölcs buvárra, Ki leszállni volna kész; Igy porondban [= homokban] és iszapban Keresetlen, felhozatlan Arany-szem s por oda vész (1864 Tompa Mihály 8484043, 214) | ha [az aranymosók] a lapáton legalább 30-40 sárga aranyszemet láttak csillogni, akkor felállították a mosópadot (1991 Magyar néprajz CD47)  aranytömb fn 3C1 | A vidéket azért hivják Bányának, mert a hagyomány szerint az ördög innét szedte a nagy aranytömböket, amelyekkel egykor az embereket megvásárolta (1915 e. Lovik Károly 9402005, 137) | [1891-ben Erdélyben] a Brád melletti muszári bányában egy […] aranytömb omlott a bányászok elé (1995 Természet Világa CD50).

2. (részben) aranyból készült’ ❖ aranyedény fn 4B | [a császárné olyan kemencéket csináltatott,] mellyben, ollyan edények, kéſzítettek, mellyek, még a’ Tsászári asztalra-is, az arany és ezüst edények helyett, fel-tétethettek (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller C3377, 169) | A nagy aranyedényekben drága illatszer füstölgött (1858 Jókai Mór C2250, 61) | [a nagyszentmiklósi kincs] 23 aranyedényből áll (1990 Róna-Tas András CD30)  aranygyűrű fn 1C | drága briliántos arany Gyürüt nyertenek (1790 Erdélyi Magyar Hírvivő 7411001, 449) | Szépen, divatosan volt öltözve, aranylánccal és aranygyűrűkkel (1881 Mikszáth Kálmán 8312031, 47) | bal középső ujján ametisztköves kis aranygyűrű volt (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 24)  aranylánc fn 3A | egy arany Lántzrol le függö arany pénzel-is … meg-tiszteltettek (1784 Magyar Hírmondó C0272, 515) | Némelyik [úr] a mellényét kigombolta, a vastag aranyláncát az órával együtt odatette az asztalra (1914 Kosztolányi Dezső 9359123, 108) | A nyakán aranyláncon egy medál függött (1972 Lázár Ervin 2021004, 874)  aranyóra fn 6A | sok szép brilliántos arany órákat és pixiseket osztogatott ki (1795 Magyar Kurír C0327, 460) | [a báró] kivette címeres aranyóráját, éppen kilencen állt a mutató (1903 Mikszáth Kálmán C3115, 174) | egy vállalatigazgató csuklóján méregdrága aranyórát vett észre (1998 Magyar Hírlap CD09)  aranytárgy fn 2A | II. Ékitmények … a) Aranytárgyak … b) Bronztárgyak … c) Üvegtárgyak … (1865 Rómer Flóris C3239, 35) | [1919. április 1-jén] elrendelték a 2000 koronánál értékesebb aranytárgyak és ékszerek beszolgáltatását (1942 Bánlaky József CD16) | [a Nagyszentmiklóson előkerült aranykincset] a köztudat, de a tudományos irodalom is, sokáig Attila kincsének tartotta. Az aranytárgyaknak mintegy a felén rovásírás-feliratokat találtak (1977 László Gyula¹ 9384003, 355).

3. ’arany- v. aranyszínű szálakból (sodrott zsinórból) készült’ ❖ aranycsipke fn 6B | fátyolbúl vartam néki nyakra valót […]. Ezüstel rósákat vartam két szélére, Arany tsipkét pedig mind a’ két végére (1796 Gvadányi József C1923, 53) | E nemes lelkü magyar hölgy … menyasszonyi ruhájának ujjáról az aranycsipkét titkon lemetszé (1846 Pesti Divatlap C5839, 870) | [A martosi viseletben] az ünnepi kendőknek, mint minden többi öltözetdarabnak dísze a több rend rózsás szalag, arany csipke (1980 NéprajziLex. CD47)  aranypaszomány fn 4A | [a fekete bársonytarsoly] kerületén ſzéles arany paſzománt (1792 Decsy Sámuel 7078002, 296) | [a huszár] veres csákóján kettős aranypaszomány (1850 Jókai Mór CD18) | [Boldizsár] zöld dolmányán csillogott az aranypaszománt (1906 Krúdy Gyula C2832, 67) | Kossuth Lajos kormányzóelnöki díszruhája palackzöld és vörös tükörposztóból arany paszománnyal és zsinórzattal készült (1992 F. Dózsa Katalin CD17)  aranyrojt fn 3A1 | A’ királlyal együtt ebédelni ſzokott urak is le ülnek, […] arany rojtok nélkül való veres bárson ſzékekre (1792 Decsy Sámuel 7078004, 543) | a papi diszruhák is keleti áruk voltak. Az aranyfonál s aranyrojtok aligha nem olaszországi gyártmányok (1885 Salamon Ferenc 8402015, 430) | az ezred-zászló virágos vagy habos selyemből készült, diszítve nehéz arany rojtokkal, arany himzésű vagy nyomatú verses föliratokkal (1900 Nagy Géza CD20)  aranysujtás fn 4A | A’ koporsó … arany sujtásokkal s rojtokkal gazdagon ki rakva (1786 Magyar Hírmondó C0274, 623) | kék parádéskocsis öltöny arany sujtásokkal (1988 Lengyel Péter 9397006, 154)  aranyzsinór fn 4A1 | a … nadrágról az arany sinórt fel-fejtegetvén (1783 Magyar Hírmondó C0271, 628) | Gombkötőink nem győzék verni az arany zsinort, sujtást (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 138) | egy aranyzsinórral épp hogy meg nem fojtották túlbuzgó és túl alázatos vetkőztetői [a pápát] (1965 Szentkuthy Miklós 9664011, 136).

aranyrög - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
arany- (előtagként)
1.
sárga színű, élénk fényű, nagy fajsúlyú nemesfém
aranyrög főnév 3C (Ásv)
a’ nagy … tiszta aranyrögből csak kis darabka maradt meg
(1839 Budapesti Árvízkönyv)
A legnagyobb arany-leletek aranyrögök Ausztráliából ismeretesek
(1893 PallasLex.)
honnan hozzák hol ássák azokat a formátlan aranyrögöket
(1989 Tolnai Ottó)
aranyszem főnév 3B11
az ö portékáiért tsupán-tsak arany-szemet tserélnének és hoznának
(1794 Gyarmathi Sámuel ford.Campe)
A mélyben szerencse várna A merész és bölcs buvárra, Ki leszállni volna kész; Igy porondban [= homokban] és iszapban Keresetlen, felhozatlan Arany-szem s por oda vész
(1864 Tompa Mihály)
ha [az aranymosók] a lapáton legalább 30-40 sárga aranyszemet láttak csillogni, akkor felállították a mosópadot
(1991 Magyar néprajz)
aranytömb főnév 3C1
A vidéket azért hivják Bányának, mert a hagyomány szerint az ördög innét szedte a nagy aranytömböket, amelyekkel egykor az embereket megvásárolta
(1915 e. Lovik Károly)
[1891-ben Erdélyben] a Brád melletti muszári bányában egy […] aranytömb omlott a bányászok elé
(1995 Természet Világa)
2.
(részben) aranyból készült
aranyedény főnév 4B
[a császárné olyan kemencéket csináltatott,] mellyben, ollyan edények, kéſzítettek, mellyek, még a’ Tsászári asztalra-is, az arany és ezüst edények helyett, fel-tétethettek
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Haller)
A nagy aranyedényekben drága illatszer füstölgött
(1858 Jókai Mór)
[a nagyszentmiklósi kincs] 23 aranyedényből áll
(1990 Róna-Tas András)
aranygyűrű főnév 1C
drága briliántos arany Gyürüt nyertenek
(1790 Erdélyi Magyar Hírvivő)
Szépen, divatosan volt öltözve, aranylánccal és aranygyűrűkkel
(1881 Mikszáth Kálmán)
bal középső ujján ametisztköves kis aranygyűrű volt
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
aranylánc főnév 3A
egy arany Lántzrol le függö arany pénzel-is … meg-tiszteltettek
(1784 Magyar Hírmondó)
Némelyik [úr] a mellényét kigombolta, a vastag aranyláncát az órával együtt odatette az asztalra
(1914 Kosztolányi Dezső)
A nyakán aranyláncon egy medál függött
(1972 Lázár Ervin)
aranyóra főnév 6A
sok szép brilliántos arany órákat és pixiseket osztogatott ki
(1795 Magyar Kurír)
[a báró] kivette címeres aranyóráját, éppen kilencen állt a mutató
(1903 Mikszáth Kálmán)
egy vállalatigazgató csuklóján méregdrága aranyórát vett észre
(1998 Magyar Hírlap)
aranytárgy főnév 2A
II. Ékitmények … a) Aranytárgyak … b) Bronztárgyak … c) Üvegtárgyak …
(1865 Rómer Flóris)
[1919. április 1-jén] elrendelték a 2000 koronánál értékesebb aranytárgyak és ékszerek beszolgáltatását
(1942 Bánlaky József)
[a Nagyszentmiklóson előkerült aranykincset] a köztudat, de a tudományos irodalom is, sokáig Attila kincsének tartotta. Az aranytárgyaknak mintegy a felén rovásírás-feliratokat találtak
(1977 László Gyula¹)
3.
arany- v. aranyszínű szálakból (sodrott zsinórból) készült
aranycsipke főnév 6B
fátyolbúl vartam néki nyakra valót […]. Ezüstel rósákat vartam két szélére, Arany tsipkét pedig mind a’ két végére
(1796 Gvadányi József)
E nemes lelkü magyar hölgy … menyasszonyi ruhájának ujjáról az aranycsipkét titkon lemetszé
(1846 Pesti Divatlap)
[A martosi viseletben] az ünnepi kendőknek, mint minden többi öltözetdarabnak dísze a több rend rózsás szalag, arany csipke
(1980 NéprajziLex.)
aranypaszomány főnév 4A
[a fekete bársonytarsoly] kerületén ſzéles arany paſzománt
(1792 Decsy Sámuel)
[a huszár] veres csákóján kettős aranypaszomány
(1850 Jókai Mór)
[Boldizsár] zöld dolmányán csillogott az aranypaszománt
(1906 Krúdy Gyula)
Kossuth Lajos kormányzóelnöki díszruhája palackzöld és vörös tükörposztóból arany paszománnyal és zsinórzattal készült
(1992 F. Dózsa Katalin)
aranyrojt főnév 3A1
A’ királlyal együtt ebédelni ſzokott urak is le ülnek, […] arany rojtok nélkül való veres bárson ſzékekre
(1792 Decsy Sámuel)
a papi diszruhák is keleti áruk voltak. Az aranyfonál s aranyrojtok aligha nem olaszországi gyártmányok
(1885 Salamon Ferenc)
az ezred-zászló virágos vagy habos selyemből készült, diszítve nehéz arany rojtokkal, arany himzésű vagy nyomatú verses föliratokkal
(1900 Nagy Géza)
aranysujtás főnév 4A
A’ koporsó … arany sujtásokkal s rojtokkal gazdagon ki rakva
(1786 Magyar Hírmondó)
kék parádéskocsis öltöny arany sujtásokkal
(1988 Lengyel Péter)
aranyzsinór főnév 4A1
a … nadrágról az arany sinórt fel-fejtegetvén
(1783 Magyar Hírmondó)
Gombkötőink nem győzék verni az arany zsinort, sujtást
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
egy aranyzsinórral épp hogy meg nem fojtották túlbuzgó és túl alázatos vetkőztetői [a pápát]
(1965 Szentkuthy Miklós)

Beállítások