argumentál ige 1a (vál)

tn ’érvel, érveket felsorakoztat(va bizonyít)’ ❖ hosszasan argumentálsz az eránt, hogy Te a Museumot segíteni fogod (1789 Főldi János C2554, 443) | az asszonyokkal szemben mindig csak a két homlokegyenest ellenkező szélsőségek egybevetésével kell argumentálni (1891 Pálffy Albert C3403, 299) | Örökösen a régi Mestereket előráncigálni, azokkal argumentálni annyit tesz, mint lóvasuton utazni gyorsvonat helyett (1911 Zenelap 2117002, 4) | politika és társadalom kölcsönösen hátat fordítva argumentál (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. ts ’〈állítást〉(érvekkel) alátámaszt, ill. bizonyít’ ❖ Lassanként mégis csak megszólalt az ellenpárt kritikája, még pedig meglehetősen rideg és szűkösen argumentált elutasítás formájában (1927 Lányi Viktor CD10) | minden állítást minden egyes ember számára meggyőzően argumentálni kell (1996 Magyar Hírlap CD09).

Sz: argumentálás.

Vö. ÉrtSz.; TESz. argumentum; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

argumentál ige 1a (vál)
tárgyatlan
érvel, érveket felsorakoztat(va bizonyít)
hosszasan argumentálsz az eránt, hogy Te a Museumot segíteni fogod
(1789 Főldi János)
az asszonyokkal szemben mindig csak a két homlokegyenest ellenkező szélsőségek egybevetésével kell argumentálni
(1891 Pálffy Albert)
Örökösen a régi Mestereket előráncigálni, azokkal argumentálni annyit tesz, mint lóvasuton utazni gyorsvonat helyett
(1911 Zenelap)
politika és társadalom kölcsönösen hátat fordítva argumentál
(1997 Magyar Hírlap)
a. tárgyas
〈állítást〉 (érvekkel) alátámaszt, ill. bizonyít
Lassanként mégis csak megszólalt az ellenpárt kritikája, még pedig meglehetősen rideg és szűkösen argumentált elutasítás formájában
(1927 Lányi Viktor)
minden állítást minden egyes ember számára meggyőzően argumentálni kell
(1996 Magyar Hírlap)
Sz: argumentálás
Vö. ÉrtSz.; TESz. argumentum; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások