avar¹ fn 4A7 

1. ’lehullott, száraz (fa)levelek összessége, rétege, es. azzal borított terület’ ❖ Világunk nagy része e térjen sóvárog, Sív, rív s az avaron szomorún csavarog (1772 Bessenyei György¹ CD01) | Tolong ezernyi nép Mint őszi lomb avarja, Mellyet forgószél tép (1842 Kunoss Endre C2711, 46) | Hejh! paripák dobogása Lüktet a sík avaron (1898–1899 Zempléni Árpád 8535008, 199) | Gázolt a sarkam siró avarban S aludt a tölgy, a hárs, a nyár… (1908 Tóth Árpád 9720031, 8) | a nyirkos levegőben korhadó avar illata (1989 Márton László 2039004, 12).

2. (nyj) ’lábon maradt, le nem kaszált száraz, aszott fű’ ❖ Avar: kasza után maradott, el-aggott f, szr-f (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 146) | haragod … megemésztette őket, mint a’ mezők’ avarát a’ tűz (1831 Kazinczy Ferenc ford. C2539, 69) | Halvány rétek avarja egymásra hajlik s meglapul (1894 Bársony István C0838, 117).

2a. (nyj) ’száraz kóró, gizgaz, növényi törmelék’ ❖ [a vadméh] az eſ ellen avarral, ’s ugarral jól bé-takargatja házékóját (1782 Veszelszki Antal 7375005, 7) | avart, aszu kórót szedtek, Kicsiholván tüzet élesztettek (1850 Arany János C0646, 142).

3. (jelzőként) (rég, ritk) ’kiszáradt, aszott 〈növényzet〉, ill. ilyen növényzettel borított 〈terület〉; aszú’ ❖ A’ földmüvelés jobb ismérete soha ne ruházzon zöld szint naptul aszott meztelen pusztáinkra ’s avar fenyerinkre? (1831 Széchenyi István C3903, 84) | a kipusztult avar mezőn (1849 Madách Imre 8284057, 459) | Hova lábát tette – avar fü kizöldült (1905 Bródy Sándor C1200, 1).

ÖE: ~fű, ~réteg, ~szín, ~takaró.

Sz: avaros.

Vö. CzF.; ÉrtSz. avar¹; TESz. avar¹; ÉKsz. avar¹; SzT.; ÚMTsz. avar, avarfű

avar² mn és fn (Tört) 

I. mn 14A1

1. ’az 5–8. században hazánk területén élt, közép-ázsiai eredetű, kihalt lovas-nomád 〈nép (egy csoportja)〉’ ❖ Jusztinus Ts. idejében az Avar, és Longobard nép birá Pánnoniát (1783 Molnár János C0290, 227) | a történelmünkben oly fényesen felötlött, világszerepet játszott, de azután csaknem nyomtalanul letünt avar népnek (1870 Orbán Balázs CD22) | A Dunántulon frank fennhatóság alatt éltek szláv alakulatok, némi avar és germán néptöredékekkel (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 3) | a VII. század végétől hatalmas tömegű, úgynevezett „késő avar” népesség árasztotta el a Kárpátok medencéjét (1975 László Gyula¹ 2042054, 100).

1a. ’e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ mitl van hát, hogy a’ Hunn, Avar, és régi Magyar katonát, az els szerentsés ütközet után a rablástúl meg nem lehetett tartóztatni? (1817 Pálóczi Horváth Ádám 8352012, 315) | az avar fejedelemnek (1861 Szalay László 8419001, 8) | Baján a hatalmas avar kán (1873 Toldy Ferenc 8481016, 115) | pannoniai avar énekmondók (1930 Pintér Jenő CD44) | A népvándorlás kori Eurázsiában az íj még a „zsindelypáncélba” öltözött, főleg hosszú döfőlándzsával harcoló perzsa, türk, avar nehézlovasok felszereléséhez is hozzátartozott (1997 Szöllősy Gábor CD17).

1b. ’(főként) e nép által lakott 〈terület, település〉’ ❖ Móricz Császár a’ nyilván való frigy kötés ellen be ütött az Avar földre (1817 Pálóczi Horváth Ádám 8352012, 329) | Nagy Károly birodalmának avar végvidékein, a mai Magyarország dunántúli részén (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a feltételezett avar településtől (1999 Új Könyvek CD29).

2. ’e nép többsége által beszélt, feltehetően a török nyelvek köztörök csoportjába sorolható, kihalt 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó〉’ ❖ Mivel azomban a’ Scitha, Hunn, és Avar Nyelvekrl sem nem láthattunk, sem nem olvashattunk, soha tsak egy bett is (1808 Pápay Sámuel 8353007, 52) | a Bécs elnevezés, mely csak a mi nyelvünkben és horvátokéban van meg, nyilván avar szó: mint a hogy maga ez a város is avar volt (1900 Nagy képes világtörténet CD03).

3. ’e nép történelmének vmely időszakára, ill. eseményére vonatk.’ ❖ folyton megújuló avar támadások (1897 PallasLex. CD02) | Az avar katonai hatalom az egység látszatát erőhatalommal két századon át biztosítani tudta, de a belső összefogás megvalósítására nem volt meg a képessége és az ereje (1928 Hóman Bálint CD42) | Avarkori leleteket találtak Kalocsa közelében (1936 Budapesti Hírlap márc. 17. C4724, 10) | a 6. századi avar betelepülés a Kárpát-medencébe egy hosszabb népvándorlási hullám utolsó nyugati fázisa volt (1996 Vásáry István CD17).

4. ’e nép kultúrájában létrejött 〈szokás, viselet〉, hozzá tartozó 〈alkotás, régészeti lelet〉’ ❖ Rudas Mastense. Vár volt-é vagy Város? Romai, Kvád, Avar munka volt-é? bizonytalan (1804 Molnár János 7445036, 210) | az avar földváraknak egyik igen becses maradványa (1870 Orbán Balázs CD22) | Avar kengyel és lándzsa (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | Móra Ferenc egy magyarországi avar sírban karcolt, színezett tojást talált (1959 Magyar Nemzet márc. 29. C4798, 7) | a jánoshidai és alattyáni ásatások nyomán előkerült avar kettős síp (1981 NéprajziLex. CD47) | Avar szokás szerint a halottat a lovával és a használati tárgyaival együtt temették (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az avar férfiviselet legjellegzetesebb darabja az öv, melyre préselt, öntött vagy kovácsolt technikával készültek a fémdíszek (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

II. fn 4A1

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’az 5–8. században hazánk területén élt, közép-ázsiai eredetű, kihalt lovas-nomád nép (egy csoportja)’ ❖ az Avarok, Frantzok, Morvák, és egyebek háborúja (1793 Molnár János 7445005, 30) | Marosszéknek téresebb és bajosabban védhető részére csak későbben, valószinüleg az avarok vagy a magyarok bejöttekor huzódtak le [a hunok] (1868 Orbán Balázs 8340002, 31) | [Tiberius,] hogy a persák ellen teljes erővel védekezhessék, az avaroktól pénzen vásárolt békét (1897 PallasLex. CD02) | A harcias nép csak támadni tud, védekezésében összeomlik, erre épp az előttünk és utánunk járt kísérletezők hosszú sora a példa, az avaroktól a törökökig (1938 Illyés Gyula CD10) | Az avarokat kelet felől a magyarok követték, akiknek a keletről jött népek közül mindmáig egyedül sikerült végig megvetni a lábukat a Kárpát-medencében (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ [a karcrajzon] megtaláljuk a két, lóról szállt varkocsos avart, amint egymással szemben állva, nyilván küzdelemhez készülődnek (1977 László Gyula¹ 9384002, 244).

Vö. ÉrtSz. avar²; TESz. avar²; ÉKsz. avar²; IdSz. avar¹

avar³ mn és fn 

I. mn 14A1

’tömegében a Kaukázus dagesztáni részén élő, kaukázusi nyelvet beszélő 〈nép〉, ill. ehhez tartozó, vele kapcs.’ ❖ a tömeges kitelepítés során számos avar, kumik, lak, zsidó […] nemzetiségű lakost is a vagonokba hajtottak [az 1940-es évek közepén] (1996 Magyar Hírlap CD09) | a Samil imámról elnevezett avar nemzeti mozgalom (1998 Magyar Hírlap CD09) | az avar nemzetiségű Szerazsdin Ramzanov, Dagesztán és Csecsenföld muzulmán népei tanácsának (medzslisz) tagja kapott megbízást a kabinet megalakítására (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A1

’a kaukázusi nyelvcsalád dagesztáni ágának avar-ando-cez csoportjába tartozó, Dagesztánban, Grúziában, Csecsen-Ingusföldön és Azerbajdzsán határ menti vidékein beszélt nyelv’ ❖ [A kaukázusi nyelvcsaládon belül] az északi csoportba tartozik: az abcház, kabardi, cserkesz, csecsen, lezg, avar, lák, dargva, küri és ud (1937 Zsirai Miklós 9805001, 21) | Az abszolút és ergatív forma szembenállása természetesen kizárja a nominatív nyelvekben szokásos alanyeset és tárgyeset meglétét. Európában ilyen a baszk, a Kaukázus vidékén több tucat nyelv (avar, csecsen, abház stb.) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉrtSz. avar²; ÉKsz. avar²; IdSz. avar²