bátortalan mn és hsz 

I. mn 14A

1. ’természeténél v. helyzeténél fogva félénk, aggódó, szorongó, ill. vminek a következményeitől félő 〈személy〉’ ❖ [Kádár] ſzavaival neki-bátorodván Etele, meg-ersítette bátortalan ſzívét (1786 Dugonics András 7087010, 134) | bátortalan, ok nélkűl aggódó (1826 Szilasy János C4031, 84) | nők körül oly bátortalannak érzem magamat (1872 Toldy István 8482001, 24) | tehetetlenek arra, hogy gondolkozzanak és bátortalanok arra, hogy cselekedjenek (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | [a fiú] egyre idegesebb, bátortalanabb, visszahúzódóbb, dadogni kezd (1932 Illés Endre CD10) | A gyermek hiányosnak, értéktelennek érzi magát, bátortalan és erőtlen minden olyan helyzetben, ahol önmagára hagyatkozva kellene döntenie (1973 Ranschburg Jenő 1130002, 84).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈cselekvés, megnyilvánulás〉’ ❖ Az Ifjú eggy bátortalan, de ég tekintettel tudakozza tlle ha szereti é? (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 213) | [két lány közelített] csendes léptekkel a vízhez, bátortalanúl mint szomjas őzikék (1830 Aurora C0037, 152) | kezeimmel tapogatva a nyirkos sziklát, haladhattam bátortalan léptekkel (1856 Jókai Mór C2252, 207) | bátortalan modort (1884 Szathmáry Károly 8428005, 53) | kicsit félve és bátortalanul kopogtam be az akkori Andrássy úti szerkesztőség ajtaján (1946 Egry József 9120001, 107) | Biztatja-e gyerekét önvédelemre, ha viselkedését bátortalannak látja? (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044004, 69).

2. (rég) ’veszélyekkel járó, nem biztonságos 〈cselekvés〉, ill. veszélyeztetett 〈hely〉’ ❖ Fiumától egész Triestig bátortalan az út, mert … sok Tolvajok háborgatják az Utazókat (1796 Teleki Domokos¹ C4105, 275) | a’ hideg észak tájon támadt tűz ha jobban talál terjedni, könnyen bátortalanná teheti a’ lakást (1809 Cserey Farkas² C2559, 428) | bátortalanná teszi az életet és vagyont (1833 Jelenkor C0225, 116) | Más Bandák a Jordán völgyét teszik bátortalanná (1872 Asbóth János C0668, 245).

II. hsz 0 (irod)

’félve, félénken’ ❖ A lompos eb előkullogott az udvar hátuljáról s ugatni kezdett, de csak lassan, bátortalan (1877 Vértesi Arnold 8520001, 11) | tétova lábad bátortalan tapogatózik (1923 Szabó Lőrinc 9629057, 30) | csak nézték a gyermeket, míg egyikük bátortalan megsimogatta azt a gyönge arcot (1991 Imre Flóra 2038016, 75).

Vö. CzF. ~, bátortalanul; ÉrtSz.; TESz. bátor¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

bátortalan ❖ melléknév és határozószó 

permalink

I. melléknév ◦ 14A

természeténél v. helyzeténél fogva félénk, aggódó, szorongó, ill. vminek a következményeitől félő 〈személy〉

[Kádár] ſzavaival neki-bátorodván Etele, meg-ersítette bátortalan ſzívét

(1786 Dugonics András)

bátortalan, ok nélkűl aggódó

(1826 Szilasy János)

nők körül oly bátortalannak érzem magamat

(1872 Toldy István)

tehetetlenek arra, hogy gondolkozzanak és bátortalanok arra, hogy cselekedjenek

(1878 Mikszáth Kálmán)

[a fiú] egyre idegesebb, bátortalanabb, visszahúzódóbb, dadogni kezd

(1932 Illés Endre)

A gyermek hiányosnak, értéktelennek érzi magát, bátortalan és erőtlen minden olyan helyzetben, ahol önmagára hagyatkozva kellene döntenie

(1973 Ranschburg Jenő)

1a.

ilyen személyre jellemző 〈cselekvés, megnyilvánulás〉

Az Ifjú eggy bátortalan, de ég tekintettel tudakozza tlle ha szereti é?

(1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser)

[két lány közelített] csendes léptekkel a vízhez, bátortalanúl mint szomjas őzikék

(1830 Aurora)

kezeimmel tapogatva a nyirkos sziklát, haladhattam bátortalan léptekkel

(1856 Jókai Mór)

bátortalan modort

(1884 Szathmáry Károly)

kicsit félve és bátortalanul kopogtam be az akkori Andrássy úti szerkesztőség ajtaján

(1946 Egry József)

Biztatja-e gyerekét önvédelemre, ha viselkedését bátortalannak látja?

(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)

2. (rég)

veszélyekkel járó, nem biztonságos 〈cselekvés〉, ill. veszélyeztetett 〈hely〉

Fiumától egész Triestig bátortalan az út, mert … sok Tolvajok háborgatják az Utazókat

(1796 Teleki Domokos¹)

a’ hideg észak tájon támadt tűz ha jobban talál terjedni, könnyen bátortalanná teheti a’ lakást

(1809 Cserey Farkas²)

bátortalanná teszi az életet és vagyont

(1833 Jelenkor)

Más Bandák a Jordán völgyét teszik bátortalanná

(1872 Asbóth János)

II. határozószó ◦ 0 ◦ (irod)

félve, félénken

A lompos eb előkullogott az udvar hátuljáról s ugatni kezdett, de csak lassan, bátortalan

(1877 Vértesi Arnold)

tétova lábad bátortalan tapogatózik

(1923 Szabó Lőrinc)

csak nézték a gyermeket, míg egyikük bátortalan megsimogatta azt a gyönge arcot

(1991 Imre Flóra)

Vö. CzF. ~, bátortalanul; ÉrtSz.; TESz. bátor¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

ÚESz: ↪bátor¹ (bátortalan)

A magyar nyelv nagyszótára – online kiadás

❖

Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2024.

❖

Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette

Webdesign, adatbázis, fejlesztés

Merényi Csaba

Rendszeradminisztráció

Kundráth Péter

❖

Főszerkesztő

Ittzés Nóra

Szerkesztők

Borsi Vera (VIII.), Csengery Kinga (II-VIII.), Dömötör Éva (VI-VIII.), Fiers Márta (II–VIII.), Gyenese Ilona (II–VIII.), Győrffy András (IV–VIII.), Harnócz Péter (VIII.), Kiss Csilla (II–VIII.), Mártonfi Attila (II–IV.), Simon László (VI-VIII.), Szabó Réka (VIII.)

Szócikkírók

Bakó Judit (VIII.), Ballagó Júlia (VII–VIII.), Barcza Virág (II.), Baumann Viola (V–VIII.), Biró János (V–VIII.), G. Bogár Edit (V–VIII.), Borsi Vera (VI-VIII.), Csengery Kinga (II-IV.), Dömötör Éva (V–VIII.), Dragon Károly (IV–VIII.), Eiplné Pál Alexandra (III–VI.), Evellei Kata (VI-VIII.), Fiers Márta (II–IV., VII.), Gyenese Ilona (II–IV., VII.), Győrffy András (II–V., VII.), Harnócz Péter (VI.-VIII.), Horváth Péter (VI.-VIII.), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII.), Kéthely Anna (II–VIII.), Kiss Csilla (II., IV., VII.), Kiss Margit (II.), Kocsis Zsuzsanna (VIII.), Kovács András (III–IV.), Kováts Zsófia (III–IV.), Kozma Judit (V–VI.), Kurcz Ádám István (III–VI.), Lipp Veronika (III–VIII.), P. Márkus Katalin (II.), Mártonfi Attila (II–V.), Molnár Zsuzsanna (VI.-VIII.), Ónody Csilla (II.), G. Orosz Renáta (II.), Pais Judit (II–VIII.), Pomázi Bence (VII–VIII.), Pozsgai István (VIII.), Simon László (III–VIII.), Szabó Réka (V–VIII.), Szabó Tamás Péter (III–V.), Székács István (III–IV.), Szentgyörgyi Rudolf (II.), Szirmai Diána (II–IV., VI-VIII.), Teperics József (VI-VIII.), †Tóth Lajos Pál (III–VIII.), Varga Éva Katalin (II.)

Szótári főmunkatársak

†Elekfi László, Gerstner Károly, †Kiss Lajos, Pusztai Ferenc

Általános lektorok

Fiers Márta, Gerstner Károly, Horváth László, Hosszú Ferenc, †Kemény Gábor, Pusztai Ferenc

Informatikai munkatársak

Mártonfi Attila, Merényi Csaba, Pajzs Júlia

Filológiai munkatársak

Kristóf Ibolya, Szabó Tamás Péter

Morfológiai szakértő

Laczkó Krisztina

Szaklektorok

Bánffy Eszter (régészet)

Baranyai András (kémia)

Buócz Zoltán (műszaki tudomány)

Callmeyer Ferenc (műszaki tudomány)

Deák Péter (hadtudomány)

Demeter Júlia (színháztörténet)

†Donáth Tibor (anatómia)

Fehér Erzsébet (anatómia)

Ferge Zsuzsa (szociológia)

Fónagy Zoltán (történettudomány)

†Forrai György (orvostudomány)

Geréb Anna (filmművészet, fotó)

Gombár Csaba (politika, politológia)

Győrffy Beáta (orvostudomány)

Hertelendy Csaba (képzőművészet)

Hild Márta (közgazdaság-tudomány)

Horváth Gergely (földrajz)

†Horváth Zalán (ﬁzika)

Jávorka Levente (agrártudomány)

Karsai Ferenc (állatorvos-tudomány)

Katona András (közlekedés)

Kázmér Miklós (őslénytan, geológia)

Kecskés Ferenc (biológia)

Kerékgyártóné Sallay Erzsébet (közgazdaság-tudomány)

†Kerényi Ferenc (színháztörténet)

Kozák Péter (sport, játék)

Kugler Nóra (nyelvtudomány)

Lakos András (orvostudomány)

Lázár Károly (textilszakma, ruhaipar)

Malina János (zenetudomány, zeneművészet)

Mártonffy Marcell (vallástudomány)

Mezey Barna (állam- és jogtudomány)

Mohay Tamás (néprajz)

Monok István (könyvészet)

Mödlinger Pál (biológia)

Nagy Ágota (agrártudomány)

Nagy László (hadtudomány)

Péteri Lóránt (zenetudomány, zeneművészet)

Petrás Éva (történettudomány)

Pléh Csaba (pszichológia)

Probáld Ferenc (földrajz)

Ratkai Ferenc (fizika)

Recski András (matematika, informatika)

Romsics Ignác (történettudomány)

Schiller Róbert (ﬁzika)

Somlai Péter (szociológia)

Steiger Kornél (filozófia)

Szabados László (csillagászat)

Szabó Zádor (műszaki tudomány)

Szabó G. Zoltán (irodalomtudomány)

Szakáll Sándor (geológia)

Szakolczai Attila (történettudomány)

Szász Zoltán (történettudomány)

Székely András (zenetudomány, zeneművészet)

Szemerkényi Ágnes (néprajz)

Szinetár Csaba (biológia)

†Szücs Ervin (műszaki tudomány)

Tamás Ferenc (irodalomtudomány)

Tátrai Vilmos (képzőművészet)

Timon Kálmán (műszaki tudomány)

Turmezei Péter (műszaki tudomány, informatika, villamosságtan)

Varga Zs. András (állam- és jogtudomány)

Vizvári Béla (matematika)

Azzal, hogy belép a nagyszotar.nytud.hu oldalra, elfogadja az alábbi feltételeket:

Az oldalon található minden tartalom a kiadó (Nyelvtudományi Kutatóközpont) és a szerzők szellemi tulajdona.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

Beállítások

Keresés

Címszólista

Szócikknézet

Példák