béget tn ige 5b

’〈juh, bárány〉 elnyújtott, bőgésszerű hangot ad’ ❖ béget [=] júh-módra bég, bg (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 11) | A malac-nép sí-rí; borju, bárány béget (1846 Arany János 8014001, 103) | Messziről kutyaugatás, hazatérő birkanyáj béget (1925 Karinthy Frigyes 9309076, 80) | kezéhez szokott a bárány, mindenhová bégetve ment utána (1986 Gion Nándor 9190004, 99).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

béget tárgyatlan ige 5b
〈juh, bárány〉 elnyújtott, bőgésszerű hangot ad
béget [=] júh-módra bég, bg
(1784 Baróti Szabó Dávid)
A malac-nép sí-rí; borju, bárány béget
(1846 Arany János)
Messziről kutyaugatás, hazatérő birkanyáj béget
(1925 Karinthy Frigyes)
kezéhez szokott a bárány, mindenhová bégetve ment utána
(1986 Gion Nándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások