béltisztító mn és fn 1A

I. mn

1. (ritk) ’ember v. állat bélrendszerének fertőtlenítésére szolgáló 〈gyógyszer〉, ill. a bélrendszer tisztulását eredményező 〈gyógyító eljárás, hatás〉’ ❖ bél-tiſztító orvoſság (1797 Vizsgálódó Magyar Gazda C0437, 68) | egyszerü béltisztító klistéreket [= beöntéseket] (1895 PallasLex. CD02) | béltisztitó hatás (1947 Szabad Föld febr. 2. C1537, 2) | [a természetgyógyász szerző] a különféle béltisztító módszerek, eljárások bemutatásával a betegségek megelőzésében kíván az olvasók segítségére lenni (2000 Új Könyvek CD29).

2. (ritk) ’levágott állat belének a bélsártól való megtisztítására szakosodott 〈üzem〉’ ❖ József Áron a Temmer-féle béltisztító üzemben szappanfőzőként dolgozott (1961 Kitépett naplólapok 9433009, 200).

II. fn

1. (rég) ’ember v. állat bélrendszerének fertőtlenítésére szolgáló gyógyszer’ ❖ Bélsepr, Béltisztító, Bélöblít. Purgans intestina (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 25).

2. (ritk) ’a levágott állatok belét a bélsártól megtisztító, e tevékenységet foglalkozásszerűen űző személy’ ❖ Belsőségfeldolgozók a hurkakészítők, a béltisztítók és az árusító húrosok, a pacalosok (1977 NéprajziLex. CD47) | [a kampóra felakasztott szarvasmarhát] elöl felhasították és a belsőséget eltávolították. A beleket a húrosnak, béltisztítónak félretették eladásra (1991 Magyar néprajz CD47).

2a. (ritk) ’a levágott állat belének a bélsártól való megtisztítására szakosodott üzem’ ❖ Telepengedély szükséges oly üzlettelep felállításához, amely fekvése vagy az üzlet minősége által a szomszédokat háborgatja, károsíthatja, vagy veszélyeztetheti. Ilyenek […] agyagáruégetőkemencék, béltisztítók, cukorgyárak, csontkikészítők, fémöntők, fürdők, gőzmalmok (1911 RévaiNagyLex. C5699, 97).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

béltisztító melléknév és főnév 1A
I. melléknév
1. (ritk)
ember v. állat bélrendszerének fertőtlenítésére szolgáló 〈gyógyszer〉, ill. a bélrendszer tisztulását eredményező 〈gyógyító eljárás, hatás〉
bél-tiſztító orvoſság
(1797 Vizsgálódó Magyar Gazda)
egyszerü béltisztító klistéreket [= beöntéseket]
(1895 PallasLex.)
béltisztitó hatás
(1947 Szabad Föld febr. 2.)
[a természetgyógyász szerző] a különféle béltisztító módszerek, eljárások bemutatásával a betegségek megelőzésében kíván az olvasók segítségére lenni
(2000 Új Könyvek)
2. (ritk)
levágott állat belének a bélsártól való megtisztítására szakosodott 〈üzem〉
József Áron a Temmer-féle béltisztító üzemben szappanfőzőként dolgozott
(1961 Kitépett naplólapok)
II. főnév
1. (rég)
ember v. állat bélrendszerének fertőtlenítésére szolgáló gyógyszer
Bélsepr, Béltisztító, Bélöblít. Purgans intestina
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
2. (ritk)
a levágott állatok belét a bélsártól megtisztító, e tevékenységet foglalkozásszerűen űző személy
Belsőségfeldolgozók a hurkakészítők, a béltisztítók és az árusító húrosok, a pacalosok
(1977 NéprajziLex.)
[a kampóra felakasztott szarvasmarhát] elöl felhasították és a belsőséget eltávolították. A beleket a húrosnak, béltisztítónak félretették eladásra
(1991 Magyar néprajz)
2a. (ritk)
a levágott állat belének a bélsártól való megtisztítására szakosodott üzem
Telepengedély szükséges oly üzlettelep felállításához, amely fekvése vagy az üzlet minősége által a szomszédokat háborgatja, károsíthatja, vagy veszélyeztetheti. Ilyenek […] agyagáruégetőkemencék, béltisztítók, cukorgyárak, csontkikészítők, fémöntők, fürdők, gőzmalmok
(1911 RévaiNagyLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások