bénultság fn 3A8
1. ’testrésznek, szervnek, ill. embernek, állatnak a bénasága, mozgásra v. működésre való képtelensége mint betegség, ill. állapot; bénulás’ ❖ A hideg viz derék munkálatjairól az emberi test erősitésére és számos nyavalyák elháritására, de főképpen a köszvény, csúz, gyomorbajok, fejfájás, aranyér, bénultság ellen (1834 Magyar írók élete CD27) | Légcső nyitás gégevizenyő és a gégeizmok bénultsága folytán beállott fuldoklás miatt (1869 Magyar írók élete CD27) | [Damjanich] a kivégzés helyére bénultsága miatt szekéren vitetve későbben érkezik s több vitéz pályatársát látja maga előtt kivégeztetni (1893 PallasLex. CD02) | agyvérzés miatt féloldali bénultságban is szenvedett (1998 Magyar Hírlap CD09).
2. ’vkinek a lelki, szellemi tehetetlensége, dermedtsége’ ❖ [a tatár és Jákó] sebesűlt testéből s homlokaikról Munkaverejték foly; bámúlják százan eminnen És onnan: Jákót büszkén érezve övéi, Szolgai bénultság tiltván moccanni a mongolt (1879 Szabó Dávid C3764, 42) | Néha maga sem tudja, hogy hőse miért cselekszik így, vagy amúgy s a véletlennel magyaráz helyzeteket, ahol csak a lelki renyheség s a bénultság volt a döntő (1943 Arató András 2032017, 752) | az akarat ziláltságát, a tetterő bénultságát, csak puhány férfiak bírják (1944 Tersánszky Józsi Jenő 9706007, 45) | A gyászoló ember először sokkot érez, érzelmi kiürültséget, bénultságot, ami gyakran elutasítással párosul (1998 Magyar Hírlap CD09).
3. ’vmely intézménynek, közösségnek, (tevékenységi) területnek stb. a mozdulatlansága, változatlansága, működésképtelensége’ ❖ a magyar kálvinizmus napjainkban elveszítette azt a szerepét, amelyet a multban játszott. Mindmáig bizonyos bénultságban vesztegel s jövendő megújulásának útjait is csak tétován keresi (1937 Simándy Pál 2045039, 116) | [A reform következtében Oroszország] majdhogynem társadalmi bénultságba [került] (1979 Török Endre 9727001, 19) | a taxis blokád okozta néhány napos bénultság (1991 Tények könyve CD37) | a gazdaság bénultsága (1997 Figyelő CD2601).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.