bér fn 4B8

1. (Közg v. Jog is) ’munkaviszonyban végzett munkáért járó, előre meghatározott (pénzbeli) fizetés, munkabér’ ❖ ha a’ Gazda tsak egy fillért el-találna-is vonni az illyen munkáſoknak bérekböl, azt Égre kiáltó véteknek tartanák (1776 Weszprémi István ford.–Wood 7384016, 35) | a mester a kialkudott bérért legényével parancsolhat, a segéd pedig kialkudott bérét követelheti (1848 Munkásmozgalmak C3082, 83) | a felnőtt tanult munkások átlagos heti bére a legtöbb foglalkozási ágban körülbelül 10 frtra megy (1884 Ecseri Lajos 8118004, 141) | [a szocialisták] követelése a női munkára vonatkozóan, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért adjanak (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 104) | Egy percnyi munka bére az egyes kategóriákban állandó, függetlenül attól, hogy milyen darabidőt állapítanak majd meg (1979 Haraszti Miklós 9814003, 25) | a nominális bérek növekedési üteme (1991 Heti Világgazdaság 2014020, 34) | az állam mint munkaadó a béren, fizetésen és az illetményen stb. kívül […] különféle plusz juttatásokban részesíti a munkavállalót (1997 Czakó Ágnes 2047004, 97).

1a. (kissé rég)(jogi) személy által egy másik (jogi) személy javára végzett vmely (alkalmi) tevékenységért fizetendő díj v. egyéb vagyoni jellegű ellenszolgáltatás’ ❖ [Gönczöl mester a göncölszekér] fel-találásának, és helyes el-kéſzítésének béréül, azon helységet nyerte ajándékban, mellyet az akkoriak Gönczölnek, a’ moſtaniak Göncznek mondanak (1786 Dugonics András 7087012, 92) | a’ kik vagy valamelly tudósítást, vagy verseket […] a’ Magy. Kurirba béiktatni […] kivánnak, a’ béiktatás bérit hozzánk küldjék fel (1810 Magyar Kurír C6761, 448) | Az akasztár (hangman) olyan egyén, ki a scheriff szolgálatában áll, s kialkudott bérért a nagyapját is felakasztja (1863 Lauka Gusztáv 8343007, 77) | a taxi bére tizennyolc frankot mutatott (1940 Vaszary Gábor 9765001, 166) | [Jákob] a fekete és a tarka szaporulatot kérte munkája béréül (1995 Természet Világa CD50).

1b. (rég, ritk) ’körözött, üldözött személy kézre kerítéséért kitűzött pénzbeli jutalom; vérdíj’ ❖ mi birhatott ezen oktalan vakmerőségre? tudod-e hogy seregemben fejedre bér van téve (1838 Jósika Miklós 8212009, 336).

1c. (irod, gúny is)(önzetlen) fáradozás, szolgálat jutalma, ill. eredménye, gyümölcse’ ❖ Diadalma bérét mingyárt el veheſſe (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille 7343001, 97) | Legszebb bér a’ holtig hű szerelem (1832 Uránia C0424, 183) | a háznépet szerettem, a mit reám biztak, hűséggel kezdtem, hűséggel végeztem, – és mégis egykét hét elmultán szidalom volt bérem! (1875 Tóth Ede 8486002, 109) | A ti munkátok, a ti szenvedésetek, a ti véretek bére ez az ország (1936 Szabó Dezső 9623007, 3) | Az „életművemért” a bér? Néhány rézérme, oklevél (1993 Petri György 9530113, 500).

1d. (kissé rég) ’aljas tett, magatartás méltó viszonzása, megtorlása, ill. káros következménye’ ❖ [a köszvény] a’ bujaságnak, ládd fájdalmas bére (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 55) | Megfizette isten gonoszságod bérét (1848 Petőfi Sándor 8366366, 80) | Ekkora gazságért bitó a méltó bér! (1884 Vajda János C4653, 32) | a győzelmi ünnepen elégették azokat az embereket, akik a szent kapukat felgyújtották […]. Így elnyerték istentelenségük méltó bérét (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1e. (kissé rég, irod) ’vmely fontos v. magasztos dologért meghozott áldozat’ ❖ [az új flottát] látván Anastásius, mind azon ſzándékait, a’ mellyeket a’ Catholicusok meg-rontására fel-tett magába, viſzſza vonni magát ajánlotta. De minekutánna ezen bérért a’ békesſéget meg-nyerte, ajánlását meg-nem-tartotta (1797 Gvadányi József ford. 7125028, 249) | Hányszor hallók: életet, vért Megtámadt hazánkért! S ősink néha meg is adták Dúsan e nehéz bért (1844 Vörösmarty Mihály CD01) | Jöhetne más, ki drága bért Fizetett a naív hitért (1953 Magyar Hírlap febr. 14. ford. CD09).

2. ’ingatlan v. ingóság használatáért, es. hasznosításáért (haszon)bérleti szerződés alapján (pénzben) teljesítendő ellenszolgáltatás’ ❖ [a tisztek tartoznak] a’ Királyi Kaſſának, a’ Hajó bérit meg-fizetni (1782 Regulamentum militare ford. 7469008, [K1]) | bérből jövedelmező [épület] (1832 Jelenkor C0223, 131) | [az angol földesúrnak] minden földje a paraszt kezén van, a ki azonban nem munkával, hanem pénzzel szolgálja le bérét s azért bérlőnek tekintetik (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 184) | [telkéért] a rajta élő munkás meghatározott bért fizetett (1906 Acsády Ignác 8004002, 44) | a magam számára luxusnak tartom a kétszoba-hallos lakást. Hogy egyedül maradottan sokallom a rezsijét: a havi bérét, a fűtés és világítás költségét (1978 Földeák János 9153009, 12).

3. (rég, ritk) ’fizetségre, díjazásra vonatk. megállapodás, az ennek feltételeit tartalmazó szerződés’ ❖ Hosszu alkudozás után bért köténk eggyel (1844 Császár Ferenc C1259, 46) | [A pásztorok] hogy marhához és húshoz jussanak, sokszor a bérben kikötötték, hogy az elesett jószág húsát megkapják (1940 Giday Kálmán 2202002, 242).

4. (-be v. -ben raggal, hsz-szerűen) ’fizetséget, (bérleti) díjat, díjazást kapva, ill. fizetve, annak ellenében’ ❖ A Meklenburgi tartomány […] fiait az új világra bérbe el-kldi (1780 Magyar Hírmondó C0268, 46) | birtokát mástól bérben bíró [paraszt] (1831 Wesselényi Miklós C4549, 216) | A fentisztelt, becsületre érdemes polgár már több idő óta tartott bérben Buda városában egy igénytelen vendéglőt (1855 e. Obernyik Károly 8339005, 204) | bérben levő birtokokra (1904 Pénz és Föld 2111001, 7) | Már közeledett az a kicsiny ház, ahol Elvira bérben lakott (1943 e. Harsányi Zsolt 9226003, 85) | a zsoldosvezéreket bérbe vehette bármelyik tehetős olasz városállam (1982 Cs. Szabó László 9093001, 141) | A városra jött paraszt dolgozni elfelejtett, díjakért kuncsorog, napjait hamis tanúzással tölti, vagy besúgó lesz bérben (1989 Páskándi Géza 2001007, 34) bérbe adó ’használatra bérleti díj fizetése ellenében kibérelhető’ ❖ Egy négy szoba, konyha, cselédház, istálló, kamara, s szép gyümölcsössel ellátott ház 4 évre bérbe adó (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a Magyar-király szálló Sopronban vendéglővel együtt ujból bérbeadó (1900 Budapesti Hírlap szept. 2. C0055, 18) | Rövid zongora bérbeadó (1928 Keleti Újság 2128001, 12) | Nem tud valaki bérbeadó lakást a faluban? (1941 Tatay Sándor 9704004, 8).

Ö: ágy~, akkord~, alap-, átalány~, átlag-, bánat~, bűn~, cseléd~, darab~, éh~, fek~, föld~, gabona~, haszon~, havi~, ház~, hely~, heti~, hű~, idő~, köt~, lak~, minimál~, munka~, napi~, napszám~, nominál~, nyug~, óra~, pálya~, pár~, reál~, szakmány~, telek~, teljesítmény~, uzsora~.

ÖU: kocsi~, rabszolga~, terem~.

ÖE: ~adó, ~bruttósítás, ~csoport, ~fizető, ~fogat, ~folyam, ~forma, ~föld, ~fuvarozás, ~gazdaság, ~gyilkosság, ~hátralék, ~helyzet, ~hintó, ~idő, ~inas, ~jószág, ~kérdés, ~kifizetés, ~korrekció, ~kötés, ~különbség, ~lak, ~lakó, ~leány, ~ló, ~megtakarítás, ~ment, ~mentesítés, ~nívó, ~olló, ~pénz, ~stop, ~szabás, ~szorzó, ~tarifa, ~tömeg, ~törvény, ~ügy, ~vadászat, ~vita.

Sz: bérez, bérnök, bérű.

Vö. CzF. bér¹, béralatti; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bér¹

bér főnév 4B8
1. (Közg v. Jog is)
munkaviszonyban végzett munkáért járó, előre meghatározott (pénzbeli) fizetés, munkabér
ha a’ Gazda tsak egy fillért el-találna-is vonni az illyen munkáſoknak bérekböl, azt Égre kiáltó véteknek tartanák
(1776 Weszprémi István ford.Wood)
a mester a kialkudott bérért legényével parancsolhat, a segéd pedig kialkudott bérét követelheti
(1848 Munkásmozgalmak)
a felnőtt tanult munkások átlagos heti bére a legtöbb foglalkozási ágban körülbelül 10 frtforintra megy
(1884 Ecseri Lajos)
[a szocialisták] követelése a női munkára vonatkozóan, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért adjanak
(1928 TolnaiÚjLex.)
Egy percnyi munka bére az egyes kategóriákban állandó, függetlenül attól, hogy milyen darabidőt állapítanak majd meg
(1979 Haraszti Miklós)
a nominális bérek növekedési üteme
(1991 Heti Világgazdaság)
az állam mint munkaadó a béren, fizetésen és az illetményen stb.s a többi kívül […] különféle plusz juttatásokban részesíti a munkavállalót
(1997 Czakó Ágnes)
1a. (kissé rég)
(jogi) személy által egy másik (jogi) személy javára végzett vmely (alkalmi) tevékenységért fizetendő díj v. egyéb vagyoni jellegű ellenszolgáltatás
[Gönczöl mester a göncölszekér] fel-találásának, és helyes el-kéſzítésének béréül, azon helységet nyerte ajándékban, mellyet az akkoriak Gönczölnek, a’ moſtaniak Göncznek mondanak
(1786 Dugonics András)
a’ kik vagy valamelly tudósítást, vagy verseket […] a’ Magy.Magyar Kurirba béiktatni […] kivánnak, a’ béiktatás bérit hozzánk küldjék fel
(1810 Magyar Kurír)
Az akasztár (hangman) olyan egyén, ki a scheriff szolgálatában áll, s kialkudott bérért a nagyapját is felakasztja
(1863 Lauka Gusztáv)
a taxi bére tizennyolc frankot mutatott
(1940 Vaszary Gábor)
[Jákob] a fekete és a tarka szaporulatot kérte munkája béréül
(1995 Természet Világa)
1b. (rég, ritk)
körözött, üldözött személy kézre kerítéséért kitűzött pénzbeli jutalom; vérdíj
mi birhatott ezen oktalan vakmerőségre? tudod-e hogy seregemben fejedre bér van téve
(1838 Jósika Miklós)
1c. (irod, gúny is)
(önzetlen) fáradozás, szolgálat jutalma, ill. eredménye, gyümölcse
Diadalma bérét mingyárt el veheſſe
(1773 Teleki Ádám ford.Corneille)
Legszebb bér a’ holtig hű szerelem
(1832 Uránia)
a háznépet szerettem, a mit reám biztak, hűséggel kezdtem, hűséggel végeztem, – és mégis egykét hét elmultán szidalom volt bérem!
(1875 Tóth Ede)
A ti munkátok, a ti szenvedésetek, a ti véretek bére ez az ország
(1936 Szabó Dezső)
Az „életművemért” a bér? Néhány rézérme, oklevél
(1993 Petri György)
1d. (kissé rég)
aljas tett, magatartás méltó viszonzása, megtorlása, ill. káros következménye
[a köszvény] a’ bujaságnak, ládd fájdalmas bére
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Megfizette isten gonoszságod bérét
(1848 Petőfi Sándor)
Ekkora gazságért bitó a méltó bér!
(1884 Vajda János)
a győzelmi ünnepen elégették azokat az embereket, akik a szent kapukat felgyújtották […]. Így elnyerték istentelenségük méltó bérét
(1996 Katolikus Biblia ford.)
1e. (kissé rég, irod)
vmely fontos v. magasztos dologért meghozott áldozat
[az új flottát] látván Anastásius, mind azon ſzándékait, a’ mellyeket a’ Catholicusok meg-rontására fel-tett magába, viſzſza vonni magát ajánlotta. De minekutánna ezen bérért a’ békesſéget meg-nyerte, ajánlását meg-nem-tartotta
(1797 Gvadányi József ford.)
Hányszor hallók: életet, vért Megtámadt hazánkért! S ősink néha meg is adták Dúsan e nehéz bért
(1844 Vörösmarty Mihály)
Jöhetne más, ki drága bért Fizetett a naív hitért
(1953 Magyar Hírlap febr. 14. ford.)
2.
ingatlan v. ingóság használatáért, es. hasznosításáért (haszon)bérleti szerződés alapján (pénzben) teljesítendő ellenszolgáltatás
[a tisztek tartoznak] a’ Királyi Kaſſának, a’ Hajó bérit meg-fizetni
(1782 Regulamentum militare ford.)
bérből jövedelmező [épület]
(1832 Jelenkor)
[az angol földesúrnak] minden földje a paraszt kezén van, a ki azonban nem munkával, hanem pénzzel szolgálja le bérét s azért bérlőnek tekintetik
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
[telkéért] a rajta élő munkás meghatározott bért fizetett
(1906 Acsády Ignác)
a magam számára luxusnak tartom a kétszoba-hallos lakást. Hogy egyedül maradottan sokallom a rezsijét: a havi bérét, a fűtés és világítás költségét
(1978 Földeák János)
3. (rég, ritk)
fizetségre, díjazásra vonatk. megállapodás, az ennek feltételeit tartalmazó szerződés
Hosszu alkudozás után bért köténk eggyel
(1844 Császár Ferenc)
[A pásztorok] hogy marhához és húshoz jussanak, sokszor a bérben kikötötték, hogy az elesett jószág húsát megkapják
(1940 Giday Kálmán)
4. (-be v. -ben raggal, hsz-szerűen)
fizetséget, (bérleti) díjat, díjazást kapva, ill. fizetve, annak ellenében
A Meklenburgi tartomány […] fiait az új világra bérbe el-kldi
(1780 Magyar Hírmondó)
birtokát mástól bérben bíró [paraszt]
(1831 Wesselényi Miklós)
A fentisztelt, becsületre érdemes polgár már több idő óta tartott bérben Buda városában egy igénytelen vendéglőt
(1855 e. Obernyik Károly)
bérben levő birtokokra
(1904 Pénz és Föld)
Már közeledett az a kicsiny ház, ahol Elvira bérben lakott
(1943 e. Harsányi Zsolt)
a zsoldosvezéreket bérbe vehette bármelyik tehetős olasz városállam
(1982 Cs. Szabó László)
A városra jött paraszt dolgozni elfelejtett, díjakért kuncsorog, napjait hamis tanúzással tölti, vagy besúgó lesz bérben
(1989 Páskándi Géza)
bérbe adó
használatra bérleti díj fizetése ellenében kibérelhető
Egy négy szoba, konyha, cselédház, istálló, kamara, s szép gyümölcsössel ellátott ház 4 évre bérbe adó
(1857 Vasárnapi Újság)
a Magyar-király szálló Sopronban vendéglővel együtt ujból bérbeadó
(1900 Budapesti Hírlap szept. 2.)
Rövid zongora bérbeadó
(1928 Keleti Újság)
Nem tud valaki bérbeadó lakást a faluban?
(1941 Tatay Sándor)
ÖU: kocsibér, rabszolgabér, terembér
ÖE: béradó, bérbruttósítás, bércsoport, bérfizető, bérfogat, bérfolyam, bérforma, bérföld, bérfuvarozás, bérgazdaság, bérgyilkosság, bérhátralék, bérhelyzet, bérhintó, béridő, bérinas, bérjószág, bérkérdés, bérkifizetés, bérkorrekció, bérkötés, bérkülönbség, bérlak, bérlakó, bérleány, bérló, bérmegtakarítás, bérment, bérmentesítés, bérnívó, bérolló, bérpénz, bérstop, bérszabás, bérszorzó, bértarifa, bértömeg, bértörvény, bérügy, bérvadászat, bérvita
Sz: bérez, bérnök, bérű
Vö. CzF. bér¹, béralatti; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bér¹

bér- (előtagként)

1. ’munkabérek szintjére, színvonalára, értékére stb. irányuló, azt módosító, befolyásoló’ ❖ bércsökkentés fn 4B | [Ha a munkásokat visszavennék,] látnák, hogy a gyár nem bosszúálló… Még a bércsökkentésre sem gondolnának többé (1937 Hollós Korvin Lajos CD10) | a szocializmus építésének útja nem a dolgozó nép életszínvonalának csökkenése, nem az áremelés, bércsökkentés […], hanem a termelés fokozása és szélesítése (1958 Nagy Imre élete és halála 9434001, 68) | a létszámleépítéssel a bércsökkentés döntő része megoldható (1995 Figyelő CD2601)  béremelkedés fn 4B | [a vetélkedés] béremelkedést szül (1837 Szemere Bertalan C3943, 193) | alig fogyott a 3000 márkán aluli jövedelmek száma. A húsz éves átlag szerint és a drágaság s az állítólagos módfeletti béremelkedés arányában e jövedelmi osztálynak milliókkal kellett volna a két háborús év alatt megfogynia (1917 Szabó Ervin CD10) | az állami vállalatoknál a béremelkedés kissé elmarad az üzleti szféra átlagától (1995 Figyelő CD2601)  bérfejlesztés fn 4B | A pénzbeli támogatást a munkáltató – átlagos bérfejlesztésének megfelelően – emelheti (1975 Pesti János 2056008, 83) | differenciált bérfejlesztés (1991 Csomó István–F. Tóth Tibor 2037007, 1466)  bérjavítás fn 4A (kissé rég) | [a szűcs legények] igazságos bérjavítást kérnek (1848 Munkásmozgalmak C3082, 173) | Az uccákon százezer munkanélküli mászkál, azokkal nem törődnek. Bérjavítás? Már ez se kell nekik, mert félnek az elbocsátástól! (1931 Gergely Sándor 9188006, 8) | 25 százalékos bérjavítást és a munkahelyek megőrzését tűztük ki célként (1995 Magyar Hírlap CD09)  bérkorlátozás fn 4A | [Az ideiglenes alkalmazottak] a bérkorlátozás után rosszabb helyzetbe kerültek, mint az állami tisztviselők (1980 Dóka Klára CD52) | a kettős bérkorlátozást azon kormányhatározat tartalmazza, amelyik megszabja, hogy az állami tulajdonú cégeknél csak 16 százalékkal emelhetik a béreket (1995 Magyar Hírlap CD09)  bérnövekedés fn 4B | nyereségnövelés helyett egy inflációs faktort építettünk be, ami bérnövekedést, ennek következtében áremeléseket fog okozni (1990 Országgyűlési Napló CD62) | a bérnövekedés […] kétéves visszafogás után elsősorban a közszolgálati szférában következett be (1995 Figyelő CD2601) | A kormány úgy döntött, hogy 1997-től minden év januárjában egy alkalommal, egy összegben emeljék a nyugdíjakat, figyelembe véve az előző évi bérnövekedést és inflációt (1997 Tények könyve CD37)  bérrendezés fn 4B | A soproni sütőmunkások a következő kérésel fordulnak a Tek. Iparhatósághoz, hogy Méltóztassanak óta hatni, hogy a Bérrendezés miat három munkaadó és három munkások mielőbb össze jöjjenek, mivel […] a többi Iparosoknál már régen rendezve vannak a munkabérek (1922 Soproni Szemle CD52) | a sorkatonai szolgálat teljesítése után, a bevonulás előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozó munkabérét az övével azonos vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérrendezésekre (bérfejlesztésekre) figyelemmel kell megállapítani (1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor 1050004, 78) | A Pedagógus Szakszervezet mégsem kezdeményez országos sztrájkot, mert bízik a bérrendezésről folyó tárgyalások sikerében (1991 Tények könyve CD37).

2. ’más tulajdonán v. másnak a megbízásából természetbeni juttatás v. egyéb díjazás fejében végzett 〈(mezőgazdasági) tevékenység〉’ ❖ bércséplés fn 4B | Cséplőgépet nem tudott minden parasztgazda szerezni, de nem is lett volna számára kifizetődő. Ezért a tehetősebb parasztok vagy más vállalkozók vásároltak cséplőgépet és bércséplést vállaltak (1977 NéprajziLex. CD47) | a nagybirtokon a cséplőgéptulajdonos maga a birtokos volt, a parasztok bércséplést végeztettek, mivel nem voltak a cséplőgép tulajdonosai (1979 Varga Gyula CD52)  bérfeldolgozás fn 4A | arról van szó, hogy a Metallokémia nagytétényi gyárában folytatható-e az akkumulátorok törése és savtalanítása, és a savtalanított ólomhulladékok bérfeldolgoztatása. Vizsgálni kell a tervezett átmeneti tároló területén új savtalanító üzem létesítését. Természetesen ez is egy tartós külföldi bérfeldolgozást feltételez (1990 Országgyűlési Napló CD62) | akár több tízezer tonna exportbúza érkezhetett vissza például bérfeldolgozásra az országba (1996 Figyelő CD2601) | [a gyöngyösoroszi ércbánya] évi 30-40 kg aranyat és 800-1000 kg ezüstöt szolgáltatott, de ez a mennyiség mindenkor a bérfeldolgozást vállaló külföldi feldolgozó haszna lett (1998 Természet Világa CD50)  bérfőzés fn 4B | A közepes gazdaságok és háztartások egész éven át alig tudnak annyi zsírhulladékot összegyűjteni, hogy egyszer főzzenek [szappant], vagy valaki hozzáértővel, esetleg bérfőzésben a szappanosnak adják azt át (1991 Magyar néprajz CD47) | a jövőben az illetékes jegyzőknek kellene igazolniuk a bérfőzésre adott cefre „gyümölcshátterét” (1999 Figyelő CD2601)  bérhizlalás fn 4A | évente 14 községbe kb. 15 ezer malacot helyeztek ki bérhizlalásra (1992 Országgyűlési Napló CD62) | Különleges intézményként honosodott meg a háborús időkben a bérhizlalás. Az erre vonatkozó szerződéseket a község kötötte meg egyéni vállalkozókkal, akik saját takarmányból felhizlalták a falu (állam) disznait, cserébe kérhették a beszolgáltatás alóli mentességet (2000 Marjanucz László CD36)  bérkoldulás fn 4A | Nem ritka, hogy külföldi […] kiskorúak kószálnak okmányok nélkül Magyarországon. S mivel ők főként lopásból, bérkoldulásból „élnek” itt, szinte kivétel nélkül hamis adatokat diktálnak be a rendőröknek (1996 Magyar Hírlap CD09) | A szervezetten zajló fővárosi bérkoldulást a rendőrök becslései szerint 3-4 koldusmaffia működteti (1999 Magyar Hírlap CD09)  bérsütés fn 4B | Rendelet a bérsütés, a liszt- és kenyércsere díjáról (1958 Népszabadság aug. 26. C1499, 8) | az asszonyok otthon maguk készítették el, dagasztották a kenyértésztát, és a péknél, pénzért süttették meg. Ezt nevezték bérsütésnek (1991 Magyar néprajz CD47) | Bérsütést vállalnak ott, ahol elromlik a gázóra (1994 Magyar Hírlap CD09)  bérszántás fn 4A | [az igátlan kisparasztok] még a bérszántást sem tudták megfizetni vagy „cserében” ledolgozni […]: a talajt kapával törték fel (1956 Magyar néprajz CD47) | szorosan kötődött a mezőgazdasághoz a XX. század első felében tért hódító iparág, a bércséplés és bérszántás (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

bér- (előtagként)
1.
munkabérek szintjére, színvonalára, értékére stb. irányuló, azt módosító, befolyásoló
bércsökkentés főnév 4B
[Ha a munkásokat visszavennék,] látnák, hogy a gyár nem bosszúálló… Még a bércsökkentésre sem gondolnának többé
(1937 Hollós Korvin Lajos)
a szocializmus építésének útja nem a dolgozó nép életszínvonalának csökkenése, nem az áremelés, bércsökkentés […], hanem a termelés fokozása és szélesítése
(1958 Nagy Imre élete és halála)
a létszámleépítéssel a bércsökkentés döntő része megoldható
(1995 Figyelő)
béremelkedés főnév 4B
[a vetélkedés] béremelkedést szül
(1837 Szemere Bertalan)
alig fogyott a 3000 márkán aluli jövedelmek száma. A húsz éves átlag szerint és a drágaság s az állítólagos módfeletti béremelkedés arányában e jövedelmi osztálynak milliókkal kellett volna a két háborús év alatt megfogynia
(1917 Szabó Ervin)
az állami vállalatoknál a béremelkedés kissé elmarad az üzleti szféra átlagától
(1995 Figyelő)
bérfejlesztés főnév 4B
A pénzbeli támogatást a munkáltató – átlagos bérfejlesztésének megfelelően – emelheti
(1975 Pesti János)
differenciált bérfejlesztés
(1991 Csomó István–F. Tóth Tibor)
bérjavítás főnév 4A (kissé rég)
[a szűcs legények] igazságos bérjavítást kérnek
(1848 Munkásmozgalmak)
Az uccákon százezer munkanélküli mászkál, azokkal nem törődnek. Bérjavítás? Már ez se kell nekik, mert félnek az elbocsátástól!
(1931 Gergely Sándor)
25 százalékos bérjavítást és a munkahelyek megőrzését tűztük ki célként
(1995 Magyar Hírlap)
bérkorlátozás főnév 4A
[Az ideiglenes alkalmazottak] a bérkorlátozás után rosszabb helyzetbe kerültek, mint az állami tisztviselők
(1980 Dóka Klára)
a kettős bérkorlátozást azon kormányhatározat tartalmazza, amelyik megszabja, hogy az állami tulajdonú cégeknél csak 16 százalékkal emelhetik a béreket
(1995 Magyar Hírlap)
bérnövekedés főnév 4B
nyereségnövelés helyett egy inflációs faktort építettünk be, ami bérnövekedést, ennek következtében áremeléseket fog okozni
(1990 Országgyűlési Napló)
a bérnövekedés […] kétéves visszafogás után elsősorban a közszolgálati szférában következett be
(1995 Figyelő)
A kormány úgy döntött, hogy 1997-től minden év januárjában egy alkalommal, egy összegben emeljék a nyugdíjakat, figyelembe véve az előző évi bérnövekedést és inflációt
(1997 Tények könyve)
bérrendezés főnév 4B
A soproni sütőmunkások a következő kérésel fordulnak a Tek.tekintetes Iparhatósághoz, hogy Méltóztassanak óta hatni, hogy a Bérrendezés miat három munkaadó és három munkások mielőbb össze jöjjenek, mivel […] a többi Iparosoknál már régen rendezve vannak a munkabérek
(1922 Soproni Szemle)
a sorkatonai szolgálat teljesítése után, a bevonulás előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozó munkabérét az övével azonos vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérrendezésekre (bérfejlesztésekre) figyelemmel kell megállapítani
(1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor)
A Pedagógus Szakszervezet mégsem kezdeményez országos sztrájkot, mert bízik a bérrendezésről folyó tárgyalások sikerében
(1991 Tények könyve)
2.
más tulajdonán v. másnak a megbízásából természetbeni juttatás v. egyéb díjazás fejében végzett (mezőgazdasági) tevékenység〉
bércséplés főnév 4B
Cséplőgépet nem tudott minden parasztgazda szerezni, de nem is lett volna számára kifizetődő. Ezért a tehetősebb parasztok vagy más vállalkozók vásároltak cséplőgépet és bércséplést vállaltak
(1977 NéprajziLex.)
a nagybirtokon a cséplőgéptulajdonos maga a birtokos volt, a parasztok bércséplést végeztettek, mivel nem voltak a cséplőgép tulajdonosai
(1979 Varga Gyula)
bérfeldolgozás főnév 4A
arról van szó, hogy a Metallokémia nagytétényi gyárában folytatható-e az akkumulátorok törése és savtalanítása, és a savtalanított ólomhulladékok bérfeldolgoztatása. Vizsgálni kell a tervezett átmeneti tároló területén új savtalanító üzem létesítését. Természetesen ez is egy tartós külföldi bérfeldolgozást feltételez
(1990 Országgyűlési Napló)
akár több tízezer tonna exportbúza érkezhetett vissza például bérfeldolgozásra az országba
(1996 Figyelő)
[a gyöngyösoroszi ércbánya] évi 30-40 kgkilogramm aranyat és 800-1000 kgkilogramm ezüstöt szolgáltatott, de ez a mennyiség mindenkor a bérfeldolgozást vállaló külföldi feldolgozó haszna lett
(1998 Természet Világa)
bérfőzés főnév 4B
A közepes gazdaságok és háztartások egész éven át alig tudnak annyi zsírhulladékot összegyűjteni, hogy egyszer főzzenek [szappant], vagy valaki hozzáértővel, esetleg bérfőzésben a szappanosnak adják azt át
(1991 Magyar néprajz)
a jövőben az illetékes jegyzőknek kellene igazolniuk a bérfőzésre adott cefre „gyümölcshátterét”
(1999 Figyelő)
bérhizlalás főnév 4A
évente 14 községbe kb.körülbelül 15 ezer malacot helyeztek ki bérhizlalásra
(1992 Országgyűlési Napló)
Különleges intézményként honosodott meg a háborús időkben a bérhizlalás. Az erre vonatkozó szerződéseket a község kötötte meg egyéni vállalkozókkal, akik saját takarmányból felhizlalták a falu (állam) disznait, cserébe kérhették a beszolgáltatás alóli mentességet
(2000 Marjanucz László)
bérkoldulás főnév 4A
Nem ritka, hogy külföldi […] kiskorúak kószálnak okmányok nélkül Magyarországon. S mivel ők főként lopásból, bérkoldulásból „élnek” itt, szinte kivétel nélkül hamis adatokat diktálnak be a rendőröknek
(1996 Magyar Hírlap)
A szervezetten zajló fővárosi bérkoldulást a rendőrök becslései szerint 3-4 koldusmaffia működteti
(1999 Magyar Hírlap)
bérsütés főnév 4B
Rendelet a bérsütés, a liszt- és kenyércsere díjáról
(1958 Népszabadság aug. 26.)
az asszonyok otthon maguk készítették el, dagasztották a kenyértésztát, és a péknél, pénzért süttették meg. Ezt nevezték bérsütésnek
(1991 Magyar néprajz)
Bérsütést vállalnak ott, ahol elromlik a gázóra
(1994 Magyar Hírlap)
bérszántás főnév 4A
[az igátlan kisparasztok] még a bérszántást sem tudták megfizetni vagy „cserében” ledolgozni […]: a talajt kapával törték fel
(1956 Magyar néprajz)
szorosan kötődött a mezőgazdasághoz a XX. század első felében tért hódító iparág, a bércséplés és bérszántás
(2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor)

Beállítások