bírálat fn 3A 

1. ’az a cselekvés, tény, hogy vmit v. vkit értékelnek, megítélnek’ ❖ ez a’ charakterisztika [= jellemrajz] a’ józan birálat legfőbb elve ellen nem annyira a’ művet, mint a’ művészt vette tárgyul (1825 Berzsenyi Dániel C1072, 65) | Csak hódolat illet meg, nem birálat (1863 Madách Imre 8284005, 514) | a politikai hatalom bírálatával sűrűn találkozunk a lapokban (1912 Radó Sámuel CD10) | Az arccal végezvén, Szigetiné nagylelkűen eltekintett Sasvári termetének bírálatától (1947 Karinthy Ferenc 2052003, 94) | Egy pályázatra beérkezett eposzkísérlet bírálata közben (1992 Dávidházi Péter 2016009, 340).

1a. (rendsz. -n raggal, alul(i) , ritk. alatt(i) v. felül(i) nu-val, ill. nu-mn-vel) (kissé rég) ’erkölcsi, szakmai stb. szempontból az a szint, amelyet érdemben még v. már értékelni, bírálni lehet’ ❖ [az a] Férjfiú az én csekély birálatomon felűl van (1833 Thewrewk József C4146, 18) | A’ minden birálat alatt lévő utépités (1844 Pesti Hírlap CD61) | ez egész nyári idényre reánk tukmált birálaton aluli német bohózati társulattal (1859 Vasárnapi Újság CD56) | alig volt pályázat, amelyen annyi bírálaton alul lévő mű pályázott volna (1875 Gyulai Pál C1989, 265) | megbotránkozott, és csodálkozott e könnyed bírálaton, mert olyasmit érintett, amiről azt tanították neki, hogy minden bírálaton felül szent és szép (1934 Hevesi András ford.–Huxley 9246001, 183).

2. ’vminek v. vkinek a sajátságait, értékeit és kül. hibáit megállapító vélemény’ ❖ nem érdemlek-e egy engedékeny birálatot, ha Augias istállóját nem vagyok ügyes a nélkül tisztogatni, hogy néha kissé egy Névtelennek lábaira hágjak? (1836 Széchenyi István CD1501) | a gyöngyös-patai félig kierjedt must, melyet kóstoltam és amennyire kóstolás után birálatot lehet mondani, szintén jó bort igér (1880 Gazdasági Lapok 8626001, 576) | Olyanformán beszélt, mint egy fiatal lány, aki bók helyett bírálatot kapott, s egyszerre odalett a jókedve (1950 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343003, 95) | János, a második Vörösmarty fiú levele szintén nem tartalmaz bírálatot vagy szemrehányást. Persze dicséretet sem (1996 Szabó Magda 9630007, 56).

2a. ’vmely művészeti, tudományos stb. alkotást, ill. tevékenységet szakmai szempontból elemző, rendsz. sajtóban megjelent értékelés’ ❖ A jelen lapok kiadója jól ismeri azon viszonyokat, melyek közé teendi magát, midőn e bírálatok gyűjteményével fellép (1831 Bajza József 8021023, 69) | [Kölcsey Ferenc] Berzsenyiről irt birálatával halálos ellenségévé tette az országszerte nagyrabecsült Berzsenyi Dánielt (1898 Gaál Mózes¹ 8151004, 9) | az 1842-iki pesti műkiállításról szóló bírálatában (1923 Hoffmann Edith 9251001, 19) | ha a Szabad Nép nem közölt bírálatot valamely darabról, a többi lap sem mert írni róla (1981 Dénes Tibor 9812001, 19) | [Asbóth Oszkár] nagyszabású bírálatot készült közzétenni legrégibb tanítványai egyikének, Munkácsi Bernátnak 1901-ben megjelent, „Árja és kaukázusi elemek a finn–magyar nyelvekben” című munkájáról (1996 Kiss Lajos² CD30).

2b. (vál) ’az ilyen értékelések írásával foglalkozók összessége, tevékenysége, működése’ ❖ fölhíni rá a birálat figyelmét, melynek első föladata valamely mű becse iránt a közönséget tájékozva, a közvéleményben követelt sulyát a kellő mértékre vezetni vissza (1861 Zilahy Károly 8539020, 175) | A színházi bírálat, mely ez utóbbi tíz évben határozottan tisztult és függetlenült (1925 Kosztolányi Dezső CD10) | A bírálat szinte fenntartás nélküli elismeréssel fogadta [a köteteket] (1971 Keresztury Dezső CD30).

2c. ’vmely elbírálásra benyújtott pályázatnak, kérvénynek stb. a jelentőségéről, érdeméről, ill. jogosságáról hozott (hivatalos) ítélet, határozat’ ❖ [a pályázóktól nem] várhatjuk a’ legcsekélyebb részletekig kidolgozott [építészeti] terveket, miért a’ birálatnak is inkább az egészre kellend szemügygyel lennie (1844 Pesti Hírlap CD61) | A cenzor mind kitörülte bírálatából a dicsérő passzusokat (1871 Jókai Mór CD18) | [az Országos Tudományos Kutatási Alap működésének tisztasága és szakszerűsége] a rotációs elv szerint működő zsűriken és széles körű opponensi bírálatokon alapszik (1993 Országgyűlési Napló CD62).

3. (rég, ritk, Orvos) ’vmely betegség krízise, vagyis azon szakasza, amelyben eldől, hogy gyógyítható-e’ ❖ mint valami hosszu mély álomból ébrede föl; olly ujulva s vidámulva, hogy azonnal érezé, miszerint a nagy birálaton átesék (1843 Vajda Péter ford.–Bulwer-Lytton C4671, 268) | a kisded gyakran elvész minekelőtte az erős heveny vérbetvegy [ti. a vér kóros állapota] és láz magos pontig vagy a birálat szakáig fejlődhetnék (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305001, 5).

J: kritika.

Ö: mű~, ön~, színi~, társadalom~.

ÖU: bor~, ellen~, film~, hitel~, könyv~, szín~.

Sz: bírálati, bírálatos.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bíró; ÉKsz.