bölcselkedik tn ige 12b

1. (kissé rég, Fil is) ’filozófiai kérdésekkel foglalkozik, filozofál’ ❖ Pláto modgyára böltſelkedvén nevének halhatatlan ditsségével ki mutatta (1793 Szép János ford.–Szerdahelyi 7328002, 25) | [Arkheszilaosz] óvakodást ajánlott minden határozott itélettől, mire nézve Socratesre és Platonra, kik szintezen modorban bölcselkedtek, hivatkozott (1843 Purgstaller József 8351002, 50) | Mért ne szabadna most is az egyháztól függetlenül bölcselkedni, amikor az Egyház megengedi például Arisztotelész és Plató tanulmányozását és tanítását, akik közül egyik sem volt hivő keresztény? (1937 Fejtő Ferenc 2045005, 41).

1a. (gúny is) ’elmélkedik, gondolkodik, töpreng’ ❖ Valóbann nints itt helye ama köz beſzédnek, hogy a terméſzet felett nem kell bltselkedni (1781 Magyar Hírmondó 7444014, 242) | Krispuſt látván ſzolgalója, hogy a’ vendégség közt tántorog ugyan, de helyeſen böltselkedik, azt találá mondani: Az Uram tſak lábával réſzeg (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066001, 8) | eszmélődnek, bölcselkednek, versenyeznek egymással a tudni-akarásban (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Aki a végtelenségről ábrándozik és bölcselkedik, az semmit sem tud meg róla (1946 Szentkuthy Miklós 2016010, 343) | [Noszlopi László] neveléslélektani fogalmakat, valamint az emberi élet korszakait elemezve élet és halál nagy kérdéseiről bölcselkedik (1995 Új Könyvek CD29).

2. (gyakr. pejor) ’okoskodik, közhelyes gondolatot bölcsességnek tüntet fel, tudálékosan magyaráz, ill. (cselekvés helyett) morfondíroz, tűnődik’ ❖ minden okoskodás előtt arra kell kérni: […] minekelőtte ollyanrul bölcselkedne – a’ mi előtte nem egyéb, mint hang süketnek, – foghatósága ’s tanulása körét tágitsa (1830 Széchenyi István CD1501) | a helyett, hogy a maga helyén és idejében felszólalt volna, most utólagosan bölcselkedik, teljesen valótlan tényekre támaszkodva (1883 Gyulai Pál 8173038, 226) | Ki tudja, talán minket is, kik most mohó vággyal űzzük az élet örömeit, elfog bennünket nemsokára szerelmi vágy helyett az élet mélységes undora. És akkor nem bölcselkedünk sokáig, hamar határozunk (1897 Ady Endre CD0801) | [Ikhim] Kalibusnak is megtöltötte újra a poharát. A hosszú bajuszú szanitész bölcselkedve emelte fel. – Ha ez nem volna, mi lenne? Ez a miénk s amit megeszünk. Na, egészségedre, káplár úr (1913 Krúdy Gyula CD54) | „Vagy emberek vagyunk, vagy nem!” – bölcselkedett vidámabb napjain (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bölcs; ÉKsz.; SzT.

bölcselkedik ❖ tárgyatlan ige ◦ 12b ◦
permalink
1. (kissé rég, Fil is)
filozófiai kérdésekkel foglalkozik, filozofál
Pláto modgyára böltſelkedvén nevének halhatatlan ditsségével ki mutatta
(1793 Szép János ford.–Szerdahelyi)
[Arkheszilaosz] óvakodást ajánlott minden határozott itélettől, mire nézve Socratesre és Platonra, kik szintezen modorban bölcselkedtek, hivatkozott
(1843 Purgstaller József)
Mért ne szabadna most is az egyháztól függetlenül bölcselkedni, amikor az Egyház megengedi például Arisztotelész és Plató tanulmányozását és tanítását, akik közül egyik sem volt hivő keresztény?
(1937 Fejtő Ferenc)
1a. (gúny is)
elmélkedik, gondolkodik, töpreng
Valóbann nints itt helye ama köz beſzédnek, hogy a terméſzet felett nem kell bltselkedni
(1781 Magyar Hírmondó)
Krispuſt látván ſzolgalója, hogy a’ vendégség közt tántorog ugyan, de helyeſen böltselkedik, azt találá mondani: Az Uram tſak lábával réſzeg
(1790 A folyó és versbéli beszéd példái)
eszmélődnek, bölcselkednek, versenyeznek egymással a tudni-akarásban
(1857 Vasárnapi Újság)
Aki a végtelenségről ábrándozik és bölcselkedik, az semmit sem tud meg róla
(1946 Szentkuthy Miklós)
[Noszlopi László] neveléslélektani fogalmakat, valamint az emberi élet korszakait elemezve élet és halál nagy kérdéseiről bölcselkedik
(1995 Új Könyvek)
2. (gyakr. pejor)
okoskodik, közhelyes gondolatot bölcsességnek tüntet fel, tudálékosan magyaráz, ill. (cselekvés helyett) morfondíroz, tűnődik
minden okoskodás előtt arra kell kérni: […] minekelőtte ollyanrul bölcselkedne – a’ mi előtte nem egyéb, mint hang süketnek, – foghatósága ’s tanulása körét tágitsa
(1830 Széchenyi István)
a helyett, hogy a maga helyén és idejében felszólalt volna, most utólagosan bölcselkedik, teljesen valótlan tényekre támaszkodva
(1883 Gyulai Pál)
Ki tudja, talán minket is, kik most mohó vággyal űzzük az élet örömeit, elfog bennünket nemsokára szerelmi vágy helyett az élet mélységes undora. És akkor nem bölcselkedünk sokáig, hamar határozunk
(1897 Ady Endre)
[Ikhim] Kalibusnak is megtöltötte újra a poharát. A hosszú bajuszú szanitész bölcselkedve emelte fel. – Ha ez nem volna, mi lenne? Ez a miénk s amit megeszünk. Na, egészségedre, káplár úr
(1913 Krúdy Gyula)
„Vagy emberek vagyunk, vagy nem!” – bölcselkedett vidámabb napjain
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bölcs; ÉKsz.; SzT.
ÚESz: ↪bölcs (bölcselkedik)

Beállítások