bútor¹ fn 4A  bútyor (rég v. nyj)

1. ’épületek belső tereinek v. kertnek, utcának stb. főként fából, es. fémből, nádból, műanyagból stb. készült, rendsz. mozgatható, a hely(iség) rendeltetését, az ember kényelmét szolgáló berendezési tárgya, ill. ezek (összetartozó, egymást kiegészítő) együttese v. összessége’ ❖ a’ Budai Depositóriumban [= raktárban] található Papi bútorok és holmi […] kótyavetye által eladattatnak (1786 Magyar Hírmondó C0274, 708) | a’ közönséges házokban látható bútyorok, és eszközök (1825 Szilasy János C4030, 123) | A bútorok masszív része, a fotelek, pamlagok, író- és könyvtartó asztalok ébenfából (1853 Jókai Mór 8209013, 41) | Biedermeier bútor (1916 Barta Lajos 9033004, 29) | [a rózsa mint motívum] megjelent a templomi bútorokon is. Mint díszt gyakran faragták […] a gyóntatószékek csúcsára is (1932 Rapaics Rajmund CD35) | átvettük a padlásszobáját a Szajna mellett, bútorral együtt. A bútor egy vaságyféléből, egy asztalból, egy székből, egy mosdólavorból állt (1946 Egry József 9120001, 112) | egyforma, sötét hivatali bútorok (1969 Konrád György 9351001, 23) | már 38 japán városba szállítunk kandelábereket, utcai bútorokat, kovácsoltvas tárgyakat (1997 Magyar Hírlap CD09) | Kerti bútorok (2000 Új Könyvek CD29).

2. (rég, biz, tréf) ’vmely helyen, vkik körében v. vki mellett állandóan ott levő, megszokott, ill. vmely eseménynél nélkülözhetetlen személy’ ❖ Tatárjáráskor egy jó férfinak, Kit társi Bús Ferencnek híttanak, Erdők között ép úri háza volt […] Fő bútor benne a szép nő vala, Ferencünk édes kedves angyala (1830 e. Vörösmarty Mihály CD01) | a mademoiselle [= kisasszony] egészen haszontalan butorrá lett nálunk ugy hogy vissza kell küldenem (1842 Nemzeti almanach C1489, 228) | [A nyelvmester] szükséges butor a zártkörű estélyeken (1871–1873 Jámbor Pál C2210, 116) | Volt azonban a grófnak egy udvari bolondja is. Akkoriban minden uri háznál tartottak ilyen butort (1886 Jókai Mór C2308, 85) | [Apám] csak fölnézett néha, megnézett bennünket, az ismert bútorokat, mosolygott: – De jó köztetek! (1938 Dallos Sándor CD10).

Ö: baba~, betyár~, bőr-, cső~, fekvő~, hálószoba~, házi~, iroda~, konyha~, mű~, stíl~, szoba~, utca~, ülő~, varia~.

UB: -divat, -gyár.

ÖU: fém~, mahagóni~, paraszt~, szalon~.

ÖE: ~család, ~deszka, ~fényező, ~garnitúra, ~javítás, ~kárpit, ~kereskedés, ~készítő, ~tervezés, ~üveg, ~üzem, ~vásár.

Sz: bútorocska, bútortalan.

Vö. CzF. bútor · butor; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bútor² (4A) l. bugyor

bugyor fn 7A3  butyor (rég v. nyj) , bútor (rég v. nyj)

1. ’(kendőre, lepedőre helyezett holmikból az átellenes sarkok összecsomózásával elkészített,) rendsz. háton hordott, gömbölyded alakú csomag, ill. ilyen csomagba kötött holmi; batyu’ ❖ A’ búgyort hajómba maga le-kötötte, Bele-fujtott kincsét mással nem közlötte (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 104) | 800 lovak váratnak ide a’ tábori bútoroknak másuvá való vitelére (1795 Magyar Kurír C0328, 298) | Összegyüjte a mit lele, ruhaneműt és egyebet, s bugyorba kötve fejére vevé (1858 Mátyás Flórián ford. C3059, 12) | Két vállán abroszba csavart bútyor (1898 Móra István C3208, 24) | egy kis bugyorban vittem be a holmim a kollégiumba. Még ládánk sem volt (1956 Németh László² 9485043, 416).

1a. (jelzőként) (ritk) ’annyi, amennyi egy ilyen csomagba belefér’ ❖ [az igazgató] Magyarországra utazott. Csak egy bugyor UNRRA-fehérneműt vitt magával és az írógépet (1956 Thurzó Gábor C0091, 464).

2. ’〈puha ruhaanyagon〉(tárolásra alkalmas) gömbölyded kiöblösödés, kitüremlés’ ❖ Kivánatos kis nőcske. […] Bodor, fodor, bugyor… szalag, csokorka, csipke… (1921 Karinthy Frigyes ford.–Bataille CD10) | hátulról megcibálja az inge bugyrát (1962 Népszabadság okt. 4. C4814, 6) | [a nadrág anyaga] hasára feszült, külön kis bugyort képezett az ágyékán (1986 Nádas Péter 9466003, 212) | Ha a ruhát feltűrték, a keletkezett bugyor alkalmas volt a föld termékeinek v. más holminak vitelére (1989 HaagLex. ford. CD1208).

3. (vál) ’〈Dante Isteni színjátéka szerint:〉 a pokolban a különböző bűnökre kirótt büntetések színhelyeinek vmelyike’ ❖ [a malebolge] voltaképp rossz bugyrokat jelent; bugyroknak, vagyis bolgiáknak nevezi Dante a Pokol bizonyos árkait (1916 Babits Mihály C0696, 119) | „úgy szerette anyját, ahogy anyát szeretni vétek”, amiért Danténál a pokol utolsóelőtti körének legalsó bugyrában szenvednek a vétkesek (1957 Benedek István 9041011, 340) | a pokol legmélyebb bugyraiban érzi magát az az autós, aki fémkaszniba zárva, dögletes melegben kínlódik a csúcsforgalomban (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. (tbsz-ban, birtokszóként) (irod v. vál) ’vminek szörnyű, ijesztő, ill. kevéssé ismert tartománya, mélysége’ ❖ kinek angyalhangja döntött le trónusomról a sár bugyraiba? (1931 Déry Tibor CD10) | utálkozva keresték csömörük egyre mélyebb bugyrait (1947 Karinthy Ferenc 2052003, 89) | a kultúra „bugyraiban” (1956 Irodalmi Újság aug. 4. C5231, 4) | a humor sötét bugyraiba bukott szerző (1976 Bajor Andor 1006021, 83) | a politika mélyebb bugyraiban (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (ritk) ’(túlzottan egyszerűsítő,) szigorú osztályozás szerint megállapított kisebb csoport’ ❖ Mikor kicsi voltam, éles határok különültek bennem a dolgok közé, kettős bugyrokból állt az élet: ajtó és ablak, huszár és baka, lepke és virág (1938 Weöres Sándor 9788144, 29) | nem segít és nem vigasztal, ha a huligánokat bele tudom gyömöszölni egy kategória bugyrába (1985 Bodor Pál 1019009, 34).

Ö: betyárbútor.

Sz: bugyros.

Vö. CzF. ~, bútor · butor, bútyor · butyor; ÉrtSz. ~, bútor; SzólKm.; TESz. bútor; ÉKsz.; SzT. butyor; ÚMTsz. bugyor¹