búvárharang fn 3A1

1. (Műsz is, átv is) ’víz alatti munkához haszn., túlnyomással víztelenített, alul nyitott, harang alakú v. szekrényszerű munkaeszköz’ ❖ minden ekkoráig fel-talált búár harangokat sokkal fellül hallad (1783 Magyar Hírmondó C0271, 672) | A buvár-harang egy nagy négyszögü vasszekrény […]. Alul a szekrény üres, s a benne levők ott kiszállhatnak a tenger fenekére, midőn a harangot leeresztik (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Maeterlincknek nem a gondolat a búvárharangja, az ő mélysége nem rokon a Goethék, Hebbelek mélységével (1908 Balázs Béla CD10) | Széchenyi egy búvárharangot is hozat, s annak segítségével vizsgálják a Duna medrét (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Általában egy mentőhajóról leeresztett búvárharangon keresztül hozzák felszínre a tengerészeket, fordulónként 10–15 embert (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (birtokszóként) ’az a közeg v. állapot, amely burokként körülvéve a külvilágtól elzár vkit v. vmit’ ❖ A háború nyomasztó atmoszférájának búvárharangjából szabadul ki a fantázia a Tanár úr kéremben (1965 Ungvári Tamás CD53) | a 20. századi zsidó sors megannyi tanulsága keveredik a regényben az 1930-as, az 1950-es és az 1980-as évek romániai léttapasztalataival – a mindenkor meghatározó bizonytalanság búvárharangja alatt (1994 Új Könyvek CD29).

2. ’a búvárpóknak a víz alatti növényzet között harang alakúra szőtt hálója, amelyet szőrökkel teli potroha segítségével levegőbuborékokkal tölt meg’ ❖ [a búvárpókok a szamosfalvi sóstóban] művészileg szőtt buvárharangjaikat a Myriophyllum verticillatumra és Ruppia transsylvanicára erősitik (1889 Orbán Balázs CD22) | Sűrű pókfonálból „búvárharangot” készít [a búvárpók], amelyet levegővel tölt meg. Ebben helyezi el petekokonját [= petegubóját], és a fiatal pókok is itt kelnek ki (1995 Magyarország állatvilága CD14).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

búvárharang főnév 3A1
1. (Műsz is, átv is)
víz alatti munkához haszn., túlnyomással víztelenített, alul nyitott, harang alakú v. szekrényszerű munkaeszköz
minden ekkoráig fel-talált búár harangokat sokkal fellül hallad
(1783 Magyar Hírmondó)
A buvár-harang egy nagy négyszögü vasszekrény […]. Alul a szekrény üres, s a benne levők ott kiszállhatnak a tenger fenekére, midőn a harangot leeresztik
(1854 Vasárnapi Újság)
Maeterlincknek nem a gondolat a búvárharangja, az ő mélysége nem rokon a Goethék, Hebbelek mélységével
(1908 Balázs Béla)
Széchenyi egy búvárharangot is hozat, s annak segítségével vizsgálják a Duna medrét
(1993 A magyarság kézikönyve)
Általában egy mentőhajóról leeresztett búvárharangon keresztül hozzák felszínre a tengerészeket, fordulónként 10–15 embert
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (birtokszóként)
az a közeg v. állapot, amely burokként körülvéve a külvilágtól elzár vkit v. vmit
A háború nyomasztó atmoszférájának búvárharangjából szabadul ki a fantázia a Tanár úr kéremben
(1965 Ungvári Tamás)
a 20. századi zsidó sors megannyi tanulsága keveredik a regényben az 1930-as, az 1950-es és az 1980-as évek romániai léttapasztalataival – a mindenkor meghatározó bizonytalanság búvárharangja alatt
(1994 Új Könyvek)
2.
a búvárpóknak a víz alatti növényzet között harang alakúra szőtt hálója, amelyet szőrökkel teli potroha segítségével levegőbuborékokkal tölt meg
[a búvárpókok a szamosfalvi sóstóban] művészileg szőtt buvárharangjaikat a Myriophyllum verticillatumra és Ruppia transsylvanicára erősitik
(1889 Orbán Balázs)
Sűrű pókfonálból „búvárharangot” készít [a búvárpók], amelyet levegővel tölt meg. Ebben helyezi el petekokonját [= petegubóját], és a fiatal pókok is itt kelnek ki
(1995 Magyarország állatvilága)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások