büntetés fn 4B 

1. ’a büntet igével kifejezett cselekvés’ ❖ a’ ’Sidóknak büntetésében tselekedett az Iſten’ igazsága (1774 Vajda Sámuel 7365003, 119).

2. (Pszich is) ’ember, es. nagyobb háziállat vmely cselekedetének v. magatartásának tettekkel v. szavakkal kifejezett helytelenítése, ill. megtorlása, amelynek hatására az adott viselkedés jövőbeni megjelenésének valószínűsége csökken(het)’ ❖ És noha nem kis büntetést is Tüled érdemlettem [a hosszú hallgatásért], azomban hogy viszontag való hallgatásoddal meg ne ostorozzad, szeretettel kérlek (1773 Barcsay Ábrahám 7019033, 27) | [A gyereket] büntetésből becsuktam a nappali szobába (1882–1884 Mikszáth Kálmán 8312035, 195) | társadalmi büntetés: megszólás, érintkezés megtagadása (1937 Nagy Lajos 9472004, 36) | A század első felében uralkodó felfogás szerint minden állati viselkedés reflexeken alapul, vagy kondicionálás eredménye: jutalmazáson és büntetésen nyugvó betanult reakció (1996 Természet Világa CD50).

2a. (Vall is) ’a bűn (Istentől) törvényszerű(en kiszabott) negatív következménye’ ❖ Mit érdemlettél Iſtentl a’ te bneiddel? Iſtennek haragját, ideig és rkkén való bntetést (1773 Győri magyar alfabétum 7418001, 5) | nincs nagyobb és kinzóbb büntetés, mint midőn a’ lélek azt mondja magának: Kénytelen vagyok útálni magamat (1819 Kazinczy Ferenc C4939, 359) | [a] sorstúl büntetésül kapta azt, mit a szennyes jellemeért s a pénz iránti alacsony bálványimádásáért méltán megérdemelt: a tékozló, semmirekellő fiút (1880 Balázs Sándor¹ 8024001, 66) | [az ókori egyiptomiak hite szerint] a gonosz nem külön büntetésben részesül a túlvilágon, hanem csak a túlvilági élet örömeiből záródik ki (1923 e. Posch Jenő CD10) | Mózes és Áron büntetésből nem mennek be az Ígéret földjére (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

3. ’bűncselekmény v. szabálysértés elkövetéséért (jogerős ítéletben) kiszabott joghátrány, kül. halál-, szabadságvesztés- v. pénzbüntetés’ ❖ Móſes öt ökörnek fizetésével, parantſolta, egy ökör lopásnak büntetéſet (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 15) | A büntetések minden nemeit, melyeket a régi törvényhozás teremtett és kigondolt, a vesszőtől kezdve mely kissebb vétkesek ellenében alkalmaztatott, keresztül a bitón és szégyen-padokon (1863 Lauka Gusztáv 8343007, 74) | [1620-ban] a jezsuitákat szigorú büntetés terhe alatt ismét kitiltották az országból (1940 Bánlaky József CD16) | A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét és fiatalabb korát (1973 Ötágú Síp 2042019, 259).

3a. ’börtönbüntetés (ideje, időtartama)’ ❖ [a váci államfogházban] párbaja miatt büntetését ülte (1931 Krúdy Gyula CD54) | Vácott – ahol vádlottunk büntetését letöltötte – előfordult az is, hogy a felügyelő és az elítélt magával vitte nemcsak a fogház, hanem a fegyház kulcsát is éjszakai mulatozásra (1984 Bényei József 1016016, 139).

3b. ’pénzbüntetés, pénzbírság (összege)’ ❖ a’ kinek Házánál e’ féle játékok [ti. szerencsejátékok] tartatnának, ki-tudódván fizeſſen […] kétſzáz forint büntetéſt (1793 Mátyus István 7222033, 124) | Pest városa, tulságos rendőrködési szigoruságból, 100 forint büntetést szabna azokra, kik utczáin szivaroznak (1843 Pesti Hírlap CD61) | Az autósoknak tegnaptól kizárólag postai befizetőlapon lehet leróni a helyszíni bírságot, készpénzzel nem lehet kiegyenlíteni a büntetést (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈társasjátékban:〉 hibázó v. vesztes résztvevő által elvégzendő többletfeladat’ ❖ A földön ülve kártyáztak, és amikor pénzük elfogyott, a játék különböző testi büntetésekben folyt tovább (1908 Krúdy Gyula CD54) | Több olyan játék is van, melyben aki hibázik, büntetésképpen zálogot ad (1990 Magyar néprajz CD47).

Ö: bot~, börtön~, fegyház~, fogház~, fő~, halál~, mellék~, össz~, pénz~, rend~, szabadságvesztés-~.

ÖE: ~idő, ~kiszabás, ~mentes, ~mód, ~-végrehajtó.

Sz: büntetési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bűn; ÉKsz.; SzT.