bőrzsák fn 3A1

1. ’lenyúzott és kikészített állatbőrből (v. műbőrből) készült zsák (a benne levő dologgal együtt)’ ❖ Bör-’sákba varratván … a’ Tengerbe vettettette [!] (1781 Gombási István C1883, 227) | egy nehéz bőrzsákot válláról földre állita (1843 Nagy Ignác C3245, 229) | A legtöbb kopjás mocskos bőrzsákot is hordott a nyeregkápája alatt. Ilyen zsákokban gyüjtötték az emberfejeket (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 30) | fekete bőrzsákokat cipeltek a hátukon (1924 Déry Tibor CD10) | A Szentély pincéjében bőrzsákok hevertek tele arannyal (1969 Márai Sándor 9421004, 139).

1a. (jelzőként) ’amennyi egy ilyen zsákba belefér’ ❖ A’ költöző tábornak utólját, Dobó megtámadatta, attól egynehány bőr, és ponyva ’sák puskaport, ſok sátorokat, ’s egyéb efféléket elvett (1802 e. Budai Ferenc 7060004, 559).

2. ’némely hangszer megszólaltatásához, ill. tűz élesztéséhez levegőt fújtató, bőrből készült zsák, tömlő’ ❖ [a cigány] még erősebben kezdte fújni és nyaggatni bőrzsákját, melynek egyik trombitája éppen a mélyen alvó esküdt úr füle szomszédságában okádta a hangok szörnyetegeit (1846 Jókai Mór CD18) | A duda bőrzsákját hóna alá fogta a pásztor s ha a zsákot tele fújta: szólt a duda (1911 Malonyay Dezső CD07) | Fujtató az a készülék, mellyel levegőt szolgáltatunk oly fúvóhangszerekbe, melyeket nem szájjal fújunk meg. Primitív alakja egyszerű bőrzsák, aminőt a dudánál használnak (1930 ZeneiLex. CD49) | [a kapdosófúvó nevű eszköz bőrrészének] csúcsában egy vastagabb farészbe vascsövet dugtak, s a bőrzsák szélére két lécet vagy bőrdarabkát szögeltek (1991 Magyar néprajz CD47).

3. ’állaton, kül. madár csőre alatt zsákszerűen, táskásan kiöblösödő bőr’ ❖ Eledelök [a gödényeknek] leginkább halakból áll, mellyeket csorruk [= csőrük] alatti bőrzsákba teszik, s onnan eresztik gyomrukba (1847 Peregriny Elek 8360012, 213) | [a hólyagos fóka] az orrán levő zacskóról ismerhető fel. Ez a bőrzsák az orrtájékáról a fejtetőre is átterjed és az állat tetszése szerint levegővel tölti meg, vagy pedig kinyomja belőle a levegőt (1929 Az állatok világa ford. CD46).

4. (ritk, tréf v. gúny is) ’ember v. emberi test, es. has, gyomor’ ❖ Ha tsak lopásra nem adom magamat, ezt a’ telhetetlen br-’zákot el nem tarthatom (1775 Simai Kristóf C3746, 16) | Mik vagytok? Bakhus’ br ’sákjai! (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2114, 63) | a’ hol a’ beleket tartó brzsák még egész (1796 Magyar Kurír C0330, 799) | [Musztafa, a teherautó sofőrje] huszonhárom éves és hatszázkét kiló. Azt mesélik, ez az illető tulajdonképpen egy tömött bőrzsák, annyira esetlen, hogy magától nem is képes kiszállni a fülkéből (1985 Bodor Ádám 1020009, 183) | [Betsy Johnson] kifutóin babaruhába bújtatott, öntelt bőrzsákok vonulnak fel (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; SzT.

bőrzsák ❖ főnév ◦ 3A1 ◦
permalink
1.
lenyúzott és kikészített állatbőrből (v. műbőrből) készült zsák (a benne levő dologgal együtt)
Bör-’sákba varratván … a’ Tengerbe vettettette [!]
(1781 Gombási István)
egy nehéz bőrzsákot válláról földre állita
(1843 Nagy Ignác)
A legtöbb kopjás mocskos bőrzsákot is hordott a nyeregkápája alatt. Ilyen zsákokban gyüjtötték az emberfejeket
(1902 Herczeg Ferenc)
fekete bőrzsákokat cipeltek a hátukon
(1924 Déry Tibor)
A Szentély pincéjében bőrzsákok hevertek tele arannyal
(1969 Márai Sándor)
1a. (jelzőként)
amennyi egy ilyen zsákba belefér
A’ költöző tábornak utólját, Dobó megtámadatta, attól egynehány bőr, és ponyva ’sák puskaport, ſok sátorokat, ’s egyéb efféléket elvett
(1802 e. Budai Ferenc)
2.
némely hangszer megszólaltatásához, ill. tűz élesztéséhez levegőt fújtató, bőrből készült zsák, tömlő
[a cigány] még erősebben kezdte fújni és nyaggatni bőrzsákját, melynek egyik trombitája éppen a mélyen alvó esküdt úr füle szomszédságában okádta a hangok szörnyetegeit
(1846 Jókai Mór)
A duda bőrzsákját hóna alá fogta a pásztor s ha a zsákot tele fújta: szólt a duda
(1911 Malonyay Dezső)
Fujtató az a készülék, mellyel levegőt szolgáltatunk oly fúvóhangszerekbe, melyeket nem szájjal fújunk meg. Primitív alakja egyszerű bőrzsák, aminőt a dudánál használnak
(1930 ZeneiLex.)
[a kapdosófúvó nevű eszköz bőrrészének] csúcsában egy vastagabb farészbe vascsövet dugtak, s a bőrzsák szélére két lécet vagy bőrdarabkát szögeltek
(1991 Magyar néprajz)
3.
állaton, kül. madár csőre alatt zsákszerűen, táskásan kiöblösödő bőr
Eledelök [a gödényeknek] leginkább halakból áll, mellyeket csorruk [= csőrük] alatti bőrzsákba teszik, s onnan eresztik gyomrukba
(1847 Peregriny Elek)
[a hólyagos fóka] az orrán levő zacskóról ismerhető fel. Ez a bőrzsák az orrtájékáról a fejtetőre is átterjed és az állat tetszése szerint levegővel tölti meg, vagy pedig kinyomja belőle a levegőt
(1929 Az állatok világa ford.)
4. (ritk, tréf v. gúny is)
ember v. emberi test, es. has, gyomor
Ha tsak lopásra nem adom magamat, ezt a’ telhetetlen br-’zákot el nem tarthatom
(1775 Simai Kristóf)
?
Mik vagytok? Bakhus’ br ’sákjai!
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
a’ hol a’ beleket tartó brzsák még egész
(1796 Magyar Kurír)
[Musztafa, a teherautó sofőrje] huszonhárom éves és hatszázkét kiló. Azt mesélik, ez az illető tulajdonképpen egy tömött bőrzsák, annyira esetlen, hogy magától nem is képes kiszállni a fülkéből
(1985 Bodor Ádám)
[Betsy Johnson] kifutóin babaruhába bújtatott, öntelt bőrzsákok vonulnak fel
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; SzT.

Beállítások