bűz fn 4C8  biz (nyj) , böz (rég)

1. (átv is) ’erős, bántóan rossz szag, büdösség, ill. ilyen szagtól áthatott, rossz levegő(jű hely)’ ❖ A’ szag, ’s böz, mellyet a’ fris megholt testek magoktól botsáttanak (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4225, 132) | trjük el ideig azokban [ti. az idegen szavakban] az idegen bzt (1790 Főldi János C1759, 36) | Maró füstben, undok bűzben találá a’ banyát (1836 Fáy András¹ C0043, 172) | [ha a szagos petymeget] veszedelem fenyegeti, olly utálatos bódító bűzt ereszt magától, hogy az embernek lehelete eláll […], és ezen bűz több száz lépésnyire megrontja a levegőt (1847 Peregriny Elek 8360007, 53) | a bőrgyár bűze (1909 Babits Mihály C0695, 48) | A szellőztetést csak a következő lakásban ismertem meg. Itt ugyanabban a savanykás bűzben éltünk éjjel-nappal (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 265) | az elbeszélő orrát megcsapja a rothadó hús fertelmes bűze (1981 Grendel Lajos 1060002, 93).

1a. (nyj) ’vminek jellegzetes(, kellemes) szaga’ ❖ Jaj, instálom, be szép virágot viszen, betölti a büze az egész utczát (1890 Gyarmathy Zsigáné C1956, 74) | bűz ’illat’. […] Jó bize van (1959 Gálffy Mózes–Márton Gyula C5420, 324).

2. (rég) ’vmely visszataszító, utálatos, rossz dolog’ ❖ utóljára az ágy alá buvék a’ Prókátor, minthogy már feljül fekünni büz (szerentsétlen) lett vólna (1790 Andrád Sámuel ford. C0617, 240) | a’ ki még ezt az állításomat is bűznek nevezi, kívánom, hogy testvére vagy gyermeke vegye-el a’ kocsisa’ leányát, ’s meg fogja tanúlni, mi közöttök a’ külömbség (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 445) | az európai feudalis systemák büzei közt nem igen volt divatban a közemberi szabadság (1835 Széchenyi István CD1501) | [A selyemtenyésztés] milly tiszta minden monopolium büzétül! (1840 Széchenyi István 8429027, 258).

3. (birtokszóként) ’vmely (visszataszító, rossz) tulajdonságnak, nézetnek stb. ellenszenvet keltő, feltűnő jellege’ ❖ a’ hivságos ember büszkesége büzét nem veszi észre (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 57) | erősen hordja magán a legvastagabb önzés bűzét (1837 Kossuth Lajos ford. CD32) | [a fiatalember] öltözete finom vala s talán túlságosan divatszerinti, s épen azért a különcség nagy bűzét mutatá (1841 Gaal József 8149004, 143) | már messziről megérzi az ellenséges nézetek bűzét és azonnal harcra kész (1958 Gondos Ernő 2025136, 779) | dőlt belőle [ti. a cenzorból] az ideiglenesség bűze, mint alkoholistából a pálinkaszag (1986 Csoóri Sándor 9090050, 11).

4. (rég) ’vkiről v. vmiről terjesztett (rossz) hír’ ❖ Bze indúlt tselekedetednek (1792 Kisded szótár C0816, 29) | Valami büzt költenek réád (1794 Magyar nyelvmester C1947, 219) | Olyanná teszi mesterségünket, mintha rosz bűzben állana az istenek arcza előtt (1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare C3734, 199) • bűzbe kever ’rossz hírbe hoz’ ❖ kiket tselekedete által bzbe kevert (1783 Magyar Hírmondó C0271, 76) | hogy én a’ derék jámbor Németeket tsúfollyam, gyalázzam, bzbe keverjem (1792 e. Szaitz Leó C3796, 91) | egész úttzákat is illyen gyáva bzbe kevervén, azoktol az embereket el rettentették (1822 Pucz Antal C3539, 26).

Ö: bak~; a -bűz címszó alatt: benzin~, csatorna~, dohány~, dög~, hagyma~, hulla~, kén~, pálinka~, trágya~.

ÖE: ~aszat, ~kő, ~só.

Sz: büzeny, bűzködik, bűzlög, bűzű.

Vö. CzF. bűz · büz; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-bűz (utótagként)

’〈vmely dolognak, anyagnak〉 erős, kellemetlen szaga, ill. ilyen szagtól áthatott, rossz levegő(jű hely)’ ❖ ‖ benzinbűz fn 4C8 | Szinte elhiszem, hogy a sofförök direkt tartogatják és ide készitik a benzinbüzt, hogy […] az utcán teljes erőből kibocsássák s füstfelhős büzbe boritsák a járókelőket (1911 Újság 2112001, 7) | [Az Üllői úti padon] ott ül az öreg minden nap a tömény benzinbűzben (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ csatornabűz fn 4C8 | emberlélegzetből, csatornabűzből, kőszénfüstből, gázból, szemétpárából tömörült felhő a nagy város [ti. Budapest] mindennapi éji takarója (1872–1874 Jókai Mór CD18) | [a papírhajó a csatornában] emelt orral halad a nyílt vizek felé, ki a csatornabűzből a másik városba (1989 Rakovszky Zsuzsa 2024004, 17) | orrba vág a förtelmes csatornabűz (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ dohánybűz fn 4C8 | a kellemetlen dohánybűz még inkább élesztendi tüdőnket (1843 Nagy Ignác C3244, 148) | a makrapipa émelyítő dohánybűze (1934 Kosztolányi Dezső 9359245, 211) ‖ dögbűz fn 4C8 (ritk) | dögbűz, fn. a megdöglött állat testének büdös szaga (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 222) | illat s dögbűz […], Nyögés s röhej […] halk illatszimfóniába gyülnek (1923 József Attila CD01) | Sing arca fintorba ugrik, mintha dögbűzt szagolna (1980 Sebeők János 1139001, 80) ‖ hagymabűz fn 4C8 | hagymabüzt illatozának a hivatalnoki huszasok (1848 Bernát Gáspár 8052005, 81) | Illattá lesz a hagymabűz, mely fojtón széttolul (1934 Brassai Viktor 9071008, 16) ‖ hullabűz fn 4C8 | az ostromló hajdúság a vízárkokból is kezd vala ki-kifutni az irtóztató hullabűz miatt (1880 Thaly Kálmán C4127, 590) | Még egy órája sem volt, hogy elszállt belőle az élet, s az óriási test máris oszlásnak indult. Ahogy beléptek, megcsapta őket a meleg, édeskés hullabűz (1957 Rónay György C3638, 183) ‖ kénbűz fn 4C8 (kissé rég) | Kénbz. Mephitis (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 190) | fürdőt vesz jóllakva, feszült tele hassal […] avas kén-bűz kezd felszállongani torkán (1881 Barna Ignác ford.–Persius C0800, 61) | fojtogat a templomban terjengő gyehennabeli kénbűz (2001 Szilágyi István² 3301003, 385) ‖ pálinkabűz fn 4C8 | Iszonyu pálinkabűz ömlött belőle (1845 Nagy Ignác C3259, 57) | A kis ivószobában tűrhetetlen volt a meleg és a pálinkabűz (1924 Havas András Károly CD10) | dől a pálinkabűz a szájából (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ trágyabűz fn 4C8 | Trágyabűz csapott ki az udvar felől (1911 Móricz Zsigmond C3220, 14) | mint a levegőt a trágyabűz az eszmét áthatja a rög (1990 Sziveri János 1147017, 76).