bagó¹ fn 1A 

1. ’〈élvezeti cikként:〉 rág(csál)ásra való, ilyen módon fogyasztott, pipázás v. szivarozás után megmaradt, ill. külön ilyen célra gyártott dohány(termék)’ ❖ Bagó […] Ein Rest vom Rauchtabak; was in der Pfeife, nach dem Rauchen übrig bleibt [= a dohány maradéka, ami a pipában a dohányzás után megmarad] (1836 Magyar és német zsebszótár C6059, 17) | csak azt akartam tőled kérni […], hogy ha majd kiszíttad a szivarodat, hát ne dobd el a csutáját; te járhatsz, mert a lábad nincs megkötve, jöjj ide hozzám, s ejtsd a csutát az én számba, hadd rágom meg bagónak (1877 Jókai Mór CD18) | Mesterségesen is készítenek dohányból fűszerekkel, cukorral, glicerinnel összetapasztott bagót (Kautabak), különösen Amerikában élnek vele, de matrózok és kőszénbányászok, akiknek a tűzveszély miatt tilos a dohányzás (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 8) | Kehes Balogh is kiverte pipáját, a bagót szépen összecsomózva rárakta a zápfogára, s hosszút sercintett (1962 Galambos Lajos 9166001, 106) | – Véletlen egy fölös bagód… he? […] a tulajdonos előkotort egy kockaforma holmit a szögön lógó jobbik kabátjából. […] – Köszönöm – mondta a tengerész. Azzal a bagót nyálába foglalta, rágni kezdett (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 694) | Svédország [a csatlakozási tárgyalásokon] valójában csak egyetlen végleges felmentést kért és kapott: elérte, hogy a bagót továbbra is rághassák az északi állam lakói (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (biz) ’dohányáru, kül. cigaretta (füstjének szaga)’ ❖ Ha én mutatok a magyar parasztnak egy szivart, és … kérdezem: Amice, mi ez? … azt mondja rá: „Uri bagó!” (1878 Jogászhumor C2226, 154) | Az asszony csak kiérezte a ruhámon, lájblimon a bagót (1892 Justh Zsigmond C2457, 98) | A cigarettád tedd le ide mellém! – Ezt nem azért mondtam, mintha igazán annyira érdekelt volna a darabka bagó (1924 Kassák Lajos CD10) | rágyújtunk egy bagóra, leszívjuk mélyen, kifújjuk a dohányfüstöt (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’dohány rágása, rendszeres élvezete, bagózás’ ❖ a bagót nem birja, aszaltszilva fekete levét köpdösi szét maga körül (1930 Szenes Piroska CD10).

3a. (biz) ’dohányzás, kül. cigarettázás’ ❖ Hálásan fogadja a felkínált cigarettát. Nem bír aludni, mondja, annyira hiányzik neki a bagó (1995 Magyar Hírlap CD09) | megfogadom, hogy abbahagyom a bagót (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (biz) ’jelentéktelen összeg, kevés pénz’ ❖ nem bagóért szolgáltam a nimetet (1878 Bakahumor C4187, 154) | Bagóért megkaphatjuk az egészet (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 210) | az átalakítás bagóba került (1957 Benedek István 9041004, 61) | a nyugatinak a mi ingatlanértékünk bagónak tűnik (1994 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF.; ÉrtSz. bagó¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. bagó¹

bagó² (1A) l. bagoly¹

bagoly¹ fn és mn 7A4  bagó (rég v. nyj)

I. fn

1. ’nagy és kerek fejű, előrenéző szemű, nesztelenül repülő, éjjeli és ragadozó életmódot folytató madár’ ❖ ha a gyermekeket kicsiny koruktól fogva nem ijesztgetnék ördögökkel, boszorkánnyal, […] éjjeli baglyokkal s több efféle idétlen kísértetekkel, tehát nem lennének soha félénkek (1778 Bessenyei György¹ 7044012, 18) | [a denevérek] a’ baglyaktól felette igen üldöztetnek, ’s mindég puſztíttatnak (1799 Fábián József ford.–Raff 7101011, 407) | [az előtérben] Minerva szobra áll, lábainál az ő baglyával (1880 Bartók Lajos C0871, 51) | a halált jósló bagoly babonája általánosan emberi jelenség (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 131) | ott ültek egérre lesve a furcsa, nagy szemű, szürke tollú baglyok (1974 Nádasdi Péter 9467001, 63) | Az éjszakai huhogások alapján elég sok bagoly lehetett a környéken (1997 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Fekete bagoly (Strix aluco, Nachteule) (1829 Pák Dienes 8346010, 189) | [a párizsi egyezmény] nemzetközileg védendőknek tartja a következőket: Kuvikot, Gatyás csuvikot, Erdei baglyot, Karvalybaglyot (1898 Chernel István CD34) | Uráli bagoly Strix uralensis (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen madarak fajait magában foglaló család, ill. rend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Baglyok (Strigiformes […]), a madarak egyik rendje (1911 RévaiNagyLex. C5698, 421) | Strigidae […] baglyok (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 995).

1c. (kissé rég v. nyj) ’〈szitkozódásban v. bosszúság kif-ére〉’ ❖ Bolond-épitette csárda Csak kacsingat jobbra, balra; Hogy a bagoly rugná széjjel – Hej, itt az is éhen halna (1858 Vajda János CD01) | Bagó rugja a szerszámát (1865 Nyulassy Antal C3342, 245) | No, bagoly egye meg, én minden éjjel százas bankókkal álmodtam (1914 Gárdonyi Géza C1847, 101) | hosszúnyelű gyertyagyujtogatóval kergette ki a szamarat [a kápolnából], szitkokat szórva rá: – A kakas csípjen meg! – mondta. – A bagoly rugjon meg! … A ponciusát az öregapádnak! (1951 Jankovich Ferenc 9275029, 156).

2. ’〈Olyan személy megnevezéseként, akinek életmódja v. vmely képessége ilyen madár vmely (vélt) sajátosságára emlékeztet.〉’

2a. ’éjszaka rendszeresen ébren maradó(, kimaradozó) ember’ ❖ Mi dolgod eme másénál, tekergő esti bagoly? Mi közöd eme kisasszonnyal, sehonnyából került? (1786 Dugonics András CD44) | kaszinók és kávéházak éjjeli baglyára (1908 Krúdy Gyula CD54) | Ha lehet, [Zsuzsa] maradjon maguknál a hegyen, és ne engedje éjfél után olvasni, főleg szakkönyveket ne. Feleség várjon engem otthon, ne bagoly (1956 Gáli József 2046018, 3) | még a közszolgálati adók is csak az éjjel fennmaradni képes értelmiségi baglyoknak szánják őket [ti. az igényesebb műsorokat] (1999 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’magának való, másoktól elvonultan élő személy’ ❖ a honvédségben ezen tanyai baglyok kissé mívelődjenek (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Pál úrból Pali bácsi lett és az a hires bagoly, a ki sohasem mozdul ki sehova (1882 Mikszáth Kálmán C3126, 63) | szobáknak baglya (1909 Babits Mihály 9014006, 22) | Férjhez kellene mennie. Nem való magának ilyen baglyok közt megpenészednie (1930 Németh László² 9485003, 138).

2c. ’rémhíreket, sötét jövendöléseket terjesztő személy’ ❖ Ki tett bagolylyá, hogy gonoszt jövendőlj? (1826 Vörösmarty Mihály 8524395, 143) | [a katolikusok a] hátramaradás baglyainak bélyegeztetnek (1883 Mikszáth Kálmán C1408, 7) | Nem akarok vészjósló bagoly lenni, vagy micsoda, károgó varjú (1999 Országgyűlési Napló CD62).

3. (ritk, tréf) ’elsőéves főiskolai v. egyetemi, kül. teológus hallgató’ ❖ a bagók – az első éves bölcsészek díszneve – oda hátul majd megfeszültek [féltükben] (1846 Jókai Mór CD18) | valami fiatal tógátos [= tógát viselő] baglyot reméltek az új ünnepi vendégben (1880 Bolond Istók naptára C1141, 91) | hangja vibrált, mint valamely bölcs, de fölkészületlen kis bagolynak, akit álmából a gyülekezet elé citáltak (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 8).

II. mn (/nyj)

’〈megszólításként is:〉 korlátolt, ostoba 〈személy〉’ ❖ „Nem kell hát takarékpénztár, lópálya, hanem más” Illy bagoly úrfiakat hallani többeket is (1841 Vörösmarty Mihály 8524295, 28) | Oh te sült bagoly! (1880 e. Csepreghy Ferenc C1286, 138) | Jȧj dë bȧgó vȧgy! (1956 Magyar Nyelvjárások C6710, 205).

Ö: füles~, gyöngy~, hó~, macska~.

ÖU: halál~.

ÖE: ~diák, ~fejű, ~fi, ~fióka, ~fiú, ~képű, ~odú, ~szem, ~szemű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bagoly¹