beás¹ ige 4a8 

1. tn (átv is) ’ásva behatol vhova’ ❖ a’ Szerelem minden hatalmával bé-ása szívembe (1806 Szabó Sámuel ford. C3784, 27) | Beások a föld közepéig (1846 Petőfi Sándor 8366202, 10) | a múltamba akartam beásni, a sötét múltamba, és álombeli anyámra, apámra emlékezni vissza (1913 Babits Mihály CD10) | Ölnyire ásott be a földbe egy vékányi agyag kedvéért (1935 Sellyei József 1140001, 24).

2. ts ’〈rendsz. földben v. kőben mélyedést v. vájatot〉 ásva létrehoz’ ❖ [a várat] a’ termés kövekbe nagy erővel ’s fáradsággal beásott árkokkal körűlvétette (1802 e. Budai Ferenc 7060008, 475) | [a folyók] magoknak mélyen beásott medret készitettek (1847 Hetilap CD61) | a domb hasába jó mélyen beásták sírjukat (1926 Krúdy Gyula CD54).

2a. (rég) ’〈természetes v. épített képződményt〉 megbontva üreget ás, váj vmibe v. vmi alá’ ❖ ollyan méllyen be-áſsák a’ hegyeket, hogy két vagy három ezer lépésnyire-is el-lehet menni a’ föld-alatt áſott üregekbe (1791 Szilvási Gábor ford.–Raff 7275001, 8) | Néhány csintalan, a lelkészre haragvó ficzkó beásta a szószék alját, s midőn következő vasárnap papjok ujból hévvel demonstrált s magát megvetve, be akart valamit bizonyitani, szószékestől kifordult hivei közé (1869 Orbán Balázs CD22).

3. ts ’gödröt ás, és ebbe (részben v. egészben) betemet vkit v. vmit’ ❖ [a szőlővesszőket] kötéſekben kell kötöztetni, és hogy ki ne ſzáradjanak Pintzében, vagy más hives helyre tenni, mint egy félig végeivel bé-áſni, ’s földel bé-hányatni, és gyakran vizzel öntöztetni (1780 Prónay Pál 7360001, 15) | A büntetés mely abban állott a bünöst elevenen beásni, a régieknél szokásos volt (1863 Lauka Gusztáv 8343006, 46) | kihányták a vermekből a beásott burgonyát (1937 Remenyik Zsigmond CD10) | Ellopták egy terhes asszony vedrét vagy bögréjét, és beásták a forrásba [ti. esővarázslásként] (1981 Dömötör Tekla 1039008, 200).

3a. beássa magát ’〈állat, ritk. ember〉 gödröt v. lyukat váj v. fúr vmiben, és elhelyezkedik benne’ ❖ Azért Septembernek már ötödikében, Bé ásták magokat a’ [sánc] kerületében, Nagy árkot vájtanak egygyik ſzegletében (1777 Kónyi János C2731, 165) | [a menekülő ember] egy boglyába ásta be magát, s ott várta végig a hosszú napot (1858 Jókai Mór CD18) | Az északi mérsékelt égöv hüllői a tél közeledtével mélyen beássák magukat a földbe (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a tüdőshal beássa magát az iszap fenekére, ott gombóccá csavarodik össze (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146003, 138).

4. ts (gyakr. magát tárggyal) ’〈katonát, fegyverzetet〉 ásott fedezékben elhelyez’ ❖ Kevés idő alatt a janicsár annyira beáshatta magát s annyi földet kihányhatott azon oldalra, mely felől a vár volt, hogy ülő helyzetében fedve legyen s nagyobb bátorsággal folytathassa a munkát (1865 Salamon Ferenc 8402011, 562) | Sohse hittük volna, milyen jól és milyen természetesen tudjuk magunkat puszta kézzel beásni a földbe (1916 Balázs Béla 9019048, 97) | Belőtt orosz lőtéren. Beásott, váró ellenséggel szemben [rohamoztak] (1932 Vass Tamás CD10) | a magyar határnál beásott szerb tankok (1999 Magyar Hírlap CD09).

4a. beássa magát ’tartósan olyan helyen tartózkodik v. cselekszik, ahol támadások ellen biztonságban érezheti magát’ ❖ [Nagy Lajos] jól beásta magát az irodalompolitika senkiföldjén (1994 Magyar Hírlap CD09) | Az ember azt várta, hogy a lettek majd beássák magukat a tizenhatosuk környékén a Népstadionban, hátha sikerül valahogy megőrizni előnyüket a rövid másfél óra alatt (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. ts beássa magát ’vhol alapos kutatást kezd, ill. vmely tárggyal, témával elmélyülten foglalkozik(, miközben más dolgokat elhanyagol)’ ❖ [Berzsenyi] be tudta magát ásni a görög világba (1847 Erdélyi János² C1630, 71) | Ebbe a gondolatba beásta magát (1897 Petelei István C3491, 231) | [Kodolányi az 1930-as években] egyre távolodik jelenétől, beássa magát a magyar középkorba, majd kísérletet tesz a magyar mitológia regényének megalkotására (1966 Bodnár György CD53).

Vö. CzF. ~, beásott; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beásott, beástat

beás² mn és fn 

I. mn 14A1

1. ’a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő 〈népcsoportja〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ A román anyanyelvű cigányok legnépesebb csoportja a beáscigányok, akiknek teknővájás az eredeti főfoglalkozásuk (1977 NéprajziLex. CD47) | [a Gandhi Alapítványt] egyik képviselőtársunk itt a beás cigányoknak [alapította] (1992 Országgyűlési Napló CD62) | A zömmel román ajkú beás cigányok által lakott Baranya megyei Gilvánfán (1996 Magyar Hírlap CD09) | a horvátországi romák több mint fele beás cigány (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.’ ❖ zalai „beás” községekből (1995 Magyar Hírlap CD09) | A telep cigányférfiai a beás ipart művelték: teknyőt vájtak, fakanalat faragtak, és maguk adták el (1997 Magyar Hírlap CD09) | sok segítséget várunk a Magyarországon már nagy tapasztalatokat szerzett, Pécs környéki beás szervezetektől (1998 Magyar Hírlap CD09) | a Kanizsa Csillagai együttes beás népdalokat rögzített lemezre (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt(, archaikus) román 〈nyelv(változat)〉, ill. ilyen nyelvű 〈szöveg, mű〉’ ❖ harmincezer [cigány] beszéli a Romániából származó beás nyelvet, ami tulajdonképpen óromán nyelv (1991 Beszélő 2003036, 18) | kiadtuk a beás és a lovári bibliát (1992 Országgyűlési Napló CD62) | a Kanizsa Csillagai CD-jének kísérőfüzetében már a dalok eredeti, beás szövege is olvasható (1998 Magyar Hírlap CD09) | sok cigánygyerek mondja élete első szavait, mondatait beás nyelven és az ősi dard nyelvcsaládba tartozó romanin (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ Hatéves koromig csak beásul beszéltem, az általános iskola első osztályát is úgy kezdtem meg, hogy nem tudtam magyarul (1997 Magyar Hírlap CD09) | csak azután, hogy beásul megszólaltam, fogadtak el (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő népcsoportja’ ❖ valóságos saját nyelvnek csak a roma nyelv tekinthető, amely viszont nem nyelve sem a beásoknak, sem a csak magyarul tudó, cigány származású honfitársainknak (1993 Országgyűlési Napló CD62) | a beásokat kivéve a magyarországi cigányok körében nincs hagyománya a mezőgazdaságnak (1998 Magyar Hírlap CD09) | Nem keveredtünk össze [ti. a zenész cigányok] az oláh cigányokkal, és főleg nem a beásokkal (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ cigányként – beásként – romaként szeretnék őket sikeresnek látni (1997 Magyar Hírlap CD09) | A községben a miénken kívül még egy cigány család volt. Ők nem voltak beások (1997 Magyar Hírlap CD09) | [az iskola tanulói] a magyarországi cigányok legkisebb közösségéhez tartoznak. Beások (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt román nyelvváltozat’ ❖ a beás archaikus román nyelv, amelyben magyar és délszláv jövevényszavak keverednek (1996 Magyar Hírlap CD09) | a magyarországi cigányság három nyelvjárást használ, a magyart, a lovárit és a beást (1997 Magyar Hírlap CD09).