beás¹ ige 4a8

1. tn (átv is) ’ásva behatol vhova’ ❖ a’ Szerelem minden hatalmával bé-ása szívembe (1806 Szabó Sámuel ford. C3784, 27) | Beások a föld közepéig (1846 Petőfi Sándor 8366202, 10) | a múltamba akartam beásni, a sötét múltamba, és álombeli anyámra, apámra emlékezni vissza (1913 Babits Mihály CD10) | Ölnyire ásott be a földbe egy vékányi agyag kedvéért (1935 Sellyei József 1140001, 24).

2. ts ’〈rendsz. földben v. kőben mélyedést v. vájatot〉 ásva létrehoz’ ❖ [a várat] a’ termés kövekbe nagy erővel ’s fáradsággal beásott árkokkal körűlvétette (1802 e. Budai Ferenc 7060008, 475) | [a folyók] magoknak mélyen beásott medret készitettek (1847 Hetilap CD61) | a domb hasába jó mélyen beásták sírjukat (1926 Krúdy Gyula CD54).

2a. (rég) ’〈természetes v. épített képződményt〉 megbontva üreget ás, váj vmibe v. vmi alá’ ❖ ollyan méllyen be-áſsák a’ hegyeket, hogy két vagy három ezer lépésnyire-is el-lehet menni a’ föld-alatt áſott üregekbe (1791 Szilvási Gábor ford.–Raff 7275001, 8) | Néhány csintalan, a lelkészre haragvó ficzkó beásta a szószék alját, s midőn következő vasárnap papjok ujból hévvel demonstrált s magát megvetve, be akart valamit bizonyitani, szószékestől kifordult hivei közé (1869 Orbán Balázs CD22).

3. ts ’gödröt ás, és ebbe (részben v. egészben) betemet vkit v. vmit’ ❖ [a szőlővesszőket] kötéſekben kell kötöztetni, és hogy ki ne ſzáradjanak Pintzében, vagy más hives helyre tenni, mint egy félig végeivel bé-áſni, ’s földel bé-hányatni, és gyakran vizzel öntöztetni (1780 Prónay Pál 7360001, 15) | A büntetés mely abban állott a bünöst elevenen beásni, a régieknél szokásos volt (1863 Lauka Gusztáv 8343006, 46) | kihányták a vermekből a beásott burgonyát (1937 Remenyik Zsigmond CD10) | Ellopták egy terhes asszony vedrét vagy bögréjét, és beásták a forrásba [ti. esővarázslásként] (1981 Dömötör Tekla 1039008, 200).

3a. beássa magát ’〈állat, ritk. ember〉 gödröt v. lyukat váj v. fúr vmiben, és elhelyezkedik benne’ ❖ Azért Septembernek már ötödikében, Bé ásták magokat a’ [sánc] kerületében, Nagy árkot vájtanak egygyik ſzegletében (1777 Kónyi János C2731, 165) | [a menekülő ember] egy boglyába ásta be magát, s ott várta végig a hosszú napot (1858 Jókai Mór CD18) | Az északi mérsékelt égöv hüllői a tél közeledtével mélyen beássák magukat a földbe (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a tüdőshal beássa magát az iszap fenekére, ott gombóccá csavarodik össze (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146003, 138).

4. ts (gyakr. magát tárggyal) ’〈katonát, fegyverzetet〉 ásott fedezékben elhelyez’ ❖ Kevés idő alatt a janicsár annyira beáshatta magát s annyi földet kihányhatott azon oldalra, mely felől a vár volt, hogy ülő helyzetében fedve legyen s nagyobb bátorsággal folytathassa a munkát (1865 Salamon Ferenc 8402011, 562) | Sohse hittük volna, milyen jól és milyen természetesen tudjuk magunkat puszta kézzel beásni a földbe (1916 Balázs Béla 9019048, 97) | Belőtt orosz lőtéren. Beásott, váró ellenséggel szemben [rohamoztak] (1932 Vass Tamás CD10) | a magyar határnál beásott szerb tankok (1999 Magyar Hírlap CD09).

4a. beássa magát ’tartósan olyan helyen tartózkodik v. cselekszik, ahol támadások ellen biztonságban érezheti magát’ ❖ [Nagy Lajos] jól beásta magát az irodalompolitika senkiföldjén (1994 Magyar Hírlap CD09) | Az ember azt várta, hogy a lettek majd beássák magukat a tizenhatosuk környékén a Népstadionban, hátha sikerül valahogy megőrizni előnyüket a rövid másfél óra alatt (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. ts beássa magát ’vhol alapos kutatást kezd, ill. vmely tárggyal, témával elmélyülten foglalkozik(, miközben más dolgokat elhanyagol)’ ❖ [Berzsenyi] be tudta magát ásni a görög világba (1847 Erdélyi János² C1630, 71) | Ebbe a gondolatba beásta magát (1897 Petelei István C3491, 231) | [Kodolányi az 1930-as években] egyre távolodik jelenétől, beássa magát a magyar középkorba, majd kísérletet tesz a magyar mitológia regényének megalkotására (1966 Bodnár György CD53).

Vö. CzF. ~, beásott; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beásott, beástat

beás¹ ige 4a8
1. tárgyatlan (átv is)
ásva behatol vhova
a’ Szerelem minden hatalmával bé-ása szívembe
(1806 Szabó Sámuel ford.)
Beások a föld közepéig
(1846 Petőfi Sándor)
a múltamba akartam beásni, a sötét múltamba, és álombeli anyámra, apámra emlékezni vissza
(1913 Babits Mihály)
Ölnyire ásott be a földbe egy vékányi agyag kedvéért
(1935 Sellyei József)
2. tárgyas
〈rendsz. földben v. kőben mélyedést v. vájatot〉 ásva létrehoz
[a várat] a’ termés kövekbe nagy erővel ’s fáradsággal beásott árkokkal körűlvétette
(1802 e. Budai Ferenc)
[a folyók] magoknak mélyen beásott medret készitettek
(1847 Hetilap)
a domb hasába jó mélyen beásták sírjukat
(1926 Krúdy Gyula)
2a. (rég)
〈természetes v. épített képződményt〉 megbontva üreget ás, váj vmibe v. vmi alá
ollyan méllyen be-áſsák a’ hegyeket, hogy két vagy három ezer lépésnyire-is el-lehet menni a’ föld-alatt áſott üregekbe
(1791 Szilvási Gábor ford.Raff)
Néhány csintalan, a lelkészre haragvó ficzkó beásta a szószék alját, s midőn következő vasárnap papjok ujból hévvel demonstrált s magát megvetve, be akart valamit bizonyitani, szószékestől kifordult hivei közé
(1869 Orbán Balázs)
3. tárgyas
gödröt ás, és ebbe (részben v. egészben) betemet vkit v. vmit
[a szőlővesszőket] kötéſekben kell kötöztetni, és hogy ki ne ſzáradjanak Pintzében, vagy más hives helyre tenni, mint egy félig végeivel bé-áſni, ’s földel bé-hányatni, és gyakran vizzel öntöztetni
(1780 Prónay Pál)
A büntetés mely abban állott a bünöst elevenen beásni, a régieknél szokásos volt
(1863 Lauka Gusztáv)
kihányták a vermekből a beásott burgonyát
(1937 Remenyik Zsigmond)
Ellopták egy terhes asszony vedrét vagy bögréjét, és beásták a forrásba [ti. esővarázslásként]
(1981 Dömötör Tekla)
3a. beássa magát
〈állat, ritk. ember〉 gödröt v. lyukat váj v. fúr vmiben, és elhelyezkedik benne
Azért Septembernek már ötödikében, Bé ásták magokat a’ [sánc] kerületében, Nagy árkot vájtanak egygyik ſzegletében
(1777 Kónyi János)
[a menekülő ember] egy boglyába ásta be magát, s ott várta végig a hosszú napot
(1858 Jókai Mór)
Az északi mérsékelt égöv hüllői a tél közeledtével mélyen beássák magukat a földbe
(1933 Az állatok világa ford.)
a tüdőshal beássa magát az iszap fenekére, ott gombóccá csavarodik össze
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
4. tárgyas (gyakr. magát tárggyal)
〈katonát, fegyverzetet〉 ásott fedezékben elhelyez
Kevés idő alatt a janicsár annyira beáshatta magát s annyi földet kihányhatott azon oldalra, mely felől a vár volt, hogy ülő helyzetében fedve legyen s nagyobb bátorsággal folytathassa a munkát
(1865 Salamon Ferenc)
Sohse hittük volna, milyen jól és milyen természetesen tudjuk magunkat puszta kézzel beásni a földbe
(1916 Balázs Béla)
Belőtt orosz lőtéren. Beásott, váró ellenséggel szemben [rohamoztak]
(1932 Vass Tamás)
a magyar határnál beásott szerb tankok
(1999 Magyar Hírlap)
4a. beássa magát
tartósan olyan helyen tartózkodik v. cselekszik, ahol támadások ellen biztonságban érezheti magát
[Nagy Lajos] jól beásta magát az irodalompolitika senkiföldjén
(1994 Magyar Hírlap)
Az ember azt várta, hogy a lettek majd beássák magukat a tizenhatosuk környékén a Népstadionban, hátha sikerül valahogy megőrizni előnyüket a rövid másfél óra alatt
(2000 Magyar Hírlap)
5. tárgyas beássa magát
vhol alapos kutatást kezd, ill. vmely tárggyal, témával elmélyülten foglalkozik(, miközben más dolgokat elhanyagol)
[Berzsenyi] be tudta magát ásni a görög világba
(1847 Erdélyi János²)
Ebbe a gondolatba beásta magát
(1897 Petelei István)
[Kodolányi az 1930-as években] egyre távolodik jelenétől, beássa magát a magyar középkorba, majd kísérletet tesz a magyar mitológia regényének megalkotására
(1966 Bodnár György)
Vö. CzF. ~, beásott; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, beásott, beástat

beás² mn és fn 

I. mn 14A1

1. ’a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő 〈népcsoportja〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ A román anyanyelvű cigányok legnépesebb csoportja a beáscigányok, akiknek teknővájás az eredeti főfoglalkozásuk (1977 NéprajziLex. CD47) | [a Gandhi Alapítványt] egyik képviselőtársunk itt a beás cigányoknak [alapította] (1992 Országgyűlési Napló CD62) | A zömmel román ajkú beás cigányok által lakott Baranya megyei Gilvánfán (1996 Magyar Hírlap CD09) | a horvátországi romák több mint fele beás cigány (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.’ ❖ zalai „beás” községekből (1995 Magyar Hírlap CD09) | A telep cigányférfiai a beás ipart művelték: teknyőt vájtak, fakanalat faragtak, és maguk adták el (1997 Magyar Hírlap CD09) | sok segítséget várunk a Magyarországon már nagy tapasztalatokat szerzett, Pécs környéki beás szervezetektől (1998 Magyar Hírlap CD09) | a Kanizsa Csillagai együttes beás népdalokat rögzített lemezre (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt(, archaikus) román 〈nyelv(változat)〉, ill. ilyen nyelvű 〈szöveg, mű〉’ ❖ harmincezer [cigány] beszéli a Romániából származó beás nyelvet, ami tulajdonképpen óromán nyelv (1991 Beszélő 2003036, 18) | kiadtuk a beás és a lovári bibliát (1992 Országgyűlési Napló CD62) | a Kanizsa Csillagai CD-jének kísérőfüzetében már a dalok eredeti, beás szövege is olvasható (1998 Magyar Hírlap CD09) | sok cigánygyerek mondja élete első szavait, mondatait beás nyelven és az ősi dard nyelvcsaládba tartozó romanin (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ Hatéves koromig csak beásul beszéltem, az általános iskola első osztályát is úgy kezdtem meg, hogy nem tudtam magyarul (1997 Magyar Hírlap CD09) | csak azután, hogy beásul megszólaltam, fogadtak el (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő népcsoportja’ ❖ valóságos saját nyelvnek csak a roma nyelv tekinthető, amely viszont nem nyelve sem a beásoknak, sem a csak magyarul tudó, cigány származású honfitársainknak (1993 Országgyűlési Napló CD62) | a beásokat kivéve a magyarországi cigányok körében nincs hagyománya a mezőgazdaságnak (1998 Magyar Hírlap CD09) | Nem keveredtünk össze [ti. a zenész cigányok] az oláh cigányokkal, és főleg nem a beásokkal (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ cigányként – beásként – romaként szeretnék őket sikeresnek látni (1997 Magyar Hírlap CD09) | A községben a miénken kívül még egy cigány család volt. Ők nem voltak beások (1997 Magyar Hírlap CD09) | [az iskola tanulói] a magyarországi cigányok legkisebb közösségéhez tartoznak. Beások (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt román nyelvváltozat’ ❖ a beás archaikus román nyelv, amelyben magyar és délszláv jövevényszavak keverednek (1996 Magyar Hírlap CD09) | a magyarországi cigányság három nyelvjárást használ, a magyart, a lovárit és a beást (1997 Magyar Hírlap CD09).

beás² melléknév és főnév
I. melléknév 14A1
1.
a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő 〈népcsoportja〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉
A román anyanyelvű cigányok legnépesebb csoportja a beáscigányok, akiknek teknővájás az eredeti főfoglalkozásuk
(1977 NéprajziLex.)
[a Gandhi Alapítványt] egyik képviselőtársunk itt a beás cigányoknak [alapította]
(1992 Országgyűlési Napló)
A zömmel román ajkú beás cigányok által lakott Baranya megyei Gilvánfán
(1996 Magyar Hírlap)
a horvátországi romák több mint fele beás cigány
(1998 Magyar Hírlap)
2.
e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.
zalai „beás” községekből
(1995 Magyar Hírlap)
A telep cigányférfiai a beás ipart művelték: teknyőt vájtak, fakanalat faragtak, és maguk adták el
(1997 Magyar Hírlap)
sok segítséget várunk a Magyarországon már nagy tapasztalatokat szerzett, Pécs környéki beás szervezetektől
(1998 Magyar Hírlap)
a Kanizsa Csillagai együttes beás népdalokat rögzített lemezre
(1998 Magyar Hírlap)
3. (Nyelvt is)
e népcsoport által beszélt(, archaikus) román 〈nyelv(változat), ill. ilyen nyelvű 〈szöveg, mű〉
harmincezer [cigány] beszéli a Romániából származó beás nyelvet, ami tulajdonképpen óromán nyelv
(1991 Beszélő)
kiadtuk a beás és a lovári bibliát
(1992 Országgyűlési Napló)
a Kanizsa Csillagai CD-jének kísérőfüzetében már a dalok eredeti, beás szövege is olvasható
(1998 Magyar Hírlap)
sok cigánygyerek mondja élete első szavait, mondatait beás nyelven és az ősi dard nyelvcsaládba tartozó romanin
(1999 Magyar Hírlap)
3a. (-ul raggal, hsz-szerűen)
e nyelven
Hatéves koromig csak beásul beszéltem, az általános iskola első osztályát is úgy kezdtem meg, hogy nem tudtam magyarul
(1997 Magyar Hírlap)
csak azután, hogy beásul megszólaltam, fogadtak el
(1997 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A
1. (hat ne-vel, tbsz-ban)
a magyarországi cigányság egyik, kül. a déli és délnyugati területeken élő, a magyaron kívül a román nyelv egy változatát beszélő népcsoportja
valóságos saját nyelvnek csak a roma nyelv tekinthető, amely viszont nem nyelve sem a beásoknak, sem a csak magyarul tudó, cigány származású honfitársainknak
(1993 Országgyűlési Napló)
a beásokat kivéve a magyarországi cigányok körében nincs hagyománya a mezőgazdaságnak
(1998 Magyar Hírlap)
Nem keveredtünk össze [ti. a zenész cigányok] az oláh cigányokkal, és főleg nem a beásokkal
(1999 Magyar Hírlap)
1a.
e népcsoporthoz tartozó személy
cigányként – beásként – romaként szeretnék őket sikeresnek látni
(1997 Magyar Hírlap)
A községben a miénken kívül még egy cigány család volt. Ők nem voltak beások
(1997 Magyar Hírlap)
[az iskola tanulói] a magyarországi cigányok legkisebb közösségéhez tartoznak. Beások
(1999 Magyar Hírlap)
2. (Nyelvt is)
e népcsoport által beszélt román nyelvváltozat
a beás archaikus román nyelv, amelyben magyar és délszláv jövevényszavak keverednek
(1996 Magyar Hírlap)
a magyarországi cigányság három nyelvjárást használ, a magyart, a lovárit és a beást
(1997 Magyar Hírlap)

Beállítások