belterület fn 3B 

1. (Közig) ’〈a főként mezőgazdasági rendeltetésű külterülettel szemben:〉 vmely település közigazgatási területének összefüggő, beépített, ill. elsősorban beépítésre szánt, arra kijelölt része’ ❖ [Párisban a temetőnek] felsőbb rendelet szerint nem szabad a város belterületén lenni; most a város szélesbitése miatt az uj temető az eddiginél még kiebb esik (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Az új község belterületét gondosan kell tervezni a törvény parancsa szerint, hogy utcái, terei, csatornái, községháza, iskola stb. minden legyen benne (1919 Móricz Zsigmond 9462013, 30) | Szombaton éjjel 11 órakor lángok csaptak fel a Pásztó belterületén lévő malomból (1947 Szabad Föld aug. 24. C1537, 2) | Persze itt [ti. Szatymazon] is van belterület és külterület. Amikor 1950-ben önállósult a község, itt is meghatározták a belterületet (1971 Erdei Ferenc 9126004, 164) | [a telkes jobbágyoknak] a szántóföldön és a réten kívül a község belterületén úgynevezett beltelkük is volt (1993 Gál Éva CD17) | A főváros környéki települések önkormányzatai […] korábbi mezőgazdasági területek belterületté minősítésével alakítottak ki lakásépítésre alkalmas telkeket (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’vmely város belső, központi fekvésű negyede; városközpont, belváros’ ❖ csaknem az egész katonaság kiszorittatott Bécs belterületéről (1895 Gracza György 8161003, 302) | megelégszem a város belterületével, a szürke bérházakkal, a hivalkodó és legtöbbnyire undorítóan elfuserált fényreklámokkal (1937 Kassák Lajos CD10) | Magányos férfi bútorozott albérletet keres belterületen (1960 Magyar Nemzet okt. 6. C0355, 8) | Elkövetkezett az 1944 december 4-i súlyos bombázás, […] számos bomba a környező épületekre, sőt a város [ti. Sopron] belterületére is hullott (1976 Tiefenbach Antal CD52) | A melléktérképek közül a Hol található a Belvárosban? jelzésű térképlapok fővárosunk tágabb belterületének nevezetességeit mutatják be (1994 Új Könyvek CD29).

2. (ritk) ’vmely birodalom v. állam politikai fennhatósága, hatalma alá tartozó terület; felségterület’ ❖ Magyarország belterületein is sok ezer holdat tesznek ki az erdőpusztítás által keletkezett kőgörgeteges, sziklás, vizmosásos és sivó homokterületek (1894 PallasLex. CD02) | a 16. század derekától kezdve […] a magyarországi török tartomány kialakításával Bosznia határvidékből immár védtelen oszmán belterület lett (2000 Tóth István György CD58).

2a. (Föld) ’tengertől, óceántól távol(abb), a szárazföld belsejéhez közel(ebb) fekvő (nagyobb, összefüggő) földterület’ ❖ A monarchia belterületéről származó éjszak-keleti, keleti és dél-keleti szelek ellenben derült időt és nagy nyári meleget hoznak (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a csérek között] a tengeren élő fajok homokos földnyelveket, kopár szigeteket és korallzátonyokat, a belterületeken lakó fajok pedig hasonló, de kevésbbé kopár területeket, vagy a tavakat és mocsarakat keresik fel (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Arábiában a 7. században] a déli belterületek kopár sivatagjainak és az északi belterület steppéinek lakói állattenyésztő nomádok voltak (1936 Váczy Péter CD42).

3. ’építménynek, rendsz. várnak falakkal erődítményszerűen körülhatárolt belső része, ill. annak területe’ ❖ Az utczákon nagyszerű hidak állhattak, a közlekedés fentartására a vár ingoványos és vizenyős belterületén (1867 Pesty Frigyes CD57) | a falakat lövő ágyúk és a vár belterületét bombázó mozsárütegek (1995 Domokos György CD17) | [a] törökök elleni védelem jegyében emelt ötszög alakú [bajcsai] erődítmény mérete csaknem azonos a szigetváriéval, belterülete 22 ezer négyzetméter (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (ritk) ’vminek belső felülete, ill. jól körülhatárolható belső területe’ ❖ [némelyik ételnek] megvan az a bátorsága, hogy valamely rejtelmes úton zsiradékká váljon, és elhelyezkedjen például a tenyérnek belsejében, amelytől oly puha lesz a tenyér belterülete (1933 Krúdy Gyula CD54) | A járóka belterületének el kell érnie az 1000×800 millimétert (1997 Lakáskultúra CD39).

Sz: belterületi.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.